Sajószentkirály – két szent király települése

Nyitókép: Mede Géza

A hagyomány szerint Szent László királynak volt kastélya a faluban és a mai kastély ennek alapjaira épült. A település első írásos említése 1282-ből származik „Zenthkyral alakban. A helyi nemes Szentkirályi család birtoka volt, majd a 16. század végétől a Rákóczi-családé, akiktől a szabadságharcot követően a császár elvette. A török harcok következtében 1680-ban elnéptelenedett, de újratelepítették. 1828-ban 43 házában 295 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 

Történelméhez tartozik, hogy a község 2007-ben Szent László-szobrot avatott fel és a 2017-es évet Szent László király emlékévének jelentette ki. Mindemellett még ebben az évben, tehát 2017-ben a magyarországi Szent Király Szövetség keretében felavattak egy Szent István király-szobrot is. Így most a szép barokk kastély udvarán egymás mellett van a magyarság két szent királya, az országalapító Szent István király és a nagy lovagkirályunk, Szent László király szobra.

A község jelenkori történelmével Béres Ferenc polgármester ismerteti meg portálunkat: 

   

„Kilenc éve vagyok polgármester. A község a nagyobb települések közé tartozott, az utóbbi időben mindig központi jelleggel bírt. Ennek értelmében igyekeztünk tartani a község fejlődési szintjét a képviselőtestülettel egyetemben, a lakosok hathatós segítségével. Úgy gondolom, hogy ez az adott lehetőségeken belül sikerült is. Persze, tudatában vagyunk annak is, hogy még nagyon sokat kell tennünk.” – mondta a polgármester.

A községnek jelenleg 930 lakosa van, 20% szlovák, a 80% fele-fele arányban magyar és roma származású. Felekezetileg a lakosok zömmel katolikusok, de vannak reformátusok és evangélikusok is. Minden felekezetnek saját temploma van a községben.

Mezőgazdasága

Sajószentkirály a Sajó völgyében fekszik, elsőrendű termőföldje mindig rekordtermést hozott. A polgármester elárulja, büszkék arra, hogy a szövetkezetüket nagyrészt változatlan formában meg tudták őrizni. Termelnek a jó földeken, sőt még állatokat is tartanak. Van a községben 7-8 magángazda is, akik jellemzően 10-15 hektáron gazdálkodnak. Szerinte a községben a helyzet a mezőgazdaságban konszolidált. Konfliktusokról nincs tudomása, az adót rendszeresen fizetik.

Elmondja, hogy a háztáji nem jellemző itt sem, állatokat már nagyon kevés ember tart. 

„Nagy szükség lenne a támogatások átértékelésére ezen a téren. Az államnak meg kellene találni a módot a háztáji gazdálkodás előmozdítására. A zöldségtermesztésre, a sertés és a kisállatok tenyésztésének egyszerűsítésére és kifizetődővé válásának előmozdítására. Volna itt mit tenni. Mert így sajnos az emberek nem érdekeltek a háztáji termelésben.” – elemzi a helyzetet a polgármester.

Foglalkoztatottság

Béres Ferencnél érdeklődünk a foglalkoztatottság jelenlegi helyzete után is, miután a munkanélküliség itt is nagyon magas, 17-18%. Munkát a lakosoknak főleg Tornalja közelsége biztosít. A munkát keresők zöme a polgármester elmondása szerint képesítetlen. A szövetkezetben is többen dolgoznak, de a fő munkáltató a község. A községházán, az iskolában, óvodában 20 ember dolgozik. A Munkaügyi hivatallal karöltve alkalmaznak 10-12 embert szociális munkán, és 120 ember van közmunkán. 

„Tapasztalatom szerint ennyi közmunkást egy „koordinátorral” irányítani nagyon nehéz dolog. Ezért sajnos bizony a fegyelemmel gondok vannak. A képesítés emelése érdekében iskolázásokat folytatunk a kőműves, ács, kertész szakmákban.”

Lakáspolitika

A polgármester arról is beszámol, hogy lakásfejlesztési és szociális programjuk keretén belül szociális lakásokat építettek nyolc család részére. Sajnos a lakókkal nem elégedett maradéktalanul, rendszertelenül fizetik a vállalt lakbért. Az állam által számukra folyósított lakhatási pótlékot sem mindig fizetik be a községházán. A polgármester abban látná ennek megoldását, ha az államnak a pótlékot egyenesen a községre kellene befizetnie, mivel így hatékonyabb lenne az egész rendszer. Ennek ellenére olyan nagy az igény, hogy a község további lakások építésével számol a közeljövőben.

Iskolaügy

A községnek van óvodája és 1-4 osztályos magyar és szlovák nyelvű iskolája. Öt éve még úgy nézett ki, hogy a szlovák iskolát be kell zárniuk, olyan kevés volt a diák. Most szeptemberben viszont már 27 szlovák nyelvű gyerekük lesz, akiket Feledtől Tornaljáig hordanak ide a szülők autókkal. Fordítva, a magyar gyerekek létszáma viszont csökkenő tendenciát mutat. 

Portálunk kérdésére, hogy nem látná-e jobbnak, ha az iskolákat átvenné az állam, a polgármester elmondta: „Tudatosítom, hogy a felelősségünk óriási, de megbirkózunk vele.”

Milyenek a tervek, milyen lesz a község fejlesztése?

„Örülök, hogy az utóbbi években rendbe tudtuk tenni a szép barokk kastélyunkat. Ezen kívül kicseréltük a közvilágítást és a hangszórókat a községben és elkezdtük az utcák aszfaltozását. Tervezzük a közterületek és középületek további karbantartását, folytatjuk az utcák aszfaltozását. Fel szeretnénk újítani a tűzoltószertárunkat, mert nagyon jó önkéntes csapatunk van.

A kultúrházon ablakcserét szeretnénk és játszóteret is szeretnénk építeni. Emellett az iskolakonyha belső berendezésének a kicserélése is folyik, éppen most, a szünetben. Az anyagi fedezetet a kormányhivatalból, az egyes minisztériumoktól kapjuk, amit nagyon köszönünk. A járási akciótervben nem veszünk részt, viszont a Dél-Gömör HACS-tól igényeltünk 50 ezer eurót a fejlesztésünkre.” – zárta a polgármester.

Mede Géza

Képek a szerző felvételei