A reklámokat olyannyira nem szeretjük, hogy akár a tévében, akár az interneten futunk bele egybe, igyekszünk minél előbb kiiktatni. Az idő azonban, úgy tűnik, ezt is megszépíti.
A régi újságok hirdetéseivel egyszerűen nem lehet betelni. Csodáljuk a századfordulós eleganciát képviselő nőalakokat, akikkel fűzőt vagy kölnit adnak el. Nevetünk egy-egy megfogalmazáson, vagy azon, ami ma már elavult. Rácsodálkozunk, hogy egy-egy termék (például a leveskocka) már száz éve is létezett. És olvasunk a sorok között, mert egy pár soros hirdetésből olykor történelmünk köszön vissza.
„Háziasszonyoknak nagyon fontos”
Az Új Idők című képes hetilap első száma 1894-ben jelent meg, szerkesztője Herczeg Ferenc volt, szerzői között pedig olyan neveket olvashatunk, mint Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Márai, Bródy, Kassák, Radnóti, Szabó Lőrinc vagy Fekete István. A nagy példányszámban fogyó lapban az értékes szépirodalmi írások (ebben jelent meg folytatásokban például a Szent Péter esernyője vagy A gyertyák csonkig égnek), fényképek és szerkesztői levelezések mellett reklámokat is találhatunk.Az 1906. július 2-án megjelent számban például rögtön egy meglepő termékre bukkanhatunk:
Akkor sincs gond, ha túl sok lenne a fagylaltból, pontosan az előző hirdetés fölött ez a reklám volt:
Gyomorbántalmak esetén sem kell kétségbe esni, igyunk savanyúvizet!
Bár mióta a hűtőgép a konyhai alapfelszerelés része, már nem használjuk, a háziasszony számára egykor nagyon fontos volt az alábbi termék – legalábbis a reklám szerint:
A híres Nyugatnak is meg kellett élni valamiből: ők is teret adtak a reklámoknak. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy hol szerezték be egykor a pesti nagyasszonyok a déligyümölcsöket:
A kávépótló Kassáról érkezett:
„Gyengéd gondoskodás”
A gasztronómia mellett a szépségápolás is örök téma. Az alábbi, hibátlan szövegezésű, egészen lehengerlő hirdetésnek az 1854-1920 közt megjelenő Vasárnapi Újság (mely szerzői között tudhatta Arany Jánost, Vajda Jánost, Tompa Mihályt, Ipolyi Arnoldot, Vámbéry Ármint, Jókai Mórt) adott teret:
Nem csak a női vásárlókat célozták meg, a Népszavában bajuszpedrőt reklámoztak 1906-ban:
Míg a magyar férfi csak a híres hajdúsági pedrőt, addig az előkelő magyar hölgyek egyedül az Ilike arckrémet használták:
A szépasszonyok titka pedig nem egy cifra nevű pomádéban rejlett, hanem:
Nos, ez nem derült ki a hirdetésből, és ma már aligha küldi Papp Károly kereskedelmi vállalata a választ.
Bármilyen meglepő, már száz évvel ezelőtt is vettek használt ruhát a nők:
A meglévő ruhákat pedig ennek a mára kihalt szakmának képviselői tartották karban:
Örök igazság, hogy szép nővel bármit el lehet adni:
Cuki állatokkal is:
Az alábbi termék használójának egy férfi sem tudott ellenállni:
„Sajog, szúr, hasogat”
Már régen is voltak csodaszerként hirdetett árucikkek. 1927-ben például ez:
Nincs új a nap alatt: a rímbe szedett reklámok sem a mai kor termékei
Ahogy a minden betegségből kigyógyító módszert ismertető könyvek sem:
Háború
A háború még a divatreklámokban is megjelent. A hadifogság például így:
A dolgozni kényszerülő nők számára pedig az alábbi termékeket ajánlották 1942-ben:
Mert a nő munkában is nő – odafigyel a megjelenésére:
Ehhez a morbid hirdetéshez nehéz bármit hozzátenni:
Bogos Zsuzsanna
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.