Hétvégén Komáromban tartotta éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Az egyébként tartalmas, a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos fontos kérdéseket lefedő tanácskozás egyik mozzanata volt az ún. Alapdokumentum elfogadásának kérdése, mely komoly vitát váltott ki az ernyőszervezet tagjainak körében. Feszty Zsolttal, a Te Ügyed Kör (T.Ü. Kör) Polgári Társulás elnökével és Orosz Örssel, a Kerekasztal kijelölt ügyvivőjével beszélgettünk

Feszty Zsolt

Mi a gond Ön szerint az Alapdokumentummal?

Feszty Zsolt: Nem vitatom, hogy szükséges és időszerű volt a megírása. Egyetértek azzal is, hogy talán már korábban kellett volna.

Elsősorban a születésének körülményeit kifogásolom. Ha egyszer már a Kerekasztal révén a civil közösség részt vállal(hatot)t belőle, akkor mind a 73 tagszervezetét megszólítva kellett volna megalkotni. Ehelyett a Koordinációs Bizottság (KB) tagjai (16 fő) is csupán „megismerték, miként zajlott a Kerekasztal, az MKP és a Híd közti egyeztetés”. Ez a fogalmazás azt sejteti, hogy a KB-nál is szűkebb csoport bábáskodott körülötte.

A tartalmát illetően: véleményem szerint túl általánosan fogalmaz, s érintetlenül hagy 2 olyan témát, ami Felvidéken megkerülhetetlen – a Beneš-dekrétumok, ill. az állampolgárság kérdését. Ha ez nem fér bele a minimumba, akkor mi?! Gyakorlatilag nem vállal közösséget a magyarságukért meghurcoltakkal.

Kérdésem még: a világban hol értek el ilyen kevéssel, konkrét célokat nem tartalmazó tervezettel, bármilyen eredményt?!

 hirdetes_400x285  

Hogyan kellett volna kezelni a kérdést?

Feszty Zsolt kilépett a Kerekasztalból

Feszty Zsolt: Egy ilyen horderejű dokumentum megérdemli, hogy alapos előkészület után szülessen meg.

A Kerekasztal legalább a saját alapszabályában foglaltaknak eleget tehetett volna. Ehelyett meg sem próbáltak bevonni többeket. Kevésbé súlyos kérdésekről e-mailben értesítést kaptunk (pl. a szóvivő személyének változása), erről pedig a sajtóból értesültünk.

Megkockáztatom, a Kerekasztal eddig megszerzett hitelessége még azt is megengedte volna, hogy önállóan, pártokkal kötött alkuk és kompromisszumok nélkül adjon ki egy ilyen dokumentumot, valóban széleskörű civil összefogással. Ez igazodási pont le(hete)tt volna a pártoknak is.

Kérdés az is, hogy a Kerekasztal a kezdeményezője volt-e az Alapdokumentumnak, vagy meghívott résztvevő. A sajtóból úgy jött le, mintha az előbbi, a konferencián pedig, mintha az utóbbi. Leszögezem, mindkét esetben szükség lett volna a tagszervezetek általi felhatalmazásra. Miből állt volna egy rövid e-mailben körkérdést intézni hozzánk, hogy kívánjuk-e a Kerekasztal részvételét egy ilyen folyamatban, s megbízzuk-e a KB-t a tervezet kidolgozásával, amit majd véglegesítése előtt szétküldenek mindenkinek?!

Az Alapdokumentum szeptember végén már alá lett írva mindhárom fél részéről. Mit lehet tenni ilyen esetben civilként?

Feszty Zsolt: Semmit. Pontosabban nagyon keveset. Ugyanis a civilek közül bárki, aki többet vagy mást akarna, mostantól elutasítható azzal, hogy az Alapdokumentum a civilek szándékát is tükrözi.

Amennyiben a 2 párt vezetése úgy ítéli meg, hogy a Kerekasztal képviselői kellő felhatalmazás nélkül cselekedtek, akkor felmondhatják az aláírt megállapodást – presztízsveszteség nélkül. S kezdeményezhetik egy új Alapdokumentum megírását. Erre nem látok esélyt. Túl nagy médiavisszhangja volt, s túl nagy hangsúlyt tulajdonítanak neki ahhoz, hogy megtegyék.

A Kerekasztal tagszervezetei is kezdeményezhetik az „újraírást” – tudomásom szerint történt is lépés ebben az ügyben. Nagyon meglepődnék, ha eredményes lenne. A legtöbb, amit civilként tehet az ember, hogy nem vállal közösséget vele, s ennek hangot ad. Felvállalva egyúttal a „közellenség” szerepét, aki a „nagy magyar egységet és megbékélést” akarja megbontani.

Feszty Zsolt: az Alapdokumentum körül a Koordinációs Bizottságnál is szűkebb csoport bábáskodott

Hogyan látja a Kerekasztal jövőjét?

Feszty Zsolt: Nem bántásképp mondom, de nem a Kerekasztal jövője érdekel (sem a T.Ü.Kör-é), hanem a felvidéki (hangsúlyozottan nem „szlovákiai”) magyarságé. A Kerekasztal – ahogy bárki más is – akár jó eszköz is lehet ennek alakításában. De nem így. S úgy sem, hogy a háttérmunkákban elég sok olyan „szakértő” vesz részt, aki egyik vagy másik párt tagja.

Pl. hogyan lehet a nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvénytervezet 5 kidolgozója közül 4 párttag (tavaly Diószegen őket mutatták be: Fiala-Butora János/független, Czúth Csaba/Most-Híd, Szekeres Klaudia/Most-Híd, Bara Zoltán/Most-Híd, Horony Ákos/MKP)?! Miközben a tervezet mögött egyik párt sem áll, hanem a Kerekasztal?!

Látszólag minden adott ahhoz – ahogy mondani szokás: pénz, paripa, fegyver -, hogy a Kerekasztal jól és hatékonyan működjön . . . ám úgy tűnik, mégsem így van.

****

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hétvégén beterjesztett működési szabályzata értelmében a szervezet operatív és szervezési feladatainak ellátása a Kerekasztal ügyvivőjének a feladata. Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatójának elmondása szerint Tokár Géza szóvivő Orosz Örst jelölte erre a posztra (szerk. megj. később, az interjú előkészítése során ezt Tokár is jelezte.) A Körkép Orosz Örst kérdezte.

Orosz Örs

Mi a véleményed Feszty Zsolt felvetéseiről?

Orosz Örs:Feszty Zsolt a minimum elfogadásával kapcsolatban nem tartalmi, hanem procedurális aggályokat fogalmazott meg, melyek a konferencián megvitatásra kerültek. Ezekből úgy gondolom, levontuk a tanulságot, és ahogy Komáromban többször is megerősítést nyert, a jövőben javítani fogjuk a tagszervezetekkel folytatott kommunikációt. A Kerekasztal ötéves tevékenysége során ilyen probléma sose merült fel, ez egy rendkívüli helyzet volt.

Jogosnak tartod a meglátásait?

Orosz Örs: Dokumentumaink, így az Alapdokumentum-tervezet is, az első perctől kezdve nyilvánosan megtekinthető és véleményezhető volt a Kerekasztal honlapján. A komáromi konferencián többször is megfogalmazódott Tokár Géza szóvivő részéről, hogy erre a dokumentum születésekor jobban is fel lehetett volna hívni a figyelmet, a későbbiekben azonban – a tárgyalások sikeressége érdekében közös megegyezéssel – a felek diszkréciót fogadtak. Nem nehéz elképzelni, mivel járt volna, ha az MKP és a HÍD a sajtón keresztül, nyilvános üzengetésben egyezkedik a dokumentum tartalmáról. Az anyagot azonban minden alkalommal (július, augusztus és szeptember) megtárgyalta a Kerekasztal operatív vezetését képező koordinációs bizottság, mely egyébként önkéntes alapon (bejelentkezés útján) szerveződik. Több tartalmi észrevétel is ilyenformán bedolgozásra került. Pl. az egyházak képviselőivel külön egyeztetések zajlottak.

Feszty Zsolt Komáromban többszörös felszólítást intézett a hallgatóság felé, majd végül egyedüliként távozott a helységből. Úgy gondolom ez nem volt méltó a Kerekasztal szellemiségéhhez, hiszen hasonló helyzetekben mindig közösen kerestük a megoldást, és mindig meg is találtuk, ez adta a Kerekasztal erejét.

A T.Ü. Kör mint ismert, a történtek után kilépett a Kerekasztalból. Mi a megoldás, hogy a későbbiekben ne ismétlődjenek meg ezek a dolgok, és az ernyőszervezet egyik tagja se érezze, hogy róla, de nélküle döntenek?

Orosz Örs: A megoldás az, hogy jelezze mindenki, ha valami problémája van. A megoldásokat közösen kell megtalálnunk. Nem utólag reagálni valamire, hanem azonnal jelezni. A Kerekasztal nem úgy működik, mint pl. egy párt, mi itt egymásért vagyunk, es együtt kell keresnünk a megoldást.

A jövőben erősíteni fogjuk a tagszervezetek felé irányuló kommunikációt. Ezen kívül a koordinációs bizottság tagsága is jelentősen megnőtt. Ezentúl 25 szervezet fogja képviseltetni magát benne. Úgy gondolom ez is hozzájárul majd a konstruktív véleménycseréhez, hogy ilyen tüskék senkiben sem maradjanak és egy hasonló nézeteltérést ne feltétlenül a sajtón keresztül üzengetve kelljen rendeznünk.

Friss fejlemény, hogy hétfőn, a konferencia után a Via Nova ICs- Új Út ifjúsági csoport Polgári társulás nevében Gubik László és Samu István nehezményezték, hogy nem engedélyezték belépésüket a Kerekasztalba. Milyen okból?

Orosz: nem világos számomra, hogy mért nehezményeznek

Orosz Örs: Számomra sem világos, hogy milyen okból nehezményezik, hiszen a Kerekasztal, szabályzatában önmagát úgy definiálja, mint „politikai pártoktól független intézmény”. Vannak bizonyos szabályok, amelyek mentén működik ez a szerveződés – ez az egyik legfontosabb. A Via Nova honlapján ugyanakkor ez áll: „a Magyar Koalíció Pártja ifjúsági társszervezete, mely a párt mellett, annak munkáját elősegítő s célkitűzéseivel összhangban működő ifjúsági szervezet.”

Jól látható, hogy a két meghatározás közt húzódik egy olyan ellentmondás, ami miatt a két csoportosulás kölcsönösen kizárja egymást. Nem egyedi jelenségről van szó, hiszen a Via Novával egyidejűleg az MKP is bejelentkezett. Értelemszerűen az ő kérelmük is érvénytelen volt.

Azonban, úgy ahogy azt számtalan eset is bizonyítja (pl. népszámlálási kampány), a Kerekasztal nem zárkózik el a politikai szervezetekkel való együttműködéstől. A múltban is és most is mindenkire partnerként tekintünk. Ez érvényes a Via Novára is.

Ki hozta meg ezt a döntést a Kerekasztal nevében a Via Nova elutasításáról?

Orosz Örs: Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem került sor elutasításra. Ilyesmiről a Kerekasztalban nincs döntés. Ez egy önkéntes tömörülés, amely bizonyos szempontok mentén szerveződik, ezeket közösen alakítottuk ki az elmúlt években, és ezeket nem szabad megszegnünk, mert akkor a Kerekasztal lényege kerül veszélybe. Ez a működési szabályaink közt a kezdetektől szerepel. Egyébként ezt a kérdést a Via Nova elnökével még a konferencia előtt tisztáztuk, ezért is lepett meg a nyilatkozat.

A napokban zárult le egy szavazás az interneten „Civil Power 2012” címmel, ahol épp a Via Nova nyerte el az év Felvidék civil szervezete díja. Nem kár, hogy egy 1500 fős szervezet kimarad a Kerekasztal tevékenységéből a következő egy évben?

Orosz Örs: Nem teljesen értem, hogyan függ ez össze a Kerekasztallal? Még egyszer hangsúlyozom, hogy kimaradásuk nem a Via Nova érdemeinek elvitatása. Korábban már megválaszoltam, hogy ha a Via Nova nem egy párt ifjúsági szervezete lesz, akkor a 105 szervezethez hasonlóan itt van a helye. De ezt a döntést nekik kell meghozniuk.

Orosz Örs: Feszty Zsolt egyedüliként távozott

Függetlenül a fentiektől hogyan értékeled a hétvégi konferenciát? Kijelölt ügyvivőként személy szerint milyen terveid, elképzeléseid vannak, hogy a Kerekasztal, immár több mint 100 civil szervezetet ernyőszervezeteként minél hatékonyabban működjön a későbbiekben?

Orosz Örs: A Kerekasztal a szlovákiai magyar civil szervezetek közötti egyeztető fórum, nehezen jött létre, de sikerült. Több tucat szervezet, beleértve a nagy országos intézményeket is, azért vesz részt a munkájában, mert látja a szakmai igényességét, a magyarok problémáinak egy újfajta megközelítését, a népszámlálási adatok tükrében a kiútkeresés lehetőségét. Nem akarom elkiabálni, de valahol ez egy sikersztori: a nyelvhasználati útmutatók, a népszámlálási kampány, a mindennapi nyelvhasználat gyakorlati kérdései, a kisebbségek jogállásának felvetése és törvényi rendezése, a jogsegélyszolgálat és most az alapdokumentum mind olyan kezdeményezések voltak, amelyeket azután más határon túli régiók is sorra átvettek.

Fontos visszajelzés felénk és a szlovákiai magyar társadalom felé is, hogy a Kerekasztalba a korábbi 34, 53 és 73 helyett immár 105 szervezet jelentkezett be. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tehát folytatnia kell a megkezdett utat a civil érdekképviselet és érdekérvényesítés mentén, mindazonáltal ezután is oroszlánrészt kell vállalnunk a civil élet élénkítésében és a civil felelősségtudat megteremtésében.

Ennek szép példája, hogy csak egyet említsek, a Kerekasztal konferenciáján immár 5. alkalommal kiosztásra került, szlovákiai magyar Civil-díj, melynek idei díjazottjai Malina Hedvig és Roman Kvasnica voltak. Hedvig, emberi jogaiért és az igazságért való több éves kiállásáért, töretlen erkölcsi tartásáért és az igazságosságba vetett megingathatatlan hitéért kapta e kitüntetést. Példájából azt hiszem mindnyájan tanulhatunk.

A komáromi konferenciánk helyszínéül szolgáló Tiszti Pavilon homlokzatán már 100 éve ez olvasható: Viribus Unitis – azaz Egységben az erő. Ez talán a legfontosabb, amire most közösségünknek igazán szüksége van.

Körkép.sk/Király Zsolt

(a kérdező a Kerekasztal Koordinációs Bizottságának a tagja)

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!