Az adatok fénykorát éljük, ahol minden egyes kattintásunkkal elárulunk valamit magunkról. Az általunk önként adott információk pedig sokak számára felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
Az elmúlt évtizedben – mondják a szakemberek – megváltozott a marketing, a tömegreklám helyét átvette a személyre-szabott reklám. A személyre-szabáshoz azonban a lehető legtöbbet meg kell tudni a fogyasztóról, vagyis rólunk. De vajon mennyit árulunk el?
Naponta 2,5 millió terabájtnyi adatot hozunk létre, több mint 30 milliárd posztot és közel 3 milliárd lájkot teszünk közzé a Facebook-on, havonta több mint 4 milliárd videó megtekintés történik a Youtube-on, és percenként 2 millió keresést hajtunk végre a Google-on. Másodpercenként csaknem 150 ezer üzenetet osztunk meg a Twitteren, és nem beszéltünk még a helymeghatározásról, a mobilos fizetésről, banki szolgáltatásokról, internetes rendelésekről, és így tovább.
Ezek az információk nélkülözhetetlenek egyes cégek számára, akik a lehető legtöbbet akarják rólunk megtudni, hogy marketingcélokra eladják a rólunk megszerzett tudást. A T-Mobile névtelen ömlesztett adathalmazból készít marketingcélú elemzéseket és értékesíti azokat. A Verizon Wireless Precision Market Insights 98 millió mobil-előfizető online cselekedeteit elemzi és kategorizálja.
A Big Data piac 3,2 milliárdos üzletből 16,9 milliárdos biznisszé nőtte ki magát és ez csak a jéghegy csúcsa. A Facebook Németországban nem csak a gyűlöletbeszédnek minősített posztot törölheti az oldalról, de a közzétevő profilját is. A Google a keresések és kattintások alapján felállít egy profilt rólunk, amely alapján vásárlói kategóriákba oszt be. A Gmail szövegelemző algoritmusokkal ellenőrzi leveleinket, és az eredmény szerint válogatja meg, milyen típusú reklámokkal bombázzon bennünket.
A Nagy Testvér felemelkedése – internetes adatgyűjtés a „biztonság” érdekében
Ami azonban kezdetben gazdasági célú kutatás volt, az utóbbi években biztonságpolitikai eszközzé vált. Az Egyesült Államok hírszerzési kiadásai köztudottan 90 százalékban gazdasági jellegű kémkedést fedeztek. Jelenleg karöltve Nagy-Britanniával rendszeresen mentenek le adatokat szerte a világban információgyűjtés gyanánt – hivatalosan a terrorizmus elleni harc jegyében.
A biztonságipar 120 milliárd dolláros forgalmat jelent az USA-ban, 4 milliárdot Németországban, 3-3 milliárdot Franciaországban és Nagy-Britanniában. Ennek csak kis részét képezi az általunk fentebb felvázolt Big Data elemzés. A körülmények fényében a kereslet növekedésére kell számítani.
Szlovákiában 2015 májusáig az elektronikus kommunikációról szóló törvény előírta a szolgáltatóknak, hogy minden működési, helymeghatározási adatot és a kommunikáló felek adatait 6 hónapig kötelesek tárolni az igazságügyi szervek számára, ha internetes üzenetváltásról vagy telefonálásról van szó, és 12 hónapig más fajta kommunikációs csatorna esetén (mobiltelefonos beszélgetés).
A törvényt tavaly májusban helyezte az alkotmánybíróság hatályon kívülre. Ettől még a szolgáltatók képesek rá. Miután a jelenlegi kormány előszeretettel fogad el biztonságpolitikai okokra hivatkozva a polgárok életében beavatkozó törvényeket, érdemes elgondolkozni azon, vajon mikor fog újra megjelenni ez a passzus a törvényben.
Körkép.sk
Nyitókép: Mashable.com
Megosztás:
Címkék: digitális lábnyom Facebook Főoldal internet megfigyelés Nagy Testvér személyi jogok Twitter YouTube
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
