Az EP delegációja kivonult az uniós pénzügyi csomagok tárgyalásáról – kevesellték a pénzt

Nyitókép forrása: dw.com

Blöff, pökhendiség, de akár tárgyalási taktika is lehetett, hogy október 8-án az Európai Parlament delegációja faképnél hagyta az Európai Tanács képviselőit az uniós büdzséről és az újjáépítési alapról szóló egyeztető tárgyaláson. Az EP-delegáció még azt sem várta meg, hogy a német elnökség előterjessze a javaslatát, fogták magukat, és elhagyták a termet.

Bár sokan inkább „szokványos” tárgyalási taktikának állítják be a történteket, valójában az EU soros elnökségét ellátó Németország kapott egy kisebb pofont az Európai Parlamenttől. Ez utóbbi ugyanis kvázi elutasította a német kompromisszumos javaslatot. Hisztéria csak azért nem tört ki, mert a tárgyalások pénzügyekről szóló része szerdán folytatódik, hétfőn este pedig a jogállamisági klauzula kerül górcső alá.

A látszat ellenére nem a sokat emlegetett jogállamiság miatt forrongnak az indulatok, hanem a hétéves uniós büdzsé keretösszegeitől. Az Európai Parlament szeretné megemelni a tagállami hozzájárulások felső határát annak érdekében, hogy az EU úgy fordíthasson nagyobb összegeket a klímapolitikára, Erasmus programra és a migrációra (és további 12 területre), hogy ne más területekről kelljen elvonni forrásokat.

   

Abszolút számokra lebontva, az EP 38 milliárddal akarja megemelni a saját célkitűzései érdekében az uniós büdzsé keretösszegét. A mostani német javaslatban 6 milliárdot kaptak volna. Mivel ezt nem tekintették „érdemi elmozdulásnak”, felfüggesztették a tárgyalásokat.

Hétfőn is kemény vita várható

A német elnökség azért nem áll kötélnek, mert az EP által kért módosítások némelyikéről csak az Európai Tanács dönthet, ráadásul konszenzusos alapon, ami újabb kemény alkukat, idővesztést és potenciális vétókat jelentene veszélybe sodorva a költségvetés és az újjáépítési alap nyélbe ütését is.

Hétfőn este várható a vita a Tanács képviselői és az EP delegációja között a jogállamisági feltételrendszerről. Érdemes kiemelni, hogy a szigorúbb elképzelés mellett minden kompromisszumkézség nélkül érvel Hollandia és az EP-képviselők többsége. A nyomás hatalmas: ha nincs megállapodás, nem kezdődhet meg a támogatások folyósítása, ezek nélkül pedig az EU nem kezdheti meg a közös hitelfelvételt a pénzpiacról, amelyet egyébként is minden tagállami parlamentnek ratifikálnia is kell.

Jogállamiság és retorika

Jogállami kérdésben ugyanúgy nincs egyetértés, mint a pénzügyi plafonok kérdésében. Az EP azt javasolja, hogy a jogállamiság megsértésével megvádolt tagállam esetében már a bizonyítási eljárás előtt elzárják az uniós pénzcsapokat, és az elmarasztaló Európai Bizottsági határozat automatikusan lépjen életbe, ha minősített többséggel nem szavazza le az Európai Tanács. Vagyis először bármelyik tagállam kikiáltható „bűnösnek”, megvonják tőle az uniós forrásokat az eljárás idejére, ami viszont lehetővé teszi, hogy belpolitikai nyomás alatt tartsák a nemzeti kormányokat olyan uniós intézmények, amelyek politikai ideológiai szempontjából koránt sem elfogulatlanok.

Ezt a verziót Magyarországon és Lengyelországon kívül másik öt tagállam is elutasítja. Ezek a tagállamok egyelőre még nem adták áldásukat a közös pénzpiaci kölcsön felvételét lehetővé tevő ratifikációs folyamatra, és döntésük a hétfői jogállamisági tárgyalások kimenetelétől függ majd.

Az újjáépítési alapot jogállamisági klauzulákkal túszul ejtő EP esetében a háttérben ott lehet sejteni azt a szándékot, hogy a bajba jutott déli tagállamok megsegítésére minél kevesebbet kelljen az északiaknak áldozniuk – és ettől kezdve a déliek a keletiekkel versenyeznek a torta minél nagyobb szeletéért. A többi már csak retorika…

Körkép.sk/KL