Kárpát-medencei összehasonlítás: a határon túli magyar fiatalok számára érzelmi okokból fontos a magyar állampolgárság

2700 (1000 erdélyi, 700 felvidéki, 500 vajdasági és 500 kárpátaljai) külhoni magyar fiatal megkérdezésével készült reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) együttműködésében.

A GeneZYs-kutatás Kárpát-medencében élő 15-29 évesekre összpontosított, akik magyar anyanyelvűek és/vagy magyar nemzetiségűek.

   

Minden második fiatal igényelte a magyar állampolgárságot

A megkérdezettek mintegy fele igényelte a magyar állampolgárságot. Míg nálunk csekély a kettős állampolgárok száma, addig Kárpátalján, ahol az ország alkotmánya szintén nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de a tilalmat nem érvényesítik a mindennapokban 68, Vajdaságban 82, Erdélyben pedig 56 százalék a felmérésben részt vevő fiatalok körében a magyar állampolgársággal rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a városiak nagyobb arányban igényelték a magyar állampolgárságot.

Az igénylés okai közül az érzelmi és az etnikai tényező került első helyre, a magyar öntudat és a felmenők állampolgársága. A magyarországi jóléti szolgáltatások vagy a választásokon való részvétel lehetősége egyáltalán nem gyakorolnak jelentős vonzerőt. Akik nem igényeltek kettős állampolgárságot, elsősorban azért nem tették, mert anélkül is magyarnak vallják magukat, a sérelmi indokok (pl. a 2004-es magyarországi népszavazás) háttérbe szorultak.

Szlovákiában nem népszerű a magyar nyelvű felsőoktatás

A megkérdezettek fele tervezi tovább képezni magát, ám nem feltétlenül magyarul szeretnének továbbtanulni. A fiatalok számára a legkevésbé problematikus (a hiányzó szórakozási lehetőségek mellett) az anyanyelvi továbbtanulás és az államnyelv nem megfelelő ismerete. Leginkább Szlovákiára jellemző hogy a fiatalok államnyelven kívánják folytatni tanulmányaikat.

Egy kárpátaljainak harmadannyi jut, mint a felvidékieknek

Az egy hónapra jutó pénzösszeg jelentős regionális eltéréseket mutat: egy kárpátaljai fiatalnak mindössze harmadannyi jut, mint felvidéki társának.  A kérdőív során szubjektív megítélés alapján nyilatkoztak a fiatalok családjuk anyagi helyzetéről. Összehasonlítva a Magyar Ifjúság 2012-es kutatásával, a magyarországi fiatalok jóval negatívabban ítélik meg anyagi helyzetüket külhoni társaiknál, annak ellenére, hogy utóbbiak esetében jellemzően kisebb az átlagjövedelem.

A fiatalok 90 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Elsősorban a regionális kötődések jelennek meg a fiatalok identitásában: erdélyinek, felvidékinek, kárpátaljainak, vajdaságbelinek tartják magukat (esetleg magyar jelzős szerkezettel kiegészítve). Hazájuknak 39,7 százalék tekinti régióját (Erdély/Kárpátalja/Felvidék/Vajdaság), 26,4 százalékuk a többségi nemzetet érzi hazájának, 7,3% százalék pedig Magyarországot. (A Történelmi Magyarországot 5,7 százalék.)

Az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás tekintetében is a leginkább veszélyeztetett régió a Vajdaság. A vajdaságbeli megkérdezett fiatalok fele már maga is kipróbálta a drogot, és háromnegyedének van olyan ismerőse, aki már kipróbálta, de a drog a Felvidéken is hódít. Az alkoholfogyasztásban (és dohányzásban is) első Vajdaság után Kárpátalja veszélyeztetett még.

Magyarország a legfőbb célország

A megkérdezettek több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást leginkább a jobb megélhetés és a nagyobb jövedelem reményében (főleg a Vajdaságból és Kárpátaljáról), de konkrét elképzelésekkel csak 11 százalék rendelkezett. A lehetséges célországok közül Magyarország áll az első helyen, az otthonukat elhagyni szándékozók közül leginkább a kárpátaljaiak képzelik el jövőjüket Magyarországon (75 százalékban), a többi régióból a kivándorlást mérlegelők mintegy 30-40 százalékban választanák Magyarországot. A megkérdezettek negyedének van olyan rokona, aki jelenleg külföldön él.

A kutatás során rákérdeztek arra is, mennyire boldogok a megkérdezettek: valamennyi régióban meglehetősen boldognak érzik magukat a fiatalok, egy 10-es skálán 8-as átlagot regisztrált a felmérés.

(mandiner.hu)