Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük. Eredete az ókori Görögországba tehető, ahol Rhea, az istenek anyja tiszteletére tavaszünnepélyt rendeztek, s egyúttal az anyákat is köszöntötték.

 

Az 1600-as években az angliai ünnep keresztény vallási szálon futott. A megünneplése húsvét utáni negyedik vasárnapra volt tehető, ami a szülőanyáknak szentelt nap. Ilyenkor a szülői háztól távol munkát vállalóknak nem kellett kötelezettségüknek eleget tenni, így hazautazhattak, hogy édesanyjukat meglepjék. Az ajándékok egyikét az anyák süteménye képezte.

 

Az ünnepléshez 1872-ben az Egyesült Államok is társult, méghozzá Boston városában. Majd egy Philadelphiából származó hölgy kezdeményezte a nap nemzeti ünneppé való nyilvánítását. Anna M. Jarvis hét év kitartó munkával el is érte célját: 1914-ben  Woodrow Wilson, az USA akkori elnöke ezt engedélyezte is. Miután az ötletgazda rájött, hogy az ünnepet kereskedelmi célra is kihasználják, nem szerette volna, ha az élő és elhunyt édesanyák napját a  nevéhez fűzik.

 

 hirdetes_300x300  

Magyarország-szerte először 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt jóvoltából köszöntötték az anyákat, méghozzá a Mária-hagyománnyal közösen. Ennek előzetese az egyik államtitkár neje, Petri Pálné anyák-napi ötlete volt, melyet március nyolcadik napján a MÁV gépgyárban munkásgyerekek részére tartottak. Három évvel később miniszteri rendeletnek köszönhetően már iskolai ünnep lett belőle.

 

Szathmáry Sándor szerint a két legnagyobb keresztény ünnep után az édesanyák napja számít a legfontosabb ünnepnek. Ezt egy Amerikából eredő felmérésre alapozza. Mindemellett rámutat arra is, hogy az ünnepnap nem mindenhol boldogságorientált, hiszen vannak, ahol szomorú tények is előkerülnek, mint pl. válás, abortusz, elhagyatottság, elhidegülés.

 

Az átvett ünnepet világszerte megtartják, de más-más időpontokban. A jeles napot számtalan településen különböző események keretén belül ünneplik. Mindemellett a kereskedelem is profitál belőle, hiszen különböző anyák-napi ajándékokkal vonzzák a vásárlókat.

 

Laky Erzsébet

források: erdekesvilag.hu, wikipedia.org, Kozma László, Szathmáry Sándor: Élet-naptár

Nyitókép: kisber.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.