Akit április elsején megtréfálnak, vagyis a bolondját járatják vele, április bolondjának nevezi. Több országban is elterjedt ez a szokás. Eredete nem tisztázott. Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.
Mások szerint ez a szokás Indiából ered, ahol március 30-ától április 1-ig ünnepségeket tartottak, látványos karnevállal összekötve, a karneváli maszkok viselőjének tréfás parancsokat kellet teljesítenie, például megfordítani a folyó áramlását. Aki nem tudott viccesen reagálni, az ünnepség bolondja lett. Hasonló ünnepség a Római Birodalomban is ismeret volt, amely festum stultorum (bolondok ünnepe) néven szerepel.
A mai értelemben vett áprilisi tréfázás a XVI. században tűnik fel. IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, amikor is 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tetette. Az akkoriban szokásos újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Mivel áprilisban kezdődik a halászszezon is, így az emberek lisztből sütött halat kezdtek küldözgetni egymásnak, és papírból kinyírt halakat tűztek rá a gyanútlan járókelők kabátjaira.
Az április elseji tréfázás később minden országba elterjedt. 1631-ben az angoloktól átvették a szokást az amerikaiak is.
Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a boltba a gyerekeket, esetleg szalmaolajat, libatejet hozattak velük.
MTI/Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
