Nyitókép: reprofoto (Fb-live)

 

Szlovákia komoly lemaradást mutat a hátrányos helyzetű, szociálisan alacsonyabb státuszú tanulók iskolai oktatása terén. A roma gyerekeket gyakran indokolatlanul elkülönítik nem roma társaiktól, automatikusan speciális iskolákba küldik őket, ami későbbi sorsukat is megpecsételi.

 

Más hozzáállással, felfogásbeli módosításokkal, kötelező óvodalátogatással, több pénzügyi forrással, valamint a pedagógusok segítségével, pedagógiai asszisztensekkel a  roma diákok is esélyt kaphatnak a normális iskolai oktatásra.

 

Az EU is vizsgálja Szlovákiát

 hirdetes_300x300  

 

A problémára már az Európai Unió is felfigyelt, mely 2015-ben eljárást indított Szlovákiával szemben az uniós jogszabályok megsértése végett. Filip Mónika (SaS jelöltje), az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára változásokat ígér a helyzet javítása érdekében.

 

A témáról a Pátria rádió pénteki műsorában beszélt részletesebben.

 

Az elmúlt 10-15 évben az Oktatásügyi Minisztériumban nem igazán foglalkoztak ezzel a témával, inkább helyi szinten voltak említhető kezdeményezések.

 

Évekig halogatott probléma

 

2015-ben az EU kötelezettségszegési eljárást is indított az ország ellen, melyre a szaktárca elutasítóan reagált.

 

Filip Mónika szerint a legutóbbi parlamenti választások óta ez a téma is komolyabb figyelmet kap, külön munkacsoport, dolgozik az ún. inkluzív oktatás új stratégiáján. Hamarosan bemutatásra kerül annak rövid, közép és hosszútávú tervezete.

 

„Nem csak pénzre és jogszabály módosításra van szükség, hanem hozzáállásbeli, gondolkodásbeli változásokra is”

 

– magyarázta a műsorban az államtitkár.

 

„Egyrészt jó minőségű oktatás kell jó pedagógusokkal az iskolákban, és meg kell szüntetni a kommunikáció hiányát a roma és a nem roma szülők és gyerekek között. Előfordul ugyanis, hogy sokszor nyelvi problémák okozzák a gyerek besorolását a speciális iskolába, ráfogva, hogy enyhén értelmi fogyatékos az illető”

 

– mondta Filip Mónika.

 

Így sokszor a rövidebb utat választják, amivel a tehetséges roma gyerekek sorsa is megpecsételődik. Az államtitkár elismerte, hogy létezik szeparációs nyomás a társadalom részéről, és a fehér szülők elviszik az elcigányosodó iskolákból a gyerekeket. Ez ellen úgy lehet fellépni, hogy felkarolják a pozitív példákat, melyből szintén akad.

 

Hozzáállásbeli, felfogásbeli változásra van szükség

 

Uniós szinten Szlovákiában jár a legkevesebb gyermek óvodába, az államtitkár szerint ezen is változtatni kell. Jövő évtől 5 éves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás, amire egyelőre nem minden település van felkészülve. A hiányzó kapacitás kiépítésére a tárca további forrásokkal számol a férőhelyek számának növelésére. Filip szerint ez a roma gyerekek iskolai beilleszkedését is segítheti.

 

„Fontos az is, hogy használható tudással fejezzék be a speciális vagy középiskolát, szakközépiskolát ezek a diákok. Hogy ne csak végzettséget igazoló papírjuk legyen, hanem használható tudást kapjanak, amivel el tudnak kezdeni dolgozni”

 

– hangsúlyozta Filip Mónika.

 

A kötelező óvoda is segíthet

 

A politikus szerint pénzügyileg és oktatásügyileg is támogatni kell a pedagógusokat. Felkészíteni őket arra, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyerekeknek plusz támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy ne húzzák le a többi gyereket az osztályban.

 

„Ezért van szükség asszisztensekre. Hogy természetes legyen a nem speciális iskolákban oktató pedagógusok számára is, hogy kezelni tudják, ha 1-2 ilyen gyermek bekerül az osztályba. Szükség van arra, hogy megváltoztassuk kicsit a tanárok mentális hozzáállását az új emberkehez a munkában. Ez hosszú évek feladata, de ha nem kezdjük el, nem jutunk előbbre, melyet 2015 óta az Unió is figyeli”

 

– zárta Filip Mónika.

 

A műsor felvétele itt meghallgatható.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.