Esterházy-emlékévet hirdetett a Pázmaneum Társulás

A Pázmaneum Társulás 2017-ben Esterházy-emlékévet hirdet a mártírgróf halálának 60. évfordulójára és felhívással fordul az egyházi és civil szervezetek, ifjúsági mozgalmak, politikai pártok képviselőihez, tagjaihoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Esterházy János a felvidéki magyarság legkiemelkedőbb vezéralakjaként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban. A keresztény hit buzgó megvallója, az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezője volt minden veszély közepette. Felemelte szavát mindennemű diktatúra és jogtiprás ellen. Kereszténysége és magyarsága miatt neki is az üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészül.

 

Hosszú évekig tartó raboskodás után 1957. március 8-án halt meg a morvaországi Mirov börtönében. Halálának 60. évfordulóján életpéldájára emlékezve foglaljuk imáinkba nevét! 2017-ben minden magyar közösségben is kifejezzük személye és lelki nagysága iránti szeretetünket és tiszteletünket, s imádkozunk azokért, akiket magyarságuk miatt ma is üldöznek, mint egykor Esterházy Jánost. Könyörögjünk egyben az Ő szellemiségének jegyében a népek közti békéért és igazságosságért!”

– fogalmaz az Esterházy János tisztelőinek nevében Dr. Karaffa János, a Pázmaneum Társulás védnök-elnöke.

   

A két világháború közti magyar egység egyik megtestesítője Esterházy János felvidéki magyar mártírpolitikus. Az érsekújvári magyar pártok kongresszusán, 1936. június 21-én megalakult az Egyesült Magyar Párt, ennek ügyeleti elnöke Esterházy János lett. Esterházy János ebben az időben visszautasította Beneš ajánlatát, hogy miniszter legyen a csehszlovák kormányban, nemzete szolgálatának szentelte életét. Az Ő élete és munkássága is üzenet, az egységre törekedett nem a beolvadásra.

„Fontosak számunkra a gazdasági problémák orvoslása, a régiónk felzárkóztatása, a szociális gondok megoldása, mezőgazdaság és a gazdák felzárkóztatása és megbecsülése. De fontos kell, hogy legyen a hit és a kultúra megőrzése és továbbadása is. Manapság, amikor a keresztény Európát szeretnék megdönteni, különösen fontos, hogy kiálljunk azon értékek mellett, amelyek gazdagítják társadalmunkat, nemzetünk javát szolgálják.

Megpróbáltatások érték nemzetünket: Trianon, Beneš-dekrétumok, deportálások, magyar iskolák megszüntetése, megfigyelések, besúgások, papjaink bebörtönzése, asszimiláció. Mégis itt vagyunk még mindig, és dédapáink megmaradtak magyarnak és kereszténynek! Mi sem adhatjuk lejjebb, hiszen tartozunk nekik és tartozunk nemzetünknek is annyival, hogy hűek maradunk hitünkhöz és anyanyelvünkhöz, kultúránkhoz. Ebben segít bennünket Esterházy János élete és munkássága.”

– vallja Karaffa Attila, a Pázmaneum ügyvezető elnöke.

„Szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elől egy pillanatig sem. Ápoljuk, őrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív érték, amelyet senki el nem vehet, és melynek varázslatos ereje átsegít a legnehezebb megpróbáltatásokon”

– olvashatjuk Esterházy Jánostól.

Esterházy Jánost a Pázmaneum Társulás példaképének, szellemi atyjának tekinti és a 2017-es esztendőre meghirdetett Esterházy-emlékévben szeretnék felhívni a felvidéki magyarság, de az egész összmagyarság figyelmét is, a mártírgróf életpéldájára, keresztényi szellemiségű politikai munkásságára. Az Esterházy-emlékévhez már csatlakozott az MKP Keresztény Platformja, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a bécsi Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom – Pax Romana, a Via Nova Somorjai Alapszervezete. Esterházy Malfatti Alice, a mártírgróf lánya levélben fejezte ki köszönetét a Pázmaneumnak a kezdeményezésért.

Az emlékévet meghirdető Pázmaneum Társulás már eddig is sokat tett Esterházy emlékének őrzéséért. Alapítása óta felvállalja a felvidéki magyar mártírgróf eszmeiségét, és több alkalommal megemlékeztek róla az Imakilencedek alkalmából, 2008-ban pedig a Rákóczi Szövetség Esterházy emlékéremmel tüntette ki a társulást. 2011-ben a polgári társulás Dunaszerdahely Fő utcáján Esterházy domborművet avatott. A közadakozásból elkészített mű Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Felvidéken összesen 10 településen található a mártírgrófról szobor vagy emléktábla.

Esterházy János a két világháború közti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt. A második világháború alatti szlovák parlamentben ő volt az egyetlen képviselő, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. Mégis a háború után előbb kiadták a szovjet titkosszolgálatoknak, majd a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért.

A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovákoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani büntetést kapott. Csehszlovákia több börtönében raboskodott, majd 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak. Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni: Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugszanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt. Emlékét a Mírov melletti temetőben jelképes sír őrzi, a környéken élő és távolabbról idelátogató magyarok gyakran felkeresik.

Szlovákia és Csehország máig nem rehabilitálta Esterházyt, s mindkét országban hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván. 2011-ben a 110 éve született mártírpolitikus szlovákiai rehabilitációját és boldoggá avatását kezdeményezte a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.

Az emlékévhez az [email protected] e-mail címen lehet csatlakozni.

-nns-

„Mi a szlovák népet mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja.”

„A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.”