Hermina
  • HUF: 344.36
  • USD: 1.18
  • 21 °C
  • 30 °C
Mindennapjaink

Szeptember a Biblia hónapja

Az irodalomtörténet legnagyobb bestsellere a Biblia. Egy 2017-es felmérés szerint 670 nyelvre fordították le. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek a Biblia szó alatt egy könyvet értenek. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy ez nem egészen így van.

 

A Biblia tulajdonképpen két részből áll: az Ószövetségből és az Újszövetségből. Ismerkedjünk most meg a két résszel.

Hirdetés(x)

 

Az Ószövetséget az első templom ideje alatt próféták százai írták, vagy íratták le saját mondásaikat. Zsidó emberek voltak, akik többségükben már akkor is tudtak írni és olvasni. Az időszámításunk előtti ötödik században, a babiloni fogságból való visszatéréskor újból felépítették a lerombolt  templomot, ám ekkor változás következett be a történelemírásban. A zsidók az ezután következő kétszáz évben nem írtak történelmet. Nem írtak új történelmi műveket, ellenben megindult a meglevő, nagy mennyiségű szent iratok, könyvek rendezése, ún. kanonizálása. A kanonizálás a zsidóknál a vallási szövegek vitathatatlan tekintélyű kinyilatkoztatását, vagy isteni ihletésű, profetikus szövegek írását jelenti.

 

Hogyan csoportosítjuk az Ószövetség könyveit?

 

Az Ószövetség legszentebb és legvallásosabb könyve Mózes öt könyve – más néven Tóra – a kanonizálási folyamat megkezdésekor már elnyerte végső formáját. Időszámításunk előtt 622-ben szentté nyilvánították. Mózes öt könyve a következő könyvekből áll: Teremtés könyve, Kivonulás könyve, Léviták könyve, Számok könyve  és a Deuteronómium. Ezek képezik a szent könyvek első csoportját.

 

A biblia kanonizált könyveinek második csoportját a Próféták könyvei képezik. Ide tartoznak a történeti jellegű művek: Józsué -, Birák -, Sámuel -, Királyok – könyve, és a profetikus szónokok írásai. A három nagyobb próféta: Ésaiás, Jeremiás és Ezékiel – könyve, és a tizenkét kis próféta: Hóseás, Jóel, Ámosz, Mikeás, Náhum, Zakariás, Habakuk, Sofóniás, Jónás, Abdiás, Akkeus, Malakiás.

 

A harmadik csoportot az Írások alkotják. Ezek: Zsoltárok, Példabeszédek, Jób könyve, Énekek éneke, Ruth könyve, Jeremiás siralmai, Prédikátor könyve, Eszter könyve, Dániel könyve, Ezra könyve, Nechemja könyve és a Krónika könyvei.

 

A biblia kanonizálási folyamata az időszámításunk után a 2. század elején zárult le végérvényesen, Akivá rabbi idején a javnei tanácskozásokon. Ez tehát a Héber biblia.

 

Viszont a zsidó történelemben voltak eltérések is a kánontól. A hellenisztikus időszakban zsidók az alexandriai diaszpórában görögre fordították le a Héber bibliát, ez lett a Septuaginta. A Septuaginta több, a zsidók által nem kanonizált szent szöveget is tartalmazott, mint  a Salamon bölcsessége, Ben Szirá, vagy Eclesiasticus bölcsessége, Judit -, Tóbit -, Báruch -, és a Makkabeusok könyvei. Ezeket a jeruzsálemi zsidók tisztátalannak tartották és elvetették.

 

Honnan ered az Ószövetség kifejezés? 

 

Nehemjá a könyvében leírja, hogy Ezra az írnok nagy tömeg előtt felolvasta Mózes törvényének a könyvét, a Tórát. Szövetség jött létre, amit mindenki szentesített és aláírt. „Mindenki, akinek értelme és okossága vala“. Ez az írott szövegen alapuló szövetség szentesítette hivatalosan is a judaizmust, az akkori zsidó vallást.

 

Ilyen előzmények után kezdődött el és zajlott le a kereszténység szent könyvének, az Újszövetség kanonizálásának a folyamata.

 

Mit is jelent az új szövetség fogalma?

 

Jézus azt hirdette, hogy immár nem érvényes Isten és az ember között megkötött korábbi szövetség, mely szerint az ember csak úgy üdvözül, ha betartja a Törvényt – Isten parancsolatait. Ehelyett Isten rajta, Jézuson keresztül új szövetséget köt minden emberrel. Eszerint az utolsó ítélet közelgő napján az ember egyedül Istenbe és az Ő egy fiába vetett bizalma és hite által és Isten kegyelme által üdvözül.

 

Az üdvözülés mechanizmusa tehát végtelenül leegyszerűsödött. Mivel ezt már sokan várták, megindulhatott a kereszténység szent iratainak a kanonizálása is.

 

Az Újszövetség írásainak keletkezését Pál 1. Tesszalonikabeliekhez irt levelétől (i.u. 50 körül), Péter 2. leveléig (i.u. 130 körül)  számítja a bibliatörténet. A kanonizálás tulajdonképpen időszámításunk után 200 körül jött létre. A 27 írásra vonatkozó kánont, amely máig érvényes Alexandriai Atanáz egyházatya hirdette ki a 367. év húsvétján. A lista aztán a 397. évi III. Karthágói zsinaton lett szentesítve.

 

Mik az Újszövetség részei?

 

A négy evangélium Márk, Máté, Lukács, János evangéliuma, az Apostolok cselekedetei, Pál apostol levelei, az ún. hét katolikus levél, és a Jelenések könyve.

 

Sok vita után a keresztények átvették az Ószövetséget is, amely tulajdonképpen a Héber bibliának a zsidók által elutasított szövegekkel kiegészített változata, a Szeptuaginta. Sok olyan részt tartalmaz, amit a zsidók kanonizálási folyamata elvetett. Az Ószövetség nem volt kötelező érvényű, a keresztény ember számára tulajdonképpen „zsinórmértéket” jelentett.

 

Szent Jeromos egyházatya a Szentföldön fordította le a Szeptuagintát latinra. Ez volt a Vulgáta, amelyet bizonyos változtatásokkal tulajdonképpen a mai napig használ a Római Egyház Neovulgáta néven.

 

A 16. századi reformáció bibliafordításai viszont szerkezetükben tulajdonképpen visszatértek a Héber bibliához. A protestánsok a mai napig használják.

 

A Bibliák közötti különbségeket főleg bibliavásárlásnál fontos tudni kedves olvasó. Nem mindegy, hogy a hívő ember katolikus bibliát, vagy protestáns bibliát vásárol. Okosan teszi, ha vásárláskor kikéri a szakember véleményét.

 

Mede Géza

Kép: a szerző felvétele

Felhasznált irodalom:  Paul Johnson –  A zsidók története

Paul Johnson –  A kereszténység története

Wikipédia

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket