Nyitókép forrása: pharmalive.com
Hatalmas a verseny a koronavírus-elleni oltóanyag kifejlesztése terén. Kína, az USA és Európa kiválasztott vállalatai versenyeznek egymással az elsőbbségért. A legígéretesebb vállalatokba korábban a kulcsszerepet játszó kormányok már bevásárolták magukat (USA, Németország).
Az amerikai Moderna Inc. az előzetes tesztek szerint a tesztalanyok mindegyikében képes volt ellenanyag kiválasztására, de a Pfizer Inc, a BioNTech S és az AstraZeneca plc.is bíztató eredményeket mutatott fel. A CanSino Biologics kínai vállalat engedélyt kapott kísérleti vakcinája alkalmazására a kínai hadseregben. Az Egyesült Államok vagy féltucat vállalattal kötött stratégiai partnerséget annak érdekében, hogy legkésőbb az év végéig piacképes vakcinát vessenek be a koronavírus ellen.
Közben egy viszonylag olcsó és elterjedt gyulladáscsökkentő gyógyszer vált a betegség kezelésének egyik legígéretesebb eszközévé. A dexametazon a tesztek szerint jelentősen csökkentette a legsúlyosabb koronavírusos esetek halálozási rátáját.
A nem csak emberéletek megmentéséért folyó versenyben több mint 150 kísérleti oltóanyag vesz részt, közel ugyanennyi gyógyszert tesztelnek a már megbetegedettek kezelése céljából. Hatalmas a nyomás a vállalatokon és kutatókon, de a döntéshozókon is, többször felmerült például annak a lehetősége, hogy az új gyógyszerek és vakcinák engedélyeztetéséhez szükséges teszteknél a szokásos lépések némelyikét kihagyják.
És ez csak kezdet. Ha elkészül a vakcina (vagy vakcinák, ha több vállalat is nagyjából azonos időben ér célba), akkor ott van a tömeggyártás megbízása. Az AstraZeneca állítólag ingyen bocsátaná oltóanyagát (ha elkészül) a gyártók rendelkezésére, állítólag több gyógyszeripari üzemmel kötött megállapodást több mint kétmilliárd adag legyártására.
Ugyanez a vállalat egyébként rendkívül közel jár a megoldáshoz, várhatóan mindenkinél korábban éri el azt a szintet, hogy tömeges éles tesztet hajtson végre 10 ezer önkéntes bevonásával. Mindazonáltal, sokan aggódnak a sietség miatt, és arra emlékeztetnek, hogy a döntéshozóknak nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vakcinákat nem beteg embereknek, hanem egészségeseknek adják be, ezért nem véletlen, hogy a vakcinák szigorúbb engedélyeztetési eljárásokon esnek át.
A kínai CanSino Biologics az emberi klinikai kísérletek másodi fázisában jár. Ők olyan emberi adenovírusokat vettek alapul a vakcina kifejlesztésénél, amelyek nagy eséllyel a legtöbb embert egyszer már megfertőzték. Az ötlet egyik nehézsége, hogy a koronavírus ellen szervezetbe oltott trójai faló, a vakcina épp az adenovírossal szembeni immunitás miatt még azelőtt lepusztul, hogy a szervezetet antitestek gyártására késztetné. A Johnson&Johnson hasonló adenovírusos megoldáson dolgozik.
A hátulütők ellenére nem véletlenül ragaszkodnak sokan ehhez a megoldáshoz: ez a vakcina könnyen szállítható, tárolható és osztható szét, ugyanis elég lehűtve, vagy fagyasztva tartani. Logisztikai szempontból nagyon előnyös.
Íme a legesélyesebb versenyzők és jelenlegi pozíciójuk:
Oxfordi Egyetem, AstraZeneca Plc „ChAdOx1 nCov-19” vakcinája
Ez az oltóanyag van legközelebb az engedélyeztetéshez, az összes közül. Jelenleg a klinikak tesztek harmadik fázisában van (széleskörű tesztek és kontrollcsoportokon végzett vizsgálatok). A vakcina egy ártalmatlan vírusból készül, amelyet úgy módosítottak, hogy utánozza a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét, ezzel késztetve ellenanyag-termelésre a szervezetet.
Az AstraZeneca kutatását az USA 1,2 milliárddal támogatta, a brit vállalat áttörés esetén szeptemberre 30 millió adagot akar legyártani az Egyesült Királyság számára.
Moderna Inc. „mRNA-1273” nevű vakcinája
Ez az amerikaiak által fejlesztett oltóanyag a tesztek második fázisában van. Úgynevezett hírvivő-RNS-eseket használnak arra, hogy immunválaszra késztessék a szervezete. A MOderna vakcinája az AstraZeneca mögött lemaradva csak június végén kezdi meg a harmadik fázist, ám eddigi tesztjeik nagyon ígéretesek: az alanyok száz százalékánál sikerült immunválaszt előidézniük (az AstraZeneca esetében ez kevesebb, 80-90 százalék).
CanSino Biologics Inc. „Ad5-nCoV” nevű oltóanyaga
A kínaiak szintén a tesztek második fázisában vannak, ám mivel a fejlesztések a hadsereg keretében történnek, jóval nagyobb a törvényi mozgásterük és a tesztelési lehetőségük, versenytársaiknak. A vakcinát az engedélyeztetés után Xi Jinping „globálisan közjószágként” elérhetővé teszi az egész emberiség számára. Legalábbis, jelenleg ezt ígérik.
A BioNTech SE, Pfizer Inc. több vasat is tart a tűzben
A német kutatócég RNS-alapú vakcinán dolgozik, de együttműködve a kínai Shanghai Fosun Pharmaceutical Grouppal egy másik oltóanyagot is versenyben tart. Mindkét oltás második tesztfázisban van.
A Sinovac Biotech Ltd névtelen vakcinája
Ez az oltóanyag inaktivált (ártalmatlanított) vírust használ arra, hogy SARS-CoV-2 ellen bevethető antitestek gyártására késztesse a szervezet anélkül, hogy a fertőzés veszélye fennállna. A vakcina az engedélyeztetés harmadik fázisában van, Kínában nagyobb létszámú ellenőrzött tesztre készülnek. A hatékonyságáról egyelőre kevés információ érhető el.
A China National Biotec Group és a Peking Biológiai Intézet közös vakcinája
Szintén harmadik fázisban járó oltóanyagról van szó, amely egy inaktivált vírussal termeltetnek antitesteket a szervezettel. Ha hinni lehet a fejlesztőknek, az év végére a vakcina átmegy az engedélyeztetési eljáráson. Hogy az emberek hány százalékában lesz képes immunválaszt generálni, az egyelőre kérdés.
A Novovax Incn és az „NVX-CoV2373” vakcina
A második fázisban járó oltóanyag olyan antitestek létrehozását indukálja, ami lényegében meddővé teszi a vírust, amely nem lesz képes önmagát lemásolni.
A Johnson & Johnson anonim oltóanyaga
A többnyire drogériai cikeiről ismert amerikai vállalat egy adenovírus-alapú vakcinán dolgozik. Egyelőre a klinikai teszteket sem kezdték meg, csak állatokon kísérleteznek. A cég azt állítja, hogy jövő év januárjában már bevetésre kész lesz a vakcinával, majd a jövő év végéig egymilliárd adagot gyárt majd le. Nem kevés pénzről van szó: az amerikai kormány már most egy 456 millió dolláros tételt foglalt le a bizonytalan jövőjű vakcinára.
A Sanofi, GlaxoSmithKline Plc és névtelen vakcinája
Szintén egy gyerekcipőben járó oltóanyagról van szó, amely még csak az állatkísérletek fázisában van. A francia gyógyszervállalat egy korábbi influenza-elleni vakcinája alapján készít oltóanyagot. Egyúttal a brit Glaxo-val közösen egy RNS-alapú vakcinán is dolgozik.
A Inovio Pharmaceutical Inc. és az INO-4800
A korai tesztek ugyan immunválaszt mutattak ki, sok információ a vakcinával kapcsolatban nem áll rendelkezésre. Még a befektetők sem tudják pontosan, mennyire ígéretes a projekt. A INO-4800 a DNS stimulálásával készteti a fertőzött alany szervezetét immunrendszere aktiválására a koronavírus ellen. Jelenleg a klinikai tesztek első fázisában jár.
A Merck&Co. a kanyaróvírusból építkezik
A vállalat vakcinája még csak az állatkísérleteknél tart, és két már létező technológia ötvözetén dolgozik: az Ebola vírust felismerését lehetővé tevő technológiát és a Pasteur Intézet által felfedezett kanyaró-vírusvektort. Mivel a koronavírust a szervezet immunrendszere nem ismeri fel, nem tud vele mit kezdeni, az Ebola-vírus felismerését lehetővé tevő megoldás járható út lehet a COVID-19 elleni harcban is.
A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
