A magyarokkal a szlovákok úgy vannak, mint a homoszexuálisokkal – minden rendben velük, amíg nem a nyílt utcán csinálják, amit csinálnak. Vagyis esetünkben, hogy magyarul beszélnek
Hasonló szavakkal mutatta be Petőcz Kálmán a madari.sk honlapot szeptember 19-én. Egy szlovákiai magyarokról szóló szlovák nyelvű honlap, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közös projektje.
„Nem ismerjük egymást”, „a nyelvi korlátok miatt nem jut el a szlovákokhoz, hogy a szlovákiai magyarok békés nép, aki együttélni szeretne csak”, hallani nagyon sokszor. A www.madari.sk portál célja, hogy a szlovák többséget jobban megismertesse a Szlovákiában élő magyar kisebbség életével, mindennapjaival, kultúrájával és céljaival. Hogy harcoljon az egyes sztereotípiák ellen, amelyek a magyarságról terjedtek el a szlovákok közt. Bár a szlovák közösség sem nyitott igazán a magyar kérdések iránt – ennek alátámasztására szolgált maga a sajtótájékoztató is, ahol a magyar média képviselőin kívül csak két szlovák újságíró jelent meg.
A madari.sk egy hónap után
Azóta eltelt egy hónap, mi pedig megvizsgáltuk, hogyan néz is ki a honlap, egy hónapos munkája alatt hová fejlődött, és milyen módon próbálja teljesíteni a célját.
Struktúra
A portál három részből áll: korábban már magyar nyelven megjelent tudományos munkák, publikációk gyűjteményéből, amelyeket lefordítottak szlovák nyelvre, egy kérdés-felelet részből, ahol az olvasóközönség az őket leginkább érdeklő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és egy magazin részből. A kérdés-felelet rovat interaktív, bárki megkérdezheti, beküldheti az őt érdeklő dolgokat. Összesen 77 kérdés található itt jelenleg.
Bár a dátumok szerint a célközönség vagy megkapta minden választ arra, „amit a magyarokról rég tudni szeretett volna, csak sosem merte megkérdezni”, vagy egyáltalán nem akar kérdéseket feltenni, mivel az utolsó kérdésre a feleletet szeptember 13-án töltötték fel. A magazin részben a kultúra, a sport, az oktatásügy területéről jelennek meg főleg cikkek. Legtöbbjük (összesen 13 a 19 cikkből) interjú egy-egy jelesebb személyiséggel a szlovákiai magyar közéletből.
A projekt az indítók nyilatkozata szerint már több éves ötlet, több független kezdeményezés formába öntése. Az első bejegyzés május 3-ról származik, tehát mindenképp sok idő állt a szerkesztők rendelkezésére, hogy kikristályosodjon, hogyan is szeretnének eljutni a céljuk felé. A szeptemberi kezdés óta az egyes cikkek dátumai alapján szinte naponta jelent meg a honlapon tartalom.
Csakhogy
A felkerülő tartalmak szakmai munkák, amelyek terjedelme, egy-egy alkalommal jóval meghaladja az olvasható terjedelmet. Semmiképp sem egy átlagos olvasónak szóló szövegek. Ezek elsősorban a szakmai közönség számára íródtak, mint pl. a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent Národný populizmus na Slovensku a slovensko-maďarské vzťahy 2006 – 2009 (Nemzeti populizmus Szlovákiában és a szlovák magyar kapcsolatok 2006 és 2009 között) 2009-es kiadvány és a Madari na Slovensku (1989 – 2004)/ Magyarok Szlovákiában (1989-2004) 2004-es kiadvány szövegei.
Az, ami leginkább a széles nagyközönségnek szóló rész lenne, vagyis a magazin, viszont elég siralmas állapotban van. A megjelenő cikkeknek, interjúknak nincs semmi apropója, a hivatkozások szerint a honlapra felrakott cikkek több mint egyharmada a magyar sajtó (Új Szó Nők c. melléklete, Vasárnap) számára készült interjúk fordításai. Található szintén egy recenzió Hunčík Péter Határeset című könyvéről, melynek szlovák kiadása pontosan 2011 júliusában jelent meg szlovákul.
A honlap Facebook csoportjának összesen 532 rajongója volt (2012. október 24.). Készítettünk egy nem reprezentatív felmérést – összesen 50 ismerősünk kedveli, ebből egyetlen egy darab sem szlovák nemzetiségű. A honlapra felkerült cikkek like-olói, megosztói, hozzászólói elenyésző mennyiségben szlovákok. Aki kedveli a madari.sk-t, az bizony 90 százalékban Attila, Zsolt, Csaba és Csilla.
Hogyan másként?
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője úgy nyilatkozott, a honlap most érkezik második stádiumába, vagyis a készítők végigjárják a szlovák hírügynökségeket, szerkesztőségeket, portálokat, hogy megtalálják a lehetséges együttműködés formáját. Kérdés, hogy mit tudnak felmutatni – miért is jó egy honlappal együttműködni, amely sem nem aktuális, sem nem szól az egyszerű halandóhoz. De még bizony az értelmiség között is ritkán akad, aki mondjuk, könnyed péntek esti szórakozásként átolvasna több tíz ezer karaktert a Csemadok 1989 óta tartó munkásságáról.
Egy jó újság (legyen az akár internetes) apropója az aktualitás, a frissesség és az élő, pergő nyelvezet, amit érdemes olvasni. Hogy nem a mások által lerágott csontokat szedegeti fel, hanem diktál, újat mutat. Ez hatványozottan igaz az olyan honlapra, amelynek különösen nehéz a feladata – megszólítani azt, aki eleve nem is érdeklődik. Így, meglátásunk szerint el kellene dönteni, mit is akarnak a létrehozói kezdeni a honlappal. Magyar közönségnek szánt cikkeket akarnak elérhetővé tenni a szlovák közönségnek is, egyfajta archívumként szolgálni, vagy esetleg egy élő újsággá szeretnének válni, amely rendszeres olvasótáborral rendelkezik. Természetesen megvan mindkét forma értelme, előnye, hátránya.
Egyelőre úgy néz ki, a madari.sk készítői a többéves tervezgetés alatt sem gondolták ki pontosan, mit is akarnak.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!
Megosztás:
Címkék: Fórum Intézet Fórum Kisebbségkutató Intézet honlap madari.sk magyarokról szlovákoknak Petőcz Kálmán szlovákiai magyar szlovákiai magyar sajtó szlovákiai magyar újságírás szlovákiai magyarok Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Tokár Géza
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
magyar
2012. okt. 25. 00:09Tokár írta: "...ebbe ugye gyakorlatilag mindenki többszörösen és nyomatékosan bele volt vonva és összesítve gyakorlatilag órákig tárgyaltunk róla és prezentáltuk belső körben. Sebaj, jobb későn, mint soha..." Komolyan azt mondja, hogy ha más nem írja le, akkor a stábban ezekre az - egyébként kézzelfogható - dolgokra maguktól rá sem jonnek? Szépen vagyunk! :((
jürgen
2012. okt. 25. 00:44Nem, hanem azt kérdezi - teljesen jogosan -, hogy ha Zsoltnak többször is lehetősége volt kifejtenie a madari.sk-ról a véleményét, akkor miért nem tette meg, s járult hozzá az általa hiányosságnak nevezett dolgok kiküszöböléséhez már a honlap készítése közben...
magyar
2012. okt. 25. 00:50Ezek szerint tehát igen. Önnek egyébként mi a véleménye a honlapról, és a cikkben foglalt meglátásokról?
korkep.sk
2012. okt. 25. 08:51@Jürgen: "az általa hiányosságnak nevezett dolgok" - Ezt mire alapozod? A Körképet, ahogy az az Impresszumban is látható, többen irják. Ezt a cikket pedig nem az általad feltételezett személy írta. De nem is az a lényeg, hogy ki írta, hanem hogy mit írt. Tudja ezt a közel félszáz lájkoló, és szerintünk tudod ezt Te is.
Ürdüng
2012. okt. 25. 10:42" “az általa hiányosságnak nevezett dolgok” – Ezt mire alapozod?" Arra mondjuk lehetne alapozni, hogy Nyomkereső feljebb maga írta, hogy egyetért a cikkel.
nyomkereso
2012. okt. 25. 10:53Igen, miután elolvastam :) Furcsa, mi?
jürgen
2012. okt. 25. 13:24@ korkep.sk: Valóban nem nyomkereső a cikk szerzője, de ha korkep.sk-val van szignózva a poszt, s miután ő is a korkep.sk tagja, talán nem volt alaptalan a felvetés, hogy ő is társszerző, vagy legalábbis tudja, mi megy ki a blogra annak a szerkesztői csapatnak a nevében, melynek tagja. Nem a kritikai meglátás jogát vitatom el tőletek, mindösszesen azt furcsállom, hogy a korkep.sk hevesen kritizál valamit, aminek a javításába a korkep.sk egyik tagja (nyomkereső) többször is beleszólhatott volna. És a cikkben semmi nem hangzik el arról, hogy erre tett kísérletet, csak nem hallgatták meg. @ magyar: Az én véleményem az a honlapról, hogy egy nagyon hasznos ötlet, amiről már sokan sok helyen diskuráltak, s ami végre konkrét formát öltött. A szlovákiai (és magyarországi) magyarok gondolkodásáról, véleményéről, tevékenységéről szlovák nyelven szlovákokat informálni egy nagyon hosszú távú projekt, aminek sikerét vagy sikertelenségét nem lehet 1-2 hónap után mérni. Megtörtént az első lépés, végre van egy korrekt infócsomag egy helyen, amire lehet hivatkozni. Hogy ezt az első lépést milyen továbbiak követik, az azon is múlik, hogy ki mennyire fogja venni a fáradságot, hogy ebbe energiát tegyen. Hogy elkezdjük-e fikázni a készítőit, vagy felajánljuk nekik a segítségünket, hogy "sztem ezt és ezt így kellene, és én ezt szívesen megcsinálnám". S ha ezt visszautasítják, akkor lehet hangosan hőbörögni.
Rettentheő
2012. okt. 25. 10:54Teljesen világos. Ami jól sikerül a Kerekasztalban, azt a Tokár Géza-Orosz Örs fémjelezte vonal sikere, de ha vmi nem jól sül el, abban már a Kerekasztal összes 103 szervezete a sáros együttesen. Ne nevettessétek ki magatokat, tudtommal Tokár még újságíró is, magától nem jön rá, hogy már az elejétől aktuálisnak és érdekesnek kell lenni? Hogy a kezdés a legfontosabb? hogy ha már a kezdés is gyenge, akkor mi fogja motiválni a célközönséget, hogy egyáltalán visszetérjen? Mellesleg mikor bemutatták az oldalt, a csapból is a madari.sk folyt, a szerkesztők úgy adták be, mintha ez a honlap váltaná majd meg a világot, hozná el a világbékét és szüntetné meg az etiópiai éhezést.
Keller
2012. okt. 25. 20:55Rettenthető, ki mondta, hogy magyari.sk oldal döcögéséért a Kerekasztal x résztvevője a felelős? A személyeskedések csak visszavetik a beszélgetést.
Reality Bites
2012. okt. 25. 21:31Nos, ez egy jó magyar szokás. Ha valaki csinál valamit, akkor mindenki meg tudja mondani, hogy mi a rossz benne. Persze a nagy kritikusok nem akarnak jobbat késziteni, mert azt nem tudnak, csak azt tudják, hogy az adott dolog miért szar. Szerintem a madari.sk egy jó ötlet, még ha van is mit javítani rajta. Értelmes emberek írják, és nem olyan pártkatonák, mint Király Zsolt. Hajrá civilek, vesszenek a pártok! Ja, meg a pártcsicskák!
tyukodi pajtás
2012. nov. 04. 17:43Ha már a magyarság megismertetéséről van szó, feltétlen szükségesnek látszik például a szlovák történelem hamis legendáinak az ismertetése, amelyek miatt például nem jelenhetett meg a már elkészült közös történelmi olvasókönyv. Ez egy rendszeres (állandó) rovatot jelenthetne, amely olyan cikkeket kellene, hogy jelentsen, hogy a szlovákok eredete, keletkezése. A szlovákok ősei, Szvatopluk, Nagy-Morávia, Cirill és Metód, Metód Mosaburg beli (zalavári) munkássága, szlovákok (szlávok) a magyar történelemben, Árpád magyarjainak kutúrája, az egyes (ma Szlovákiához tartozó) vidékek a történelemben, a Szepesség történelme, szláv származású főurak a maygar történelemben, szláv nyelvhasználat Szent István udvarában, a nyitrai dukátus története, István országszervezése a mai szlovákiai területeken, népességváltozások, a lex Apponyi hatása a szlovákokra, szlovákok az 1848-as Szabadságharcban, szlovákok Budapest építésében, a budapesti, józsefvárosi szlovák közösség története, Kossuth és mások (Jászi Oszkár) nemzetiségi elképzelései, az első bécsi döntés és következményei, szlovák exodus a Kiegyezés után, magyar holokauszt Csehszlovákiában, az 1968-as magyar bevonulás szlovák emlékei, stb. stb. A cikkeket vállalkozó tanárok, a szakma fölkért tudósai írhatnák, a legfrissebb kutatási eredményekre alapozva, akár a ki nem adott olvasókönyv szerzőit is megkeresve, és a ma a szlovák közvéleményben meglévő sztereotípiákra, az iskolákban oktatott hamis állításokra kihegyezve a mondanivalót. Hasonlóan, magyar szemszögből lehetne végigmenni Szlovákia egyes vidékeinek természeti földrajzi, gazdasági, kultúrális, néprajzi, kulináris hagyományainak ismertetése során, amelyre, különösen a munkanélküliséggel sújtott vegyes és magyar lakta vidékeken, mint adottságokra, még építeni is lehet. Külön cikksorozatban lenne célszerű fogalalkozni az autonómia fogalmával és az ebben született eddigi javaslatokkal, kiérleleltlen elképzelésekkel, netán a konkrét, megvalósult példák ismertetésekkel, kihegyezve arra, hogy mindezek megvalósulása a magyarság között élő szlovákoknak is alapvető érdeke, mert ez az ő egyéni boldogulásukkal is jár. stb. stb.
Eke Máté
2012. nov. 04. 18:01Jó ötlet, de sajnos ilyen témákban a szlovákok a saját történészeiknek sem hisznek, akik egyébként pár kivételtől eltekintve nagyonis képben vannak a közös történelmünkkel kapcsolatban, nem véletlen hogy a szakma tiltakozása szokta kisértni a politikusok történelmileg eltévelyedett kijelentéseit. Csak sajnos ez senkit nem érdekel - ami érthető is egy kicsit, hiszen a magunkon, magyarokon is látjuk mennyire nehéz elfogadni olyan tényeket, melyek ellentétesek a saját magunkról kialakult, természesen maximálisan pozitív véleménnyel. De mint ahogy írtam, jól hangzik, sőt kicsit megcáfolva azt, amit az előbb írtam, lehet hogy mégsem annyira elvetélt ötlet, tekintve hogy a madari.sk amúgy is az új információkra nyitott szlovákokat célozza meg. De az oldal méretéhez képest elég nagy projektnek tűnik az egész elgondolásod.
tyukodi pajtás
2012. nov. 05. 11:47Van egy mondás, hogy egy tanárnak, cikkírónak, előadónak, bárkinek, aki egy adott témáról valamilyen ismeretet közöl, az általa közreadottaknak legalább 10-szeres mennyiségű információval kell rendelkeznie. Vagyis itt olyan tömören összefoglalt állításokról is szó lehet, amelyekre időszakonként más megvilágításban is ki lehet térni, vagy, megfelelő érdeklődés esetén tovább is lehet ragozni, vitafórum formájában, vagy amolyan folytatásos regény szerű keretek között. Ezzel kapcsolatos például az olyan alapfogalmak tisztázása, mint a lokálpatriotizmus-nacionalizmus-sovinizmus tárgyalása, a sovinizmus és a fasizmus, nácizmus jelenségei és érvelési rendszere (pl. felsőbbrendűség és eredete, a miszticizmus, ezotéria szerepe a nácizmusban, a féligazságokra épülő lejáratási rendszer, stb. stb.), a kettős identitástudat miben léte, a haza és a szülőföld fogalma és viszonyai egymáshoz, stb.
A kommenteket lezártuk.