Nyitókép: a szerző felvétele

 

Steven Spielberg 1993-as, több Oscar-díjjal jutalmazott alkotása, a Schindler listája, a holokauszt (shoa) talán egyik legismertebb filmes megjelenítése. A csődbe jutott szudétanémet iparos, Oskar Schindler, pénzszerzési szándékkal érkezik a németek által megszállt Krakkóba, hogy az olcsó zsidó munkaerőt kihasználva meggazdagodjon.
Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy a világ korántsem fehér vagy fekete és végül a megszállók túlkapásainak folyamatos árnyékában a teljes vagyonát feláldozva igyekszik minél több emberéletet megmenteni. A Schindler listája egy kitűnő példája annak, hogyan változik az ember viszonya háborús helyzetben önmagához és a környezetéhez. Liam Neeson (Oskar Schindler) színészi játékát ebből a szempontból csak Ralph Fiennes (Amon Göth) zseniális fellépése múlja felül.

 

A film már a megjelenése után is óriási vihart kavart, mely az anti- és proszemita tábor mondhatni “szokásos” iszapbirkózásában nyilvánult meg. Nem könnyű ilyen helyzetben a történész dolga. Aranyszabály, hogy azon történelmi események, melyek időbeni közelségük miatt a jelenhez aránytalanul nagy érzelmi reakciót váltanak ki egy közösségben vagy társadalomban, nem “érettek” még az objektív történeti feldolgozásra.

 

Persze ezt az egyszerű szabályt a “históriások” többsége nem tudja betartani, aminek aztán megvan a következménye – gondoljunk csak a magyarságot érintő elmúlt 100 év legfontosabb eseményeire… Nem tisztem, és szándékom sem a Schindler listájának történelmi hátterét boncolgatni, ehelyett egy virtuális sétára hívom a kedves olvasót a Visztula partjára.

 

 hirdetes_300x300  

Schindler lakása, gyára és a gettó

 

A jelenetek döntő többségét eredeti helyszíneken vették fel az egykori lengyel királyi, ill. sárkány(ölő) városban, Krakkóban. Mivel a várost elkerülték a súlyosabb háborús pusztítások, így a felvételek különösen autentikusra sikerültek. Amennyiben a film cselekményét követjük, az első állomás a történelmi óváros legdélibb csücskéhez vezet. Itt, a Straszewskiego utca. 7. sz. alatt lakott egy elegáns apartmanban Oskar Schindler. Az utcáról lenyűgöző kilátás nyílik a királyi Wawel dombra, azon belül is a katedrálisra, ami a film egyik jelenetében pár pillanatra fel is tűnik.

 

Pazar kilátás a waweli székesegyházra a Straszewskiego utcából nézve (a szerző felvétele)

 

Mindeközben a krakkói zsidóság a Visztulától délre, egy 600 x 400 méteres területre zsúfolódott össze. Ennek központja ma a gettó hőseinek tere (Plac Bohaterów Getta), melyet egy, az egész területet – de még a közeli villamosmegállót is – magába foglaló mementó ural. A 70 üres, túldimenzionált székből álló emlékműegyüttes 2005-ben került felavatásra.

 

A gettó hőseinek tere a „látszólag üres székek”-re keresztelt emlékműegyüttessel (a szerző felvétele)

 

Ettől a ponttól alig pár perces sétával érhetők el a gettó falának maradványai a Lwowska utca 22. sz.-al szemben – a maradványokat egy emléktábla díszíti.

 

A krakkói gettó falának maradványai a Lwowska utcában (a szerző felvétele)

 

Szintén a kerületben található Oskar Schindler zománcgyára a Lipowa utca 4. sz. alatt. Az épület arculata szinte teljesen megegyezik a háborús évek gyárával, ma itt múzeum működik.

 

Schindler zománcgyárának főbejárata (a szerző felvétele)

 

Kazimierz és a plaszowi munkatábor

 

A Schindler listája egyik meghatározó jelenete, amikor 1943 március közepén megérkezik a városba Amon Göth SS-Hauptsturmführer és elrendeli a krakkói gettó felszámolását. Az ehhez kapcsolódó jeleneteket az egykori zsidó negyedben, Kazimierz-ben vették fel a Józefa utcában, közel a városrész főteréhez.

 

A „zsidó város”, Kazimierz főtere (a szerző felvétele)

 

A film helyszíni súlypontja ettől kezdve hirtelen áttevődik a plaszowi munkatáborba. Plaszów ma Krakkó egyik városrésze a Visztulától és az egykori gettótól délre-délkeletre; a munkatábor hajdani területe alig négy villamosmegállóra van a gettó hőseinek terétől. A helyszínen egy nagyméretű információs tábla (angol és lengyel nyelven) és több emlékmű várja a látogatót.

 

A plaszowi munkatábor akkor és ma (a szerző felvétele)
A plaszowi munkatábor akkor és ma (a szerző felvétele)

 

A bejáratnál áll ezen felül az ún. „szürke ház” (Szary dom), melyet az SS börtönként és kínzókamraként használt.

 

Az ún. „szürke ház”, a balkonos jelenet valódi helyszíne (a szerző felvétele).

 

A filmben ez az épület ad otthont Amon Göth-nek, ami annyiban nem helytálló, hogy Göth valódi lakása kb. 200 méterre délebbre található ettől a helyszíntől. Az ún. „vörös ház”-at (Czerwony dom) pár éve felújították és a jelek szerint magánbirtok. Hogy mégis miért helyezte át Spielberg Göth lakását a „szürke házba”?

 

A „vörös ház” a plaszowi munkatáborhoz képest mélyebben feküdt, miáltal Göth nem tudta volna véghez vinni a reggeli balkonos „lövöldözését”, mivel a „vörös ház” erkélyéről nem volt rálátása a tábor területére. Valójában a „szürke ház” erkélye a pontos helyszín, melynek azonban mára csak a nyomai maradtak fenn a ház falán.

 

Göth, a filmtől eltérően, a képen látható „vörös ház”-ban lakott (a szerző felvétele)

 

Az érdeklődés mértékétől függően az összes bemutatott helyszín két-három óra alatt felkereshető és habár Krakkó szakrális, kulturális, vagy épp történelmi kínálata igencsak széles, egy Schindler-túra mindezek ellenére is megér egy misét.

 

Orbán Gábor

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.