„Rasszista, tömeggyilkos” – telefirkálták Beneš prágai szobrát

Nyitókép: blesk.cz

„Rasszista” és „Tömeggyilkos” (Rasista, Masovy vrah) – írta fel valaki csütörtökre virradóra piros festékszóróval Edvard Benes volt csehszlovák államfő prágai szobrára – közölte a cseh rendőrség a Twitteren csütörtökön délután azzal, hogy az elkövető után már nyomoznak a hatóságok.

Az életnagyságú szobor Karel Dvorák alkotása, és a prágai Fővárosi Galéria tulajdona. Michaela Vrchotová, a galéria szóvivője azt mondta, hogy azonnal elrendelik a szobor megtisztítását.

Edvard Benes szobrát 2005-ben állították fel a cseh külügyminisztérium székhelye, a Cernín palota előtt. Benes a két világháború közti időszakban, 1918 és 1835 között Csehszlovákia külügyminisztere volt. A szobor korábban a prágai Nemzeti Múzeumban volt, köztérre állítását bajor és szudétanémet politikusok bírálták, és a cseh közvélemény egy része is vitatta.

   

A közelmúltban több prágai szobron is megjelentek különféle jelszavak. Winston Churchill volt brit miniszterelnök szobrára júniusban azt írták fel, hogy „Rasszista” és „Black Lives Matter” (A Fekete Életek Számítanak). A felelősséget ezért az Alarm internetes portál szerkesztői vállalták. Indoklásként azt hozták fel, hogy vitát kívántak kezdeményezni Churchill történelmi szerepéről, és ki akarták fejezni szolidaritásukat a feketék egyenjogúságáért küzdő amerikai mozgalommal.

Hasonló támadások érték az utóbbi időben Ivan Konyev szovjet marsall szobrát is, amelyet az érintett prágai kerületi önkormányzat áprilisban eltávolított a helyéről. Konyev volt a parancsnoka azoknak a szovjet csapatoknak, amelyek 1945 májusában felszabadították Prágát. A szobor eltávolítása éles vitákat váltott ki a cseh közvélemény körében, és Oroszország hivatalosan is tiltakozott ellene.

Edvard Benes (1884-1948) a 20. század legjelentősebb és egyben legvitatottabb politikusai közé tartozik. Általános elismerés övezi, amiért diplomataként nagy érdemei voltak Csehszlovákia megalakulásában (1918), míg a másik oldalon éles bírálatok érik azért, hogy 1945 után hírhedt dekrétumai alapján lettek jogfosztottak a csehországi (valójában csehszlovákiai – a szerk. megj.) németek és a magyarok. A dekrétumok érinthetetlenségét a cseh parlament 2002 áprilisában nyilatkozatban erősítette meg.

„Megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Benes volt csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek – állapította meg az a politikai nyilatkozat, amelyet akkor egyhangúlag fogadott el a cseh képviselőház.

Ahogy arról korábban a Körkép.sk-n is beszámoltunk, csupán néhány napja annak, hogy Pozsonyban, a szlovák alkotmány napján tüntetők mutattak rá a felvidéki magyarság legfőbb jogsértéseire – a máig hatályos Benes-dekrétumokra, a szlovák Alkotmány preambulumának megfogalmazására és a kettős állampolgárság lehetőségének tiltására.
Erről itt írtunk bővebben:

Samuék kivágták a rezet! Az Új Egység mozgalom és az MKP kiállása példaértékű (Képekkel, videóval)

mti, Körkép.sk