Genetikailag a szlovákok jobban kötődnek a magyarokhoz, mint egyes szláv népekhez

Nyitókép forrása: youtube.com

Érdekes cikk jelent meg a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági lap kultúra rovatában szombaton. Alžbeta Pňačeková bátor témaválasztásban a szlovák genetikai hovatartozást vette górcső alá. Cikkében, még ha csak említés szintjén is, de leszögezte, hogy a szlovákok genetikai értelemben közelebb állnak ma a magyarokhoz, mint a más kelet-európai szláv nemzetekhez.

Nem ez az első ilyen témájú írás a szlovák sajtóban. A cikk érdekessége (és értékessége) abban rejlik, hogy a szlovák sajtó által a témában korábban közölt cikkekkel ellentétben nem csak azt szögezik le, hogy „nincs magyar gén”, hanem azt, hogy nincs szlovák sem. Merthogy a nemzet genetikailag nem behatárolható. És ezzel azért egyet lehet érteni, hiszen a mai értelemben vett nemzetfogalom sem több néhány száz évesnél.

Haplocsoport: az azonos haplocsoporttal rendelkező embereknek (a történelem egy adott pontján) közös ősanyja vagy ősapja volt.

   

A cikk nem győzi leszögezni, hogy a nemzetet nem a genomja határozza meg, hanem a közös történelem, nyelv és kultúra. Az, hogy a történelem folyamán milyen genetikai behatások (népvándorlás, betelepítések, kitelepítések, háborúk, migráció, stb.) érték az adott népet, mind kihatással volt a genetikájára.

R1a és H

A szlovákok férfi ágon eszerint tehát Európa legelterjedtebb haplocsoportjába tartoznak, ez pedig az R1a (más néven balti-szláv és mükénéi-görög) . A HN írása szerint ez a csoport 18500 évvel ezelőtt jött létre Közép-Ázsiában (vagy a Közel-Keleten). Arra viszont már nem térnek ki, hogy ma hol található a legtöbb ilyen haplocsoporttal rendelkező ember. Az Eupedia térképe szerint az R1a-sok ma Lengyelországban, Fehéroroszországban, Oroszországban, Ukrajnában élnek a legnagyobb arányban. Egészen pontosan az északi népek nagy vándorvonalán, az Észak-európai-síkság keleti felében a leggyakoribbak, gyakorisága a Kárpát-medencében és tőle délre egyre csökken.

Szlovákiában apai ágon a lakosság 42 százaléka rendelkezik ezzel a haplocsoporttal. A női ágon a H haplocsoport a domináns, amely a Közel-Keleten jött létre 25-30 ezer évvel ezelőtt, és a szlovák lakosság 45 százaléka tartozhat ide. Persze itt vannak alcsoportok, és a H1 és H3 haplocsoportok például Magyarországon gyakoribbak, mint Szlovákiában.

Aztán ott vannak egzotikusabb csoportok is, mint az N1c1 (uráli-finn, balti-szibériai), ami távol-keleti gyökerű és 15-20 ezer évvel ezelőtt alakult ki. Ez a haplocsoport egyébként a legtöbb finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népnél gyakori (komik, marik, mordvinok, finnek, lappok, vogulok, észtek).

Mindezek után a cikk szerzője kénytelen levonni a következtetést:

„Genetikánk keverékét a földrajzi közelség határozza meg, sokkal inkább, mint a kulturális és nyelvi kapcsolat. Például a magyarokhoz közelebb állunk genetikailag, mint egyes szláv népekhez, például a bolgárokhoz, vagy a szerbekhez”

olvasható a cikkben. (Megjegyezzük, a bolgárok eredetileg török népcsoportként érkeztek Európa délkeleti csücskébe, csak ezután szlávosodtak el). Ennek oka a Kárpát-medence elhelyezkedése, amely a délkeleti irányból érkező népvándorlások főútvonalán helyezkedik el. Rengeteg nép találkozott itt, ráadásul az olyan kataklizmák, mint a tatárdúlás vagy a török uralom és az utánuk elinduló betelepítések alaposan átírták a történelmi Magyarországban élő népek genetikáját.

A több nagy szláv nemzet is erősen kevert

Mindazonáltal a többi szláv nép sem túl egyöntetű genetikai szempontból. Az Eupedia szerint a szlovákok mellett a lengyelek, az ukránok, az oroszok és beloruszok is rendelkeznek uráli, germán szkíta (mai Irán) génekkel, a szlovákok, csehek és lengyelek ráadásul még keltával is. Az R1a ugyan domináns a szlovákok körében, de igazából arányuk messze nem akkora, mint a nagy szláv nemzetekben (60-80 százalék).

Az írás valószínűleg sok vitát vált majd ki a közösségi hálón. Főleg azért, mert alig pár hét van hátra a választásokig, Magyarország pedig a különböző fórumokon állandó téma. Rendszerint a magyar revíziótól való félelmek kapcsán kerül elő az az okfejtés, hogy magyar nemzet nincs, mert nincs magyar gén, és egyébként is, a magyarok mind szlávok, akik megtagadták a szláv nyelvet.

Elnézve a beszélgetések színvonalát lényegében nem is lehet csodálkozni, hogy Szlovákiában lehetetlen érdemi közvitát kezdeményezni olyan kérdésekben, mint a történelemoktatás, az autonómia vagy a szlovák-magyar kárpát-medencei szintű együttélés. A szlovák-magyar közös történelmet, pláne genetikát firtató írások ezért nem is túlságosan gyakoriak.

Magyarország

De hogy ne hagyjuk ki Magyarországot sem a sorból, kiegészítésképp utánanéztünk, mely haplocsoport a domináns az anyaországban. Magyarországon a férfilakosság 30 százaléka R1a, 18,5 százaléka R1b haplocsoportba tartozik. Az R1b Nyugat-Európára jellemző csoport, az ír, a skót felföldi, a nyugat-walesi, az Atlanti-óceán partján élő francia, a baszk és katalán lakosság 80 százaléka R1b haplocsoportos.

A magyarországi lakosok anyai ágon szlovákiai társaikhoz hasonlóan a H haplocsoporthoz tartoznak, némileg kisebb arányban (40 százalék). A H haplocsoport gyakorisága egyébként viszonylag egyenletes egész Európában.

Körkép.sk/KL