Csonka Ákos írása.
Tájainkon pusztít a válság és az azt követő gazdasági recesszió. Az utóbbi száz (vagy akár több is) évben a folyamatos kapaszkodás volt az itteni emberek sorsa. Ebből adódóan se szeri se száma azoknak a mikrorégióknak, melyek infrastruktúrájukat tekintve oldalvágányra kerültek, és még a kapaszkodás is mission inpossible-nak tűnik. Megannyi kis tündérkert rejlik környékünkön, amik mesébe illő tájaik ellenére mégis halálra vannak ítélve.
Ilyen térségnek számít az alsó-Ipoly völgye is. Egyik oldalról a jelenlegi országhatárt jelentő Ipoly folyó, mögötte az ezer titkot rejtő Börzsönnyel, másik oldalon pedig az Ipoly menti-hátsággal. A Párkány és Ipolyság közti mintegy 50 km-es szakasz + /- 80 km-re van Budapesttől, 150-re Pozsonytól, mégis, mintha ezrekre lenne.
Kövesd a Körképet Facebookon, plusz tartalommal!
Ide ugyanis körülményes és túl költséges lett volna a mindenkori államhatalomnak gáz- és vízvezetéket húznia, így a fűtést és a vízellátást az ittenieknek saját erejükből kellett megoldaniuk.
Az utaik a dimbes-dombos vidék miatt enyhén szólva is hagynak némi kivetni valót maguk után. A folyót az 50 kilométeres szakaszon, hivatalosan mindössze egy híd íveli át, így a több száz éven keresztül egy szerves egészként működő régió ketté van vágva. Jól emlékszünk az elmúlt években felmerült határon átívelő Európai Uniós projekt keretén belül 3 híd létrehozására is, ám politikai hatékonyságunk eredményeként kútba fulladt egytől-egyig.
Ezek következtében pedig elképzelhetetlen, hogy bármilyen befektető is a térségbe tévedne. A kiutat jelenthető mezőgazdaság még úgy-ahogy tartja magát, de a földterületek nagy része már külföldi kézben van. Iparról pedig egyedül az ipolyszakállosi mézüzem esetében beszélhetünk, mely ugyan nemzetközileg is elismert az iparágazatban, de egyedüliként vív szélmalomharcot a régió tetemes munkanélküliségének csökkentésével.
Nem segítette a régió fejlődését az sem, hogy jó-egynéhány évvel ezelőtt Poprádról ide telepítettek át több mint 50 roma családot, kiknek ottani életkörülményeik már kaotikus állapotokat öltöttek. Ezek a családok egy teljesen más kultúrkörnyezetből jőve, teljesen más értékrendet vallva azóta sem tudtak beintegrálódni a térségbe, és az így is lesújtóan magas munkanélküliségi statisztikát sem javították. A polgármesterek elmondásuk szerint tehetetlenek e téren, hiszen nincs ráhatásuk az országon belüli migrációs folyamatokra.
A hatalom arrogáns szűklátókörűségének halálos ítélet nyilvánítása pedig, hogy a térség kisiskoláit, melyek többségében magyar nyelvűek, és a legfőbb kultúraszervező intézmények – kivégzi a Čaplovič-törvény. Annak ellenére, hogy elég komoly munka árán próbálják életben tartani a régiót.
Az elvándorlási ráta így is égbekiáltóan magas. Gáz, víz, kanalizáció, munkahely nélkül semmi marasztaló ereje nincs a térségnek. Iskola nélkül pedig ez az állapot csak fokozódni fog. A térség napjai belül meg vannak számlálva. Az utolsó, aki erős identitása és lokálpatriotizmusa ellenére is elhagyja az Ipoly-anya völgyét, meg majd kapcsolja le a lámpát…
Mert nincs más jövőkép. Enélkül pedig szinte lehetetlen kiutat keresni. Tudták ezt a folyó túlpartján is az egykor egységes régió magyarországi részén, ahol szintén hasonló körülmények uralkodnak/tak. Ám rájöttek, hogy ebből a helyzetből egyedül az idegenforgalom jelenthet kivezető utat. Igaz, hogy számukra a Börzsöny sokkal jelentősebb turistavonzó feltételekkel rendelkezik, de az agroturizmus, a bor-, méz és egyéb helyi, régiós jellegzetességek szintén megannyi lehetőséget rejthetnek magukban, mint például a turisztika.
De az sem elhanyagolható tényező, hogy a határ túloldalán mindezt a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálja, a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesületen keresztül.
Mindezek szimbolikus kiterjesztése, összekapcsolása vagy hasonló lépések megtétele itt is feltétlenül szükséges lenne a gödörből való kilábaláshoz. Már az is nagy segítséget jelentene, ha az újonnan felállt megyei testületek immár nem gáncsolnák el a hídépítéseket, és az összefonódás, az átjárhatóság elvét követnék, mintsem a totális elszigeteltséget. Zöld utat engedve a regionalizmusnak, hogy megkezdődhessen a térség mihamarabbi felzárkóztatása.
Csonka Ákos
A gyönyörű képekért egy kivétellel a köszönet az ipolyszakállosi Németh Árpádot illeti.
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Címkék: Börzsöny elfelejtett régió emberi sorsok Ipoly-hidak Ipoly-völgye Ipolyszakállos ipolyszakállosi mézüzem iskolabezárás Natur Products Németh Árpád
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Németh Árpad
2014. jan. 02. 22:54Jó a cikk. Remekül megfogalmaztad Ákos a problémákat. Sajnos a megoldás megtalálása egy kicsit összetettebb vizsgálatot kívánna. A vidék igazán gyönyörű, a lakosaival van a baj, amire a cigányok betelepítése még rátett egy lapáttal. Nincs vállalkozói lendület, kedv, akarat. Sok oka van, most nem szeretnék belemenni, de megérne egy cikket erről is írni.
Csaky corrupto latro
2014. jan. 02. 23:20Király Zsolt: "Gyerekkorom tája, itt nőttem fel. Nyaranta az Ipolyban fürödtünk, a Börzsöny lábai alatt. Gyönyörű vidék. A szívem szakad meg a mai sorsa láttán :(" Zsoltika, ha már ott ugrálsz az MKP körül, kérdezz már rá, hogy 8 év kormánytagság alatt mit tettek a régióért, nem csak az alsó-Ipoly völgyéért, hanem Dél-Szlovákia Párkánytól keletre fekvő részéért !
Csaky corrupto latro
2014. jan. 02. 23:318 év MKP kormánytagság alatt lehetett volna valamit tenni az Ipoly-völgyéért is, kár, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettesként semmit sem csinált, Monsieur Csáky talán az ócska könyvei irogatása helyett, dolgozhatott volna is.
kalondaipappsanyi
2014. jan. 03. 00:16Hülyeséget írogatsz ide "barátom". Ne erőlködj! Bélád bezzeg felvirágoztatta Somorját "ugyi"?! A lényeg: szép a gondolatfüzér. Feljebb, felénk se tutibb a helyzet, "de nekünk így is jó..." (Zorán) :)
Németh Árpad
2014. jan. 03. 14:52Ha valaki, hát Csáky Pál volt az aki többször is ellátogatott Ipolyszakállosra.Nem ő fogja ezt a vidéket fellendíteni. A kívülről jött segítség jó ha jön, de a vidék belülről kell, hogy felfejlődjék, ha akarják azt a lakosai. Sokan kimenekültek külföldre munkát keresni, aztán vagy találtak, vagy nem. A többsége egy lyukban él éveken keresztül, s ha az igazat megmondanák, talán kiderülne, hogy a nettó lóvé ami a zsebben marad ott sem sokkal több mint itthon lenne, ha dolgozna, vállakozna stb. Nem ítélem el őket, de van egy véleményme róluk. Sztem ez a probléma, a szülőföldhöz való kötődés elvesztése.
Csaky corrupto latro
2014. jan. 03. 18:58Nem azt mondtam, hogy nem járt arrafelé. Csáky akciórádiusza Pozsonytól Ipolyságig ért (Ipolyszakállos még belefért), de tovább nem nagyon jutott, sokszor még kampányidőszakban sem. Tényleg azt hiszed, hogy a fiatalok jókedvükben mennek el ? Munka nincs, vállalkozni sem lehet, ha egyszerűen nincs fizetőképes helyi piac, ez egy ördögi kör, amivel az MKP 8 éves kormányzati szereplése alatt kellett volna valamit kezdeni. Dzurinda SDKUja olyan liberalis gazdaságpolitikát valósitott meg, ami bár országos szinten sikeres volt, de kedvezőtlen volt a leszakadó régiók számára. Dzurinda elsősorban a saját szavazói érdekeit képviselte. Ipoly mentén az emberek nem az SDKUt, hanem az MKPt támogatták. Az MKPnak kellett volna képviselnie a magyar lakta régiók érdekeit, nem tette meg, az olyan emberek hibájaból, mint Csáky. Nem én találtam ki, hogy Csákynak kellett volna valamit csinálnia, hisz a munkahelyteremtés a lemaradó régiók támogatása ott van benne van az MKP programjában is. Csákyt nagy személyes felelősség terheli azért, hogy miniszterelnök-helyettesként 30-40-50000 eurókat per munkahely szavazott meg munkahelyteremtési támogatásként zsolnai, nagyszombati, trencséni, stb beruházásokhoz. Csáky nem tudta, hogy ezt a pénzt valahonnan elveszik ? Hogy valahol hiányozni fog ? El is mondom, hogy honnan hiányzik: főleg Dél-Szlovákia Komáromtól keleti irányban levő részein. Ipolyszakálloson is lehetett volna munkahely, ha Csáky úgy szavazza meg a munkahelyteremtési támogatásokat, hogy Dél-Szlovákia is kapjon belőle. Tessék elmenni Kenyhecre, hogy ott egy falusi polgármester milyen ipari parkot szervezett. Ott a példa, hogy lehetett volna ezt-azt elérni, ha egy falusi polgármester 1 darab ipari parkot tudott szervezni, akkor Csákynak, miniszterelnök-helyettesként, legalább 10-15 darabot kellett volna létrehoznia. Azzal, hogy miniszterelnök-helyettesként nem tudott élni a lehetőséggekkel egyszerűen becsapta a felvidéki magyarságot. Ha pedig akadályoztak Csáky terveit, akkor Csákynak vállalnia kellett volna a konfliktust is. Nem azért csinált belőle Bugár miniszterelnök-helyettest, hogy aztan 8 évig ne csináljon semmit. Ok, aláirtak, hogy 8 évig nem lesz szó a benes dekrétumokról, autonómiáról, stb. de az volt az elvárás, hogy legalább gazdaságilag felemelik a magyarságot. Ezért küldte Bugár Csákyt a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesi bársonyszékébe. Nem azért lesz valakiből miniszterelnök-helyettes, hogy 6méteres fekete luxus BMW hatsóülésén utazzon Ipolyszakállosra, hanem azért, hogy tegyen valamit a szavazóiért. Csáky kormányzati teljesitménye egy selejtes nulla volt 8 év alatt. De mit is várhattunk egy felfuvalkodott pancser paprikajancsitol ? és igen, tényleg igaz, hogy Bugár tehet róla, mert amikor a sorozatos botrányok után (pld hetekre, hónapokra eltünt a munkahelyéről, hogy a munkaideje alatt egzotikus helyeken nyelveket tanuljon közpénzen, az EUs kampányban való sorozatos szerencsétlenkedés és a sorozatos korrupciós ügyek, stb) Dzurinda le akarta váltani, akkor Bugár állt ki mellette. Csáky aztán 2007ben meg is hálálta Bugár támogatását, azzal, hogy aztán totálisan szétkurta a pártot is.
A kommenteket lezártuk.