Virágvasárnap a keresztény vallásban az a nap, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe. A nép, amely akkoriban már nagyon várta az urat, messiásként fogadta őt.
Virágvasárnappal a Nagyhét kezdődik, amelynek Húsvét időszaka szerves része. A Húsvét időpontja a kereszténység meghatározása alapján minden évben változik. Kezdetben az egyház a zsidó húsvéthoz kötötte, majd időszámításunk után 325-ben az első egyetemes zsinat Niceában ettől elszakadva pontosabb meghatározást hozott.
Eszerint:
– Húsvét időpontja az első tavaszi holdtölte utáni első vasárnap.
A keresztény ember számára a tavasz szimbóluma, az újraébredés, nagyon jelentős folyamatot takar. A húsvét időszaka nemcsak Jézus szenvedéstörténetéről, hanem sokkal inkább üdvtörténetéről szól. Jézus húsvéti feltámadása ugyanis egy olyan folyamatot indított el, amely sok embernek bebizonyította, hogy igenis ő a Messiás, aki eljön újra és ítélni fogja az eleveneket és a holtakat.
De bárhogy változzon is ennek az időszaknak az időpontja, mindenhogy felöleli a tavasznak egy jelentős részét. Azt a részét, amikor a természet újjáéled, kifakadnak a rügyek, kifakadnak a bimbók kinyílnak az első virágok. Kipattannak a bokrok, a fák és virágaik tarkasága és illata jelzi nekünk a tavaszt.
Érdemes követnünk a tavaszi természetet. Hogy jelzései, apróbb- nagyobb hírnökei hogyan adnak nekünk jelet az újraéledésről. Hogyan adnak nekünk jelet és egyben reményt is a bajban. Hiszen az ember is annak az anyatermészetnek a része, amely folytonosan megmutatja, hogyan éled újjá a megsemmisítő tél után.
Mede Géza
Képek a szerző felvételei
Megosztás:
Címkék: húsvét tavasz tavaszi virágok virágvasárnap
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
