A horvátok után a magyarok érzik a legtöbben, hogy rossz az egészségi állapotuk

Horvátországgal együtt Magyarországon érzékeli a legtöbb felnőtt rossznak vagy nagyon rossznak az egészségügyi állapotát. Lgegészségesebbnek ugyanakkor a ciprusiak, a görögök, az írek és a svédek érzik magukat. Szlovákia a középmezőnyben foglal helyet.

Az EU 25-64 éves lakosságának közel háromnegyede jónak vagy nagyon jónak érzékelte a saját egészségi állapotát 2015-ben, míg kevesebb mint 7 százalék értékelte rossznak vagy nagyon rossznak ugyanezt.

Az iskolai végzettség szintje, mint fontos szocio-ökonómiai tényező jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot. A 25-64 éves, alacsony képzettséggel rendelkező uniós lakosság 61 százaléka tartotta magát egészségesnek vagy nagyon egészségesnek, azonban a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 85 százalékra nőtt.

   

Magyarországon az alacsonyan képzetteknek csak a 40 százaléka érzi magát egészségesnek (Szlovákiában 48 százalékuk) , míg a diplomások közül 78 százalék számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról (Szlovákiában 87 százalék).

Az EU-ban a ciprusiak, a görögök, az írek és a svédek érzik magukat összességében a legjobban a bőrükben, náluk 80 százalék felett van a magukat egészségesnek vagy nagyon egészségesnek tartók száma. Magyarországon ez az arány 63 százalék, ami az ötödik legrosszabb eredmény az EU-ban. Szlovákiában a lakosság 72 százaléka vélekedik így. Magyarországon után csak Litvániában, Lettországban, Portugáliában és Észtországban érzik kevesebben egészségesnek magukat.

Ennek megfelelően Magyarországon sokan, a 25-64 évesek 13,8 százaléka érzi azt, hogy rossz vagy nagyon rossz az egészségi állapotuk. Ennél csak a horvátoknál érzik magukat többen betegnek, ott ez az arány 15,3 százalék. Szlovákia is rosszabbul teljesít az uniós átlagnál, itt az adott korcsoport 7,8 százaléka gondolja ugyanezt.

Portfolio.hu , Körkép.sk
borítókép: gogreen.org