Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA kutatói kimutatták, hogy a gazdák véleménye alapján a keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de képezhetőbbek, mint a fajtatiszták.

 

A keverékeknél gyakrabban fordult elő problémás viselkedés is, azonban mindkét csoport hasonló értékeket kapott a merészség kérdőíves mérésekor. Ezen különbségek legalább részben genetikai és/vagy korai szocializációs hatásokra vezethetők vissza.

 

Fajtatiszta, vagy keverék legyen az új lakótárs?

 

 hirdetes_810x300  

Ha valaki kutyatartásra adja a fejét, az egyik első kérdés, ami felmerül, bizonyosan az lesz, hogy fajtatiszta, vagy keverék legyen az új lakótárs. A döntés nem is olyan egyszerű, hiszen a két csoport számos szempontból különbözik egymástól. A keverék kutyák általában egészségesebbek és hosszabb életűek, mivel mentesek a beltenyésztés ártalmaitól. Való igaz, hogy egyes fajtáknál gyakoribbak bizonyos elváltozások, melyekért elsősorban génjeik felelősek. De mi a helyzet a viselkedésbeli különbségekkel? Vajon a keverék kutyák ebből a szempontból is előnyösebbnek látszanak a gazdák számára?

 

A kérdés tisztázása érdekében az ELTE Etológia Tanszék és az MTA kutatói egy nagyszabású kérdőíves felmérést végeztek németországi kutyatulajdonosok körében, az eredmények PloS One folyóiratban jelentek meg. A demográfiai adatok, illetve a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos válaszok 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről érkeztek vissza. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

 

Kép: topmancs.hu

 

Számos demográfiai és környezeti eltérésre derült fény a két csoport között.

 

„A várakozásoknak megfelelően mi is úgy találtuk, hogy a keverék kutyák átlagéletkora magasabb, mint a fajtatisztáké”

 

– említette Kubinyi Enikő, az Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának vezetője. A keverékek közt nagyobb a szukák aránya. Érdekes, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái.”

 

A keverékek között több az ivartalanított

 

A felmérésből az is kiderült, hogy a keverékek között több az ivartalanított, általában idősebb korban kerülnek gazdához (hiszen több közöttük a menhelyről befogadott példány) és kevesebben kaptak kutyaiskolai képzést. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, mint a fajtatisztákat, és ezzel összhangban a keverékek gazdái hosszabb sétákra viszik kedvenceiket, mint a fajtatiszták tulajdonosai.

 

Kép: pixabay.com

 

Gondos statisztikai elemzést követően, demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe véve, a kutatók lényeges különbségeket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában.

 

„A keverék kutyák gazdái például gyakrabban számoltak be arról, hogy kutyájukat nehezebb sétáltatni, mert húz pórázon, ráugrál az emberekre és nem reagál a hívásra”

 

– foglalta össze Turcsán Borbála, a tanulmány első szerzője.

 

Viselkedésbeli eltérések

 

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a szerzők több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, mely abból fakad, hogy a fajtákat nem csak a külső fajtajellegek alapján, hanem – minden ellenkező híresztelés dacára – a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik. Ennek során ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen gazdái életéhez.

 

Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra (tanulékonyak), és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ami egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz. A kutatók ugyan számos tényezőt számbavettek, továbbra is maradhattak olyan egyedfejlődési hatások (trauma, korai szocializáció), amik hozzájárulhattak a keverékek és fajtatiszták között megfigyelhető viselkedésbeli eltérésekhez.

 

Kép: cegledikutyaiskola.hu

 

Az eredmények tükrében a keverék kutyák nem tekinthetők „átlagosnak”. A morfológiai változatosság ellenére inkább egy sajátos csoportot képviselnek, melynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata.

 

„Ezt mindenképp érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló tanulmányokban, ha azokban keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként”

 

– emelte ki Miklósi Ádám egyetemi tanár, az Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője.

 

National Geographic

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!