Itt a tavasz – ültess krumplit, mert nem lesz

Nyitókép: agrarszektor.hu

Az utóbbi években végigmenve falvainkon olyan látvány fogadott bennünket, amely a falvakra soha, de soha nem volt jellemző. Kertek, háztájik felszántatlanul, parlagon hevernek, fű növi be őket. Itt-ott egy kevéske rész van beültetve zöldséggel, a gyümölcsfák is inkább csak szokásból teremnek évente valamicskét.

Ezek a falvak látható részei. A figyelmes szemlélő gondolhatná, hogy no jó, de legalább a füvet levágják és állatokat nevelnek. Nem nevelnek. Nagyon kevés azoknak a polgároknak a száma, akik háziállatokat nevelnek. Még talán nyulat, szárnyasokat itt-ott, de hízót, bárányt, kecskét csak nagyon kevesen. Szarvasmarháról nem is beszélve.

   

Mi az oka ennek az áldatlan helyzetnek?

Nagyot változott a helyzet a motiváció dolgában. Elmúlt az idő, amikor a nép olcsón kapott háztájit, vetőmagot, fuvart, megszervezték neki a nevelt állat eladását. Aki nem volt rest, annak dőlt a pénz a házhoz. És ami a lényeg, remek élelmiszere volt otthon. Hazai, saját. Most ilyen motiváció nincs.

A falusi ember gondolkodása is változott a korábbihoz képest. Urasabbak lettünk. Fészbukozó, tévéző, elkényelmesedett népség.

Szinte hallom a fülemben: „A gyerekeket elkísérem az iskolába, az uram kint dolgozik németbe, kinek főzzek? Magamnak? Jön a pénz. Abból meg megveszem azt a húst, meg zöldséget a teszkóban.”

Vannak persze, akik „termelnek”. Legtöbben megszokásból a családjuknak, de vannak olyanok is, akik piacra termelnek. Ezek az emberek gyakran szomorú tapasztalattal jönnek haza. A nagyáruházak kínálata és árai bizony nem nekik kedveznek. A nép inkább ott vásárol.

Miért áldatlan ez a helyzet? Hiszen tulajdonképpen mindenki az érdeke szerint cselekszik? Igen ám, csakhogy az idők változnak. A koronavírus-járvány jelez nekünk. Jelzi, hogy bajok lesznek a munkahellyel, bajok lesznek a keresettel. De főleg azt jelzi, hogy bajok lesznek az élelmiszerrel. Az alapvető élelmiszerrel. Ezt ma már minden józan gondolkodású ember érzi. Amikor a teszkóban már görbülnek a zöldségek, görcsösödnek a gyümölcsök, a józan ember már tudja, hogy csak egy lépés választ el bennünket a rohadt termékektől. És persze sorolhatnánk még a jeleket a végtelenségig.

A koronavírus viszont egyértelműen jelzi nekünk azt is, hogy szokásainkon változtatni kell. És itt vagyunk annál a kérdésnél, hogy vajon képesek vagyunk-e változtatni? Érezzük-e már eléggé a bajt? Képesek vagyunk-e a háztáji termelésben megtermelni magunknak és családunknak azt az alapvető biztonságot, amire szükségünk van? Úgy, hogy legalább egy pici nyugi legyen bennünk, hogy „Talán jó lesz, mégis van a spájzban valami”. Nem mindegy emberek.

Mit kell tenni?

Nekifogni a háztájinak és lehetőségünk szerint termelni. A legtöbb falusinak megvan a kertje, tud háztájit szerezni. Ha nincsen akkor szervezkedni, csoportosulni kell. A szántóföldek használóival át kell gondolni a bérletet. Biztos segítenek a szántás, a vetőmagvak beszerzése terén. Az üres ólakat ki kell pucolni, rendbe tenni. Sokaknál a kutyanevelést át kell váltani háziállatra, hiszen a kutyapiac is pang.

Ez mind-mind csak egyéni elhatározás kérdése. Biztosan nehezen fog menni, de arra kell gondolni, hogy így biztosan lesz a spájzunkban kolbász, szalonna, lesz a pincében krumpli, répa, petrezselyem. És még sokféle finomság.

Persze, sokan feltehetik azt a kérdést, hogy mi lesz a motivációval? Hát igen.

Tételezzük fel, hogy az új kormány tudatában van az előttünk álló időszak bizonytalanságainak. A koronavírus okozta helyzetre való tekintettel számol az elkövetkezően szükséges intézkedések képlékenységével is. A kormányprogram a mezőgazdaság területén sok új intézkedésre teremt lehetőséget a közeljövőben. Rá fog jönni arra is, hogy a nép élelmezését az elkövetkezőkben legjobban a nép saját maga fogja tudni intézni.

Ám segítségre fog szorulni, talán leginkább a sertésnevelésben, hiszen ez a legszükségesebb és a legmegvalósíthatóbb is. Segítség kell a népnek a malacvásárlásnál, a neveléshez szükséges élelmiszer megszerzésében, megvásárlásában. Persze a többi háziállat tartásánál is jól jön az átgondolt segítség.

Más kategóriát képez, amikor valaki házilag akar állatot termelni piacra. Itt az előbb felsoroltakon kívül az államnak be kell segítenie a piac bebiztosításánál is. Nagyon lényeges dolognak tartjuk, mivel sok az otthon rekedt munkanélküli. Úgy hisszük, hogy megfelelő motiváció mellett a falu ki tudná tölteni a piac igényeit is, nemcsak a családét.

Sok mindent soroltunk fel, sok a teendő. Biztosan úgy gondolják, hogy ez túlzás. Igaz, sok a felsorolt teendő, de nagy a baj is emberek. És csak azokat a teendőket soroltuk fel, amelyek véleményünk szerint teljesíthetőek. A gond, a baj sajnos adott, nem tudunk változtatni rajta.

És még egy nagyon fontos tényező: itt a tavasz, a szántás, vetés, ültetés ideje.

Mede Géza