Távoktatás a tanárok szemével: Pandémia alatti tanítás a pedagógusok szemével – Eredmények, tapasztalatok (I.)

Nyitókép: en.islcollective.com

Szokatlan tanévet tudhatnak maguk mögött a tanárok és a diákok. A koronavírus-járvány megváltoztatta az oktatás módját, hiszen a diákok a második félév nagy részét az iskola helyett otthon töltötték. A kihívásban tanároknak, diákoknak, szülőknek, nevelőknek egyaránt fontos szerepük volt.

A Körkép.sk két részes cikksorozatában annak járt utána, hogyan értékelték a tanárok a járvány miatt megváltozott oktatási feltételeket. Az első részben a felkészülés és a technikai felszerelések kérdését jártuk körbe.

   

Első témakör: Mennyire volt terhelő egy pedagógus számára az online oktatásra való felkészülés?

László Horváth Katalin, a nagyszarvai alapiskola pedagógusa megkeresésünkre elmondta, úgy érzi, a távoktatás legalább kétszer annyi energiát vett el tőle, mint a hagyományos órákra való felkészülés. Mivel kezdő pedagógusról van szó, számára az összes óra felkészülést jelent, nem rutinból tanít.

„Rengeteg időm telt el online tananyagok keresésével, feladatok alkotásával. Megmutatkoztak a tankönyveink, egyes tantárgyakon a munkafüzetek hiányosságai is – a gyerekek nem tudnak velük önállóan dolgozni. (Sőt, a mi iskolánkban olyan diák is van, akinek nem jutott tankönyv – ebben az esetben plusz idő, hogy az oldalakat szkenneljem.) Jelentkeztek technikai hiányosságok mind a tanár, mind a diák oldaláról. Például földrajzból különféle térképes kvízeket igyekeztem feladni, de ezek közül csak néhány működött telefonon is. A diákjaink többsége bizony csak telefont használt. Vagy mert csak ez állt a rendelkezésére, vagy kényelemből”

– összegezte a tapasztalatokat Katalin.

Mint elmondta, a mobiltelefonokkal akkor is probléma volt, amikor különféle dokumentumokat kellett volna megnyitni, szerkeszteni, mivel ez sem mindegyikkel volt lehetséges.

„Ami még rengeteg energiát igényelt, az az állandó készenléti állapot: mivel az egyik gyerek ekkor, a másik akkor fogott hozzá a feladatához, így szinte egész nap érkeztek kérdések, elkészült feladatok. Ezekre igyekeztem gyorsan válaszolni és a feladatokat is kiértékelni. Fontos volt, hogy pozitív visszajelzést küldjek a diák számára, hogy legközelebb is kedve legyen leülni tanulni. Így szinte az egész napomat a számítógép előtt vagy a telefonomat simogatva töltöttem” – tette hozzá.

Darnai Bálint, a Selye János Egyetem tanára elismerte, hogy volt mit csinálniuk.

„Jómagam a hagyományos, konzervatív felkészülés híve vagyok, pl. tollal írt jegyzetekből tanítok. Az elmúlt időszakban ebből eredően probléma merült fel a beolvasott jegyzetek átküldése során: nem lehetett küldeni, sokan nem tudták elolvasni őket… Így minden tananyagot le kellett gépelnem, ami dupla időt vett igénybe.

Nagy Éva, a tallósi alapiskola pedagógusa nem érezte megerőltetőbbnek az elmúlt időszak alatti tanítási előkészületeket.

„Számomra egyáltalán nem volt megterhelő a felkészülés, ugyanúgy lelkiismeretesen felkészültem az online tanítási órákra is. Eddig is kreatívan oldottam meg feladatokat, most sem volt másképp.”

Klőr Levente angol tanár szerint időigényesebb volt az oktatás a pandémia időszaka alatt.

„Elmondhatom, hogy sokkal időigényesebb volt a felkészülés, a javítás, értékelés. Nagyon hiányzott a személyes kontaktus a diákokkal”

– válaszolta kérdésünkre.

További kérdésként a tanárok tapasztalataira voltunk kíváncsiak, azaz, hogy maguk a tanárok mennyire voltak felszerelve saját eszközökkel az online-oktatásra való áttérés során?

László Horváth Katalin a nagyszarvai alapiskola pedagógusa szerint nem volt különösebb gond e téren.

„Szerencsésnek mondhatom magam, mert a mi háztartásunkban minden eszköz megvan az online oktatáshoz. De biztos vagyok benne, hogy számos kollégának okozott gondot a megfelelő tárgyi felszereltség hiánya, vagy gondjuk akadt az internetes szolgáltatójukkal. Mindenesetre, ami egy multinál home office során természetesnek számít (céges notebook, hozzáfizetés az internethez….), arról egy pedagógus ilyen esetben csak álmodhat”

 

– osztotta meg velünk tapasztalatait.

Darnai Bálint, a Selye János Egyetem tanára úgy véli, a kérdés változó.

„Tantárgyfüggő. Én úgy gondolom, a legnehezebb dolog a matematika, fizika, kémia tantárgyakkal volt. Itt muszáj a praktikus részt előnyben részesíteni. Kémiaóra esetében például nem tudom elmagyarázni, mert ha nincs valakinek kémcsőszettje, minden nehezebb. De ügyelni kell arra is, nehogy felrobbantsa önmagát. Afizika egy fokkal jobb volt, de nagyon sok olyan dolog van, legyen szó akár a villanymotor bekötéséséről, mágnesességről, hogy ott kell lenni és élőben látni.  Matematika esetében sem mindenkinek logikus a gondolkodása. Ebből a szempontból a reál tantárgy a matematika, kémia, fizika (én a kémiát is ide sorolnám) nem volt. Előnyt jelentett, hogy amit lehetett, azt filmes aláfestéssel gazdagítottuk” – válaszolta.

A nyelvek szempontjából elmondása szerint szintén problémák voltak, mert a diákok nem tudtak felkészülni annyira a szlovák-, angolnyelvből, mint a suliban.

Darnai Bálint édesanyanyja szintén pedagógus, aki szerint az online oktatás egy diákrétegnek, az 1-4. évfolyamosoknak nagyon rosszkor jött, mivel itt tanítják a szorzótáblát, vagy a szlovák/magyar nyelv alapjait. Elmondása szerint a távoktatás bevezetése a tanterv szempontjából rossz hatással volt a 5. – 6. évfolyamosokra is

Nagy Éva, a tallósi alapiskola pedagógusának tapasztalatai szerint náluk nem adódott különösebb gond.

„A tallósi alapiskolában  nem okozott gondot a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés. Mindenki rendelkezett  saját eszközökkel. Sőt, mi még online pedagógiai értekezleteket is tartottunk ez idő alatt, ahol megbeszéltük a feladatokat, megválaszoltuk a felmerülő kérdéseket, megoldottuk az esetleges problémákat.”

Klőr Levente, angol tanár elismerte, hogy közös erővel megbirkóztak a kihívással.

„Részemről a felszereltség adott volt, a technika és az internet mindvégig gond nélkül működött. Ellenben a diákok részéről azt láttam, hogy nagyon sok családban nem volt lehetőség az online oktatásra, ezért ők fénymásolva kapták meg az anyagokat személyesen, vagy postán.”

Sorozatunk második részében az online-oktatás során szerzett tapasztalatokról és a diákok hozzáállásáról kérdeztük a tanárokat.

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

Laky Erzsébet