Batta György Magyar Zsoltárának műelemzése Nagyboldogasszony, valamint Szent István királyunk ünnepe közeledtén

Nyitókép: magyarkurir.hu (Mária mennybemenetele)

Batta György Magyar Zsoltárának várható megszületését a szerzőtől vettem hírül, még az elmúlt ősz októberében, és nemrégiben olvashattam annak online változatát. A mű elsőként a budapesti Trianon Szemle folyóirat júniusi számában jelent meg, emellett pedig az Észak és Dél lap trianoni különszámában, mely a komáromi egyesületek és polgári társulatok e-magazinja.

Nagyboldogasszony, valamint Szent István királyunk ünnepének közeledése szintén időszerűvé teszi, hogy szélesebb körben is megismerjék e nemzetünkért íródott imát.

A Magyar Zsoltár 2020 egyrészt a 20. század történelmének meghatározó eseményeire világít rá, melyekre a szerző saját átélt emlékei alapján tekint vissza, másrészt a korszak egyik legjelentősebb magyar misztikusának, Natália nővér látomásaira épül, aki utat mutat a nemzet jövőjével kapcsolatosan.

   

Natália nővér egy Pozsony-közeli településen született (Pozsonybeszterce – Záhorská Bystrica) és fiatal lányként az orsolyiták rendjébe lépett. Apácaként több rendben is szolgált, 1943 – 48 között a budai zárdában élt. Innentől kezdve szorgalmazta, hogy a Szent Anna réten Világ Királynője Engesztelő Kápolna épüljön. A nevezett rét a Budai-hegység egyik kedvelt kirándulóhelyén, a Normafa közelében található, ahol egy másik, Szent Anna tiszteletére emelt, kicsi kápolna is áll. Az Engesztelő Kápolna indíttatása Natália nővér látomásaihoz kapcsolódik, aki már a világháború előszelében égi jelzéseket kapott egy engesztelő mozgalom elindítására, valamint a kápolna felépítésére, mely kiindulási pontja lehet a békét megteremtő spirituális mozgalomnak.

A másik tényező, ami a Magyar Zsoltár 2020 megfoganása pillanatának vélhető, egy 2013-as monumentális műalkotás születése, ami a szerző érzelmire mély hatást gyakorolt, ugyanis egy 4 méter magas, kisded Jézust ölelő Mária szobor felállítására került sor a budai Vár Dunára néző oldalán.

E konkrét tényezők viszonylatának tükrében Batta zsoltárában múlt és jelen kapaszkodik össze, a vészterhes, valamint békés eseménysorok erős hullámvonalakban váltják egymást, mintha éppen egy jobb világ megszületése előtt vajúdna a nemzet, reménykedve, hogy az eddigi szenvedés akár megváltást is hozhat. A harmónia megteremtéséhez azonban szükséges lenne az isteni gondviselés elfogadása. A szerző az Istenanya közbenjárását kéri, hogy felismerjük ezt a helyzetet.

Művét Kedves Égi királynőnk, Magyarok nagyasszonya! megszólítással kezdi, és megosztja velünk azt a hatalmas érzelmi túlcsordulást, amit a 2013-as szoborállítás jelentett a számára. Ezután visszatér a múltba, saját ifjú éveihez, és emlékeibe merül.

… mindig vonzott a Budai vár, … mihelyst  átjárhatóvá vált az országhatár, útra keltem, hogy láthassam a haza szívét…

Kettős érzelem járja át a bensőjét, megrendülten nézi a második világháború pusztításának nyomait, s egyben leírhatatlan boldogság tölti el, ami viszont a kisebbségi lét szomorú helyzetét is megvilágítja:

… végre  én is, egy  idegen országba  kényszerített, mégis ősei  földjén  maradó  magyar  megismerkedhetek  történelmünk  legfontosabb helyszínével…

Később költői kérdésekkel keresi a 2013-as szoborállítás dátumának misztikus vonzatait, mely az összmagyarság jövőjét illetőleg jelentőséggel bír, s ezek a tűnődések tulajdonképpen az Égi édesanya felé irányulnak. Itt jelzésértékű történelmi összefoglalóban utal a nemzet szenvedéseire, a trianoni szerződésre, az 56-os forradalomra, majd pedig a Szent Korona hazatérésére, ami által fordulhat a magyarság sorsa, hiszen az megszentelt összetartó erővel bír, és bekódolt jeleket hordoz magában.

… Lehet, hogy … felemelkedik  a nemzetünk, ismét egymásra találunk és testvérekké válunk mi, magyarok, és példánk nyomán más népekben is felébred majd a béke vágya?…
A választ ebben az esetben is az Égi édesanyától reméli.

A történések folyamatában visszatér saját édesapja ifjúkorába, aki 17 évesen súlyosan megbetegedett, és szintén az Égi édesanyához fohászkodott gyógyulásért. Ekkor fogadalmat tett, ha felépül orvos lesz, s így fogja szolgálni a szenvedőket. Mindez valósággá vált, melyet maga a szerző csupán felnőttként, édesapja halálát követően tudott meg.

Később saját életén keresztül ad dióhéjnyi történelmi összefoglalót a közelmúlt évtizedeiről. Itt érdemes megjegyezni, a szerző éppen a II. világháború idején született, tehát átélte az összes viszontagságot, melyet az utóbbi hét és fél évtized hozott magával a felvidéki magyarság számára. Szól a kitelepítések retteneteiről, a magyar iskolák bezárásáról, a kommunizmus istentelenségéről, de mindezek mellett saját gyermekkorának önfeledt boldogságáról is.

… Barangoltam a határban és láttam: a földművelő leveszi a kalapját és felnéz az égre, majd gyönyörködik a vetésére záporozó napsugarakban. A határ csupa ragyogás volt, a majdani kalász talán akkor fogadta magába aranyát.

…Sikeres csel a futballpályán?  – mintha víg tücsköt hallottam volna a fűből…
És harangzúgás; zsíroskenyér; vércsepp piros szamóca az erdőszélen…A tóban vadkacsa meg gém…Édesapát, a doktor urat lovas szekér viszi a vajúdó asszonyhoz az esti hóviharban. Hajnalra ér haza – nagy az örömünk, magyar kislány született!

…Húszan szorongunk  a recsegő rádiókészülék körül. Micsoda boldogság! Hat gólbomba robban a büszke angolok hálójában!  A megalázott nemzet felemeli fejét és szivárványt lát London fölött…

Az idillt ismét egy tragikus kép töri meg, mely az 56-os forradalom emlékeit idézi, amikor apját, mint a hadsereg tartalékosát behívják.

 … Jegyezd meg, fiam: amíg az egyik uralkodni akar a másik fölött, nem lehet békesség a Földön. Egyszer meghallod majd, hogy a vihar verte fenyőkből Jézus sóhaja száll, és meglátod, Jézus vére piroslik mindegyik tulipánban” – tanít édesanya…

Később a szerző felnőttkora tükrözi a történéseket, az 56-os forradalmat követően a 68-as eseményekre utal vissza, amikor ifjú családapaként a zűrzavaros időben gyermekük megszületését várják.

A történések folyamatának zaklatottságában ismét az Istenanyához fohászkodik. Látja, hogy mindenfelé fegyverek állnak bevetésre, és egy meg nem nevezett tudós csillagászra hivatkozva úgy véli, hogy a Szent Korona üzenetei nagy változások idejét rejtik, évszámokban. A 2030-ig jelzett korszakban dől el, Isten kivel képzeli el a jövőt. Egy másik, meg nem nevezett tudóst is idéz, aki így vall:

A magyarság jelenség, nem anyagi, hanem szellemi kategória. Fel kell ismernünk a szellem elsődlegességét, elsősorban a teremtés szellemét. …  Ha elhagyjuk szellemünket, ha nem ápoljuk ezt a világot egyben látó, sajátos ízlést, amelybe beleszülettünk, ha nem ezt gondozzuk magunkban és közösségeinkben, akkor fog ez a jelenség – a magyarság – elporladni …

E teóriák szerint a magyarságnak egységes küldetése van, de ezt saját magának is fel kell ismernie, és az ezer évvel ezelőtt felvett kereszténység útján maradni.

Mindezeket követően a szerző igyekszik rávilágítani a magyarság, de általában az emberiség által elkövetett vétkekre is, amelyek csakis őszinte engesztelés által bocsáthatók meg. Itt a fent említett szerzetes nővér által közvetített krisztusi üzenetre hivatkozik, amely a következőképpen szól:

… Anyám országát jelzővel kívánom kitüntetni. Azt akarom, hogy ne csak Mária országa, hanem Mária engesztelő országa legyen, s ezt a nevet hordozza minden nemzet előtt…

Tehát a Magyar Zsoltár 2020 fő üzenete lényegében ugyanaz, mint a 20. század legnagyobb magyar misztikusának, Natália nővérnek az üzenete: szükségszerű egy engesztelő kápolna megépítése. Ennek alapkő letétele 1944-ben meg is történt, de előbb a háborús időszak, aztán a kommunista rendszer miatt nem épülhetett tovább. A szerző, mintha csak Natália nővér folytatólagos hangja lenne, megerősíti: az emberiség bűneinek kiengeszteléséhez feltétlenül szükséges a kápolna megépítése…

… Ezért kérted, Boldogasszonyunk, hogy az Egyház készítsen neked magyar földön egy  helyet, ahová kegyelmeiddel leszállhatsz, hogy onnan szólítsd a  vétkeseket megtérésre, s a bűnbánat útjára az egész emberiséget…

…  cselekedjünk, hogy kiáradhasson a világra  ima-folyamunk, eljutva  a Föld minden népéhez … Kedves Boldogasszony Anyánk,  világdráma napjait éljük, mert  eltévelyedtünk, mert nem ismertük fel, hogy  az Atyától  kapott szabad akarat csakis Krisztus tanítását követve válhat  alkotóerővé! 

A zsoltár utolsó részében az emberi szív hét erőforrására mutat rá a szerző, mely az Atyánkkal való egység, a szeretet, az elismerés, a becsületesség, az igazság, a kedvesség, az együttérzés.

Ismét kitér rá, talán még nem késő, hogy a Szent Anna-réten megépüljön az engesztelő kápolna, hiszen csak az istenanyai szív szeretetlángja lobbantja fel minden ember szívében a krisztusi szeretet tüzét: a békét…

„Hiszek egy jó világban, mely arányos lesz, mint a fák levélzete. Hiszem, nem fegyver által pusztulunk; szabadok leszünk, akár a szél: kikelet ébreszt, nyár fényez, ősz szikkaszt, tél temet.”

A zsoltár egy csodaszép költői képpel zárul, amely a szerző látomásaként is felfogható:

…A vár palotájánál jártam már, amikor elsötétült az ég, majd káprázatos fénybe öltözött a Nagyasszony és a kis Jézus szobra… kinyílt az Országház kupolája, s a két angyal elindult a Szent Koronával a szobor felé… a közben felnőtté vált Jézus megkoronázta  édesanyját. 

Batta György Magyar Zsoltár 2020 című műve küldetéssel bír, nemzeti zsoltárnak tekinthető.

Buday Mária