Dalma, Izabella
  • HUF: 353.34
  • USD: 1.13
  • 13 °C
  • 25 °C
Mindennapjaink

Javul a szomszédos országok Magyarország-képe

Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról

Nyitókép: körkép.sk/KL

 

Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.

 

Hirdetés(x)

Az összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy “a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják”. Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban.

 

A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye Magyarországról – ismertették.

 

Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat.

 

Kölcsönös a javulás

 

A Közép-Európai Nézőpont Intézet kiemelte, hogy a szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető.

Hirdetés(x)

 

Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel az országról, ami 2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés. A második helyezett – négy éve változatlanul – Horvátország, amelyről a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan – részletezték.

 

Úgy folytatták, hogy csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel, Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozásában pedig 3 százalékpontosnak – jegyezték meg.

 

Az intézet megállapítása szerint a “bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés” aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához”.

 

Szlovákia pragmatizmusa

 

A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra – írta az intézet. A közlemény beszámolt arról is, hogy a kutatás alkalmából tartott online panelbeszélgetésen Tokár Géza Szlovákia-szakértő a folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről közölte, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről. Ezeket olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontjai közel állnak egymáshoz.

 

Ezek között a migráció kezelését, illetve az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban a keresztény-konzervatív értékek megjelenítését említette a szakértő, aki szerint Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett, és diplomáciájára “nagyfokú pragmatikusság jellemző”.

 

Románián bomlasztanák a V4-et

 

Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely Románia-szakértő kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnököt “mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, akik egyébként támogatják őt”.

 

A szakértő álláspontja szerint a román elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt. Hozzátette: a román diplomácia alapvetése, hogy a legfőbb szövetségesnek az Egyesült Államokat tekinti, amelyet az EU nagy tagállamai követnek, elsősorban Németország. A térségben a román-lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is.

 

Illyés Gergely szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövidtávon nagyon kevés esély van – prognosztizált az elemző.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Ölvedi Balázs
2020. jún. 02. 16:50

Ez legkevésbé a V4 -nek mint sóhivatalnak köszönhető.Nem is a politikusoknak.Az emberek jöhetnek, mehetnek megismerhetik egymást.Szabadon ápolhatnak baráti , üzleti kapcsolatokat nemzetiségtől függetlenül. Hála az EU- nak.Egyre kevesebb ember ül fel az uszításnak , gyűlöletkeltésnek.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket