Mária
  • HUF: 331.06
  • USD: 1.11
  • 3 °C
  • 5 °C
Mindennapjaink

Janicsárok, támadás!

Mindenki látott már janicsárt, de mindenkinek a haragos, félszemű Jumurdzsák jut erről eszébe az Egri Csillagokból. A janicsárok azokból lettek, akiket a hódító hatalom még gyermekkorukban elvett az övéiktől, majd a hódító szellemiségét tanító iskolákban nevelt fel, képezett ki. Ezután a saját egykori népük ellen küldte harcolni az átnevelteket, hogy a maradék ellenállást is megtörjék.

Az elrabolt, majd janicsárokká nevelt gyerekek pontosan tisztában voltak azzal, hogy ők nem az általuk szolgált nép született fiai. Tudták, hogy a helyzetük emiatt ingatagabb, és ezért folyamatosan bizonyítaniuk kellett a hűségüket. Törökebbek lettek a töröknél, és a született törökök sem ritkították olyan hévvel a magyarokat, mint az elrabolt magyar gyerekekből lett janicsárok.

torok_magyar
Kép: pim.hu

Az Egri Csillagok története és Bárdy György filmbéli alakítása régi már, janicsárok azonban ma is vannak, csakhogy teljesen máshogy néznek ki. Nem vicsorognak, nem hadonásznak szablyával. Szelíd arcot vágnak, kedves hangon szólalnak meg, jó szándékúnak hazudják magukat. Pontosan úgy néznek ki, mint Nora-Soul Slížová, Peter Szolcsányi és azok a magyar származású tanítók, akik szlovák iskolában tanítják meg magyar gyerekek tömegeinek, hogy hogyan legyenek szlovákok. A magyarok iránti megvetést, valamint hamis szlovák történelmi nagyságot sugárzó történelem- és irodalomtankönyvek egyértelmű irányba terelik ezeket a gyerekeket. Jobb esetben csak szégyellni fogják saját nemzetüket, rosszabb esetben meg is gyűlölik a magyarságot.

Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!

Szlovákabbá válnak a szlováknál, és a született szlovákok sem ritkítják olyan hévvel a magyarokat, mint az „elrabolt” magyar gyerekekből lett janicsárok. Például úgy, hogy tanítók lesznek, és a janicsáriskola újratermeli önmagát. Vagy feljebb jutnak a társadalmi ranglétrán, és mondjuk szélsőséges soviniszta politikus válik belőlük. Minden jelentős szlovák párt 2012-es választási listáján találni magyar eredetű neveket, de egyiken sem olyan sűrűségben, mint a Szlovák Nemzeti Pártén. Rafaj, Mikolaj, Ikrényi, Massay, Uram, Lukáč, Melegová, Bálint, Bokor, Turzo – ha ők esetleg nem is, az apjuk, nagyapjuk még magyarnak született, aztán útközben valahol szlovákká vált, és a szlovákság felé fennálló hűség bizonyítási kényszere a magyargyűlölő párt soraiba vitte az utódot.

A janicsárok a 16. században a koruk leghatékonyabb pusztító ereje voltak, és ma is azok. A régi janicsároknak elsődleges volt az utánpótlás, ezért minden alkalommal annyi gyereket raboltak össze, amennyit csak bírtak. Ma is az utánpótlás a fő törekvésük, ezért legnagyobb ellenségük a magyar iskola. Támadásaik így érthető módon oda irányulnak, méghozzá a legfondorlatosabb módon, kedvesnek és jóakarónak álcázva. Minő véletlen, éppen a beiratkozási időszak előtt szaporodtak meg a magyar iskolákat ért jobbhorgok! A kisiskolák leépítésének bejelentésével kezdődött a bújtatott ellenkampány. Ha egy rendszerről hivatalosan bejelentik, hogy nincs jövőképe, akkor nem fognak oda tolongani az emberek, hogy bejussanak. Tudják ezt jól a szlovákok is, ezért az időzítés.

gyerekek
Tüntetés a magyar kisikolákért a parlament előtt. Kép: Körkép.sk

Rögtön ezután érkezett Nora-Soul Slížová a Sme.sk blogján. Hogy hitelesnek tűnjön, önmagát magyarnak (is) mondva jelezte: „közületek való vagyok, tehát átlátom a dolgokat, van alapom beleszólni”. A (magyar) szélsőségektől való kötelező rettegést letudva, azonnal a nacionalista szlovák posványba süllyed. Sajnálkozik a magyarok gyenge szlováktudásán, és kifejti, hogy Szlovákiában a magyarok első nyelve is a szlovák kell legyen, és a magyar csak afféle bónusz lehet. Mint amikor duplázást gurítunk a Szerencsekerékben.

A magyar iskolák bezárását helyesli, a kisegítő iskolákhoz hasonlítja azokat, a gyenge képességűek menedékének csúfolja, holott magyar iskolából azért egy icipicit több tudós elme jött ki a történelem során, mint szlovákból. Végül egészen nyílt utasításokat osztogat, hogy a gyerekeket szlovák iskolába adják. Kivételt csak azoknál a magyar gyerekeknél engedne, akik jól tudnak szlovákul. Hat évesen. Mert a hat éves gyerekekre ugye általában jellemző, hogy már jól beszélnek egy idegen nyelvet? Slížová asszony ennyi erővel a csillagászatról is írhatott volna blogbejegyzést, valószínűleg ahhoz is ért annyira, mint az oktatáshoz. Az egész azonban nem egyéb, mint jól megtervezett megfélemlítés és lélekrombolás. Táplálja a magyarok kisebbségi érzését, és rájátszik arra az egyébként indokolatlan frusztrációjukra, hogy nem beszélnek tökéletesen szlovákul. Ha önmagában állna az eset, gondolhatnánk, hogy magánakció, de rögtön ezután jött Slížová elvtársa.

A nagyon magyar nevű, és a magyar többségű Párkányból származó egyetemi tanár, Peter Szolcsányi is a beiratkozási időszakban borzadt el a magyar iskolát végzett diákjai silány szlováktudásán. Eddig nem tűnt fel neki, de éppen most hirtelen mégis. A Týžden.sk-n található videoblogjában egyre csökkenő nyelvi szintről beszél, és lefinomítva tőle is megkapjuk a „Szlovákiában szlovákul” épületes bölcsességet. Szemléltetésként a magyar anyanyelvű diákjai leveleiből idéz, amelyekben ragozási hibák vannak, érezhető rajtuk a szűkös szlovák szókincs és a nagyon magyaros fogalmazásmód. Mindemellett bármelyik szlovák számára simán érthető a tartalmuk, csak a vélhetően magyarul is tudó Szolcsányi tanár úrnak okozott komoly gondot a megfejtésük. Mindezt egy fiataloknak szóló „meszidzs” átadásával tetézi, ami vagy a szlovák nyelv hiányosságáról, vagy Szolcsányi tanár úr hiányos szlovák szókincséről árulkodik.

Bátorkeszi szlovák iskola
Így kampányol a bátorkeszi szlovák iskola

Minden olyan településen, ahol magyar és szlovák iskola működik, ádáz harc folyik a gyerekekért, hiszen a diáklétszám a legfontosabb. Bátorkeszin sem fogta vissza magát a szlovák alapiskola, és szintén a magyarok alapvető frusztrációira játszott rá. A plakát helyesírási hibáiról, fogalmazási bukfenceiről ordít, hogy a szlovák változat tükörfordítása. Magyarul messze nem tökéletesen tudó ember fordította, aki ennek ellenére nem szégyellt megnyilvánulni ezen a számára idegen nyelven. Példát vehetünk róla, kedves felvidéki magyarok!

Senkinek sincs oka szégyenkezni amiatt, hogy nem tud tökéletesen valamelyik idegen nyelven. Az államnyelv nem magasabb rendű, legfeljebb gyakrabban használt, mint a többi. Aki egy idegen nyelvet bármilyen szinten bír, az megtette az első lépést a másik nép felé, amit értékelni illik. Aki viszont ehelyett a kifejezési hibákon lovagol, az nem felsőbbrendű, hanem híján van az alapvető illedelmességnek. A Csehországban ingyen tanuló szlovák diákokat sem froclizzák amiatt, ha bizonytalanok a cseh nyelvtanban és szórendben. A felvidéki magyaroknak sem kellene együtt élniük ezzel a nyomasztó érzéssel. Ennek levetkőzéséhez az első lépés, hogy ne keverjük össze az alapiskolát a nyelviskolával. Az alapiskola nem csak arra van, hogy ott megtanuljunk szlovákul, hanem hogy megtanuljunk mindent, beleértve a szlovák nyelvet is. A mindent pedig sokkal hatékonyabban tanuljuk meg az anyanyelvünkön, magyarul.

Vésey Kovács László

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Dobó
2014. jan. 23. 14:22

Az egri várvédők bezzeg harcoltak, nem némán sunnyogtak a janicsárok előtt. Puha, megalkuvó, irigy egy nép vagyunk, megérdemeljük sorsunkat! :((

durum durum
2014. jan. 23. 14:52

Kövér László megmondta, a felvidéki magyarság a Kárpát-medence legpuhább magyar közössége. Volt is nagy felháborodás egyesek részéről e igaz szavak hallatán. Ugyanazok most mélyen hallgatnak, amikor felszámolásunkról van szó.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás