Úgy tesznek, mintha látás- és hallássérültek lennének, vagy azt állítják, hogy nemzetközi szervezeteket képviselnek. Szlovákia városait ismét ellepték az olyan adománykérő csalók, akik nem létező alapítvány nevében gyűjtenek, vagy visszaélnek egy karitatív szervezet nevével. 

 

Ezek az ál-adománygyűjtők régi trükköt használnak: az emberek érzelmeire játszanak. Sokan tisztában vannak ezzel, ám mindig akadnak olyanok, akik “bekapják a csalit”.

 

Probléma a városokban

 

 hirdetes_300x300  

A gyanús adománygyűjtők általában románok, akik szervezett koldusbanda tagjai lehetnek, ám ez nem feltétlenül szabály.

 

Zsolnán például úgy használják ki a jószívű embereket, hogy hallássérültnek tettetik magukat. A nagylelkű „áldozatoknak” pedig egy listát mutatnak arról, hogy kik azok, akik viszonylag magas pénzösszeggel már támogatták őket.

 

 „Láttam, ahogy az emberek elővették a pénzüket és támogatták őket. Ez egyrészt dicséretes, másrészt, ha valaki nagyobb összeggel akar segíteni a rászorulókon, akkor jól meg kellene gondolnia azt, hogy hova és kinek adja a pénzét. A hivatalos gyűjtések során szinte mindig perselybe gyűjtik a pénzt, a gyűjtők pedig annak a szervezetnek a logóit viselik, amelyiknek éppen gyűjtenek”

 

– mondja Martin, akit a Zilina.sk portál idéz.

 

Modern rabszolgaság

 

A hamis gyűjtések nemcsak a nagyobb, kerületi székhelyű városokban okoznak problémát, de a kisebb, regionális városközpontokban is.

 

 „A hamis gyűjtéssel Dunaszerdahelyen is gondok voltak. Itt azonban sikerült bizonyítani a jogellenes cselekvést és egy ember ellen eljárást indítottak. Azonban ezekből a csoportokból több van, és több városban tevékenykednek. Egyik helyről a másikra mozognak, logisztikailag pedig bebiztosítottak”

 

– magyarázza Radovan Bránik, aki a szervezett rablóbandák tevékenységére saját blogján figyelmeztet.

 

Ezek a bandák főleg Romániából jönnek, nálunk pedig kb. nyolc-tíz éve tevékenykednek.

 

 „Szervezett bandákról van szó, amelyben több tucat ember vesz részt, de csak egy főnök van. Minden reggel egy bizonyos helyről széthordják az embereiket az olyan forgalmas helyekre, mint a városi terek és állomások. Ott aztán nemcsak hamis gyűjtést szerveznek, de klasszikus kéregetést is”

 

– írja.

 

„Nagyon gyakran nem önként vesznek részt ezekben a koldulásokban. Nincs útlevelük, elveszik a pénzüket és csak a megélhetésre adnak nekik némi alamizsnát. Ez a modern kori rabszolgaság”

 

– teszi hozzá Bránik.

 

Fotó: pluska.sk

 

Még mindig Pozsonyban van a legtöbb csaló

 

A koldulómaffia egyik kedvenc helye maga a főváros, hiszen a legtöbb turista itt található.

 

A pozsonyi városi rendőrség feljegyzi azokat a panaszokat, amelyek arról szólnak, hogy ismeretlen emberek törvénytelen módon pénzt gyűjtenek különböző „karitatív projektekre”. Nagyon gyakran kerekesszékesek, hallás- és látássérülteknek gyűjtenek ál-adományokat, sőt,  az is előfordul, hogy nemzetközi szervezetek logóival élnek vissza” – mondja a pozsonyi városi rendőrség.

 

A városi rendőrség az összes bejelentést ellenőrzi, ám ezek a bejelentések sokszor későn érkeznek, és mire a rendőrök kiérkeznek a helyszínre, addigra ezeknek az embereknek csak a hűlt helyét találják. Ezért az lenne a legjobb, hogy ilyen tevékenység észlelése esetén az állampolgárok rögtön hívnák a rendőrséget” – tanácsolja a rendőrség.

 

Hogyan ismerjük fel a csalókat?

 

Annak ellenére, hogy nagyon gyorsan meg lehet különböztetni azt, hogy a karitatív gyűjtés valódi vagy sem, nagyon sok ember ezt nem teszi meg. A csalók előszeretettel használják ki azt a pillanatot, amikor az emberek sietnek az utcán és nincs idejük azon gondolkodni, hogy igazoltassák-e az adománygyűjtőt vagy sem.

 

Az eredeti gyűjtéseket mindig önkéntesek végzik, akik igazolvánnyal és hiteles logóval rendelkeznek. A pénzt pedig olyan perselybe gyűjtik, ami nemcsak az állam címerével, de annak a szervezetnek a logójával is el van látva, amelyiknek éppen gyűjtenek.

 

Mivel az utcai gyűjtések névtelenek, ezért soha senkinek ne adjuk meg se a címünket, se a telefonszámunkat, se az aláírásunkat, és végképp ne a bankkártyánk számát. Teljesen tabunak számít a személyi igazolvány adatainak megmutatása és átírása is.

 

Forrás: aktuality.sk/Körkép.sk

Nyitókép: CoolPlaneta

 

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!