Kormányok remegtek bele nyugaton a nyérc-vírus megjelenésébe

Nyitókép forrása: euractiv.com

Amit az állatvédő aktivisták évtizedes harccal sem tudtak elérni, azt a koronavírusnak sikerült. Európa három országában is gyakorlatilag a megsemmisülés szélére került a nyérctenyésztés. A pémjükért tenyésztett állatok körében megjelent koronavírus-mutáció miatt sokszázezer egyed leölését rendelték el Hollandiában, Dániában, és újabb hasonló lépésen gondolkodnak Írországban is.

Dániában 2022-ig betiltották a nyércek tenyésztését. Az ország évente egymilliárd eurós forgalmat bonyolított az szektorban, a Kína által importált nyérc nyersbőr harmada Dániából származott, ahol az éves állatállomány tavaly elérte a 17 millió darabot.

Csakhogy Dániában felütötte fejét a nyércfarmokon egy olyan koronavírus-mutáció, amely már 200 embert fertőzött meg, és amely ellenállóbb a készülő vakcinákkal szemben. Bár a szakértők véleménye eltér a dolog veszélyességét illetően, senki sem akar kockáztatni, így inkább a drasztikus megoldás mellett határozták el magukat.

   

A 2022-ig tartó tilalom csak ideiglenes, a Politico.eu beszámolója szerint azonban a gazdák többsége nem lát reményt az ágazat újraindítására két év múlva sem. A gazdákat az állatok leölésére kötelezték, természetesen állami kompenzáció fejében, ettől függetlenül új megélhetés után kell nézniük.

Belerokkant a szocdem kormány

Az ügynek kemény politikai következményei lettek: Mogens Jensen agrárminiszter lemondott hivataláról, miután rengeteg támadás érte a kormányt. Sokak szerint nem megfelelően kezelték a helyzetet, és indokolatlanul túlreagálták a fertőzött zóna kiterjesztését november elején. A közvélemény a miniszter fejét követelte, és most szerdán meg is kapta.

Mogens lemondása pedig csak a kezdet volt. Mette Frederiksen szociáldemokrata kormányát eddig – legalábbis a többi uniós országgal összehasonlítva – elkerülte a koronavírus-járávny okozta általános belpolitikai nyomás. A nyércügy azonban katalizátorként hatott, és kisebb kormányválság alakult. Szövetségesei nem támogatták, többek között a nyércek leölésének kérdésében sem.  A kormányzat megbízhatósági indexe a júliusi 75 százalékról 35 százalékra esett issza.

Hollandia kivárásra játszik

Nincs könnyű helyzetben Hollandia sem. Ott 130 farmon futott végi a mutálódott vírus okozta járvány, ott is több évre betiltották a tenyésztést, de csak jövő márciustól, így még nem indult meg az állatok tömeges leölése. Az ellenzék azonban egyre nagyobb nyomás alatt tartja az ottani kormányzatot is, a vírus mutáns verziója tovaterjedésének veszélye ugyanis továbbra is fennáll.

A prémkereskedelem egyébként az utóbbi években visszaesést mutatott az eladásokban. Az olyan luxusmárkák, mint a Prada, a Chanel vagy a Gucci alternatív szövetre váltottak – lényegében is maradt sok választásuk, miután a piac egyre elutasítóbbá vált a „véres” prémekkel szemben.

Ami az egyik országnak veszteség, a másiknak nyereség

A környezetvédőkre reagálva a tenyésztők azzal érveltek, hogy a hamis prém nem fenntartható, mert a legtöbbször biológiailag nem könnyen bomló anyagokból készül, például poliészterből. Ez azonban legfeljebb csak lassított a piac szűkülését.

Az Egyesült Királyságban már két éve tilos a szőrme miatti állattenyésztés, és London még ennél is messzebbre menne: betiltaná a szőrmeimportot.

Vannak azonban ellentétes irányba ható erők. A dán és a holland exportok kiesésére várhatóan az amerikaiak, a lengyelek, a görögök és a kanadaiak kínálatnöveléssel fognak reagálni. Lengyelország egyébként az EU második legnagyobb szőrmegyártója. És bár a jelenlegi kormányzat ott is korlátozni akarta az ágazatot, a gazdák tiltakozása miatt a kabinet végül visszavonulót fújt.

Körkép.sk