Orbán Viktor megelőzte Macront Európa legbefolyásosabb politikusainak rangsorában

Nyitókép forrása: MTI

A Politico brüsszeli politikai hírportál közzétette Európa legbefolyásosabb politikusainak idei rangsorát. A balliberális értékrendű portál listája Közép-Európából nézve elég elfogultnak tűnik. Ettől függetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnök (ismét) kiemelkedő helyen szerepel, sőt, Emmanuel Macron francia államfőt is megelőzte.

Talán meg sem kell lepődnünk, hogy Európa elsőszámú, legbefolyásosabb politikusának Angela Merkel német kancellárt választotta a Politico. Ennek két oka is van: Angela Merkel várhatóan a jövő évben visszavonul a politikától, vagy legalábbis már nem indul többet a kancellári posztért. A helyezés amolyan különdíj is a migrációt támogatók körében komoly megbecsülésnek örvendő, álkonzervatív CDU elnökének.

Másrészt, a 66 éves Merkel távozásával Európa újabb kihívás előtt áll majd: lesz-e olyan utód Németország élén, aki képes lesz egybetartani a tömböt, és korlátok közé szorítani saját országát úgy, ahogy azt Merkel tette? Merkel utódjának személye Európa jövője szempontjából kulcskérdés lesz – és emiatt Merkel személye továbbra is nagy fontossággal bír.

   

A „cselekvők” listája

Az abszolút első helyezetten kívül a Politico három kategóriába sorolta a listán szereplő politikusokat. Az egyik ilyen kategória a „cselekvőké”, vagy a valódi értelmezéshez közelebbi szóval, az irányítóké. Itt rögtön van néhány érdekesség.

A csoport élére ugyanis Giuseppe Conte került. A Politico szerint a hatalmas adósságspirál szélén táncoló Olaszországot Conte húzhatja ki a pácból. Valójában Conte legfeljebb azért lehet szimpatikus a baloldali lap számára, mert ő maga is egy baloldali kormány élén áll, bevándorláspárti és kellően szófogadó Brüsszellel szemben – tehát nem jelent veszélyt az Európai Egyesült Államok projektjére. Ettől függetlenül kormányzati politikája nem hozta az elvárt eredményeket hazája számára, migrációs politikája enyhén szólva is engedékeny, egyébiránt pedig kormánya népszerűsége meredeken csökkenőben van. A Politico által Conte neve mellé írt ragadványnév pedig önmagáért beszél: „a nagy költekező”…

A második helyezett Emer Cooke. Nem kell csodálkozni, ha elsőre nem ugrik be, kiről van szó. A hölgy az Európai Gyógyszerügynökség  vezérigazgatója. Egyetlen dolog miatt került a lista élbolyába: az ő ügynöksége engedélyezi a koronavírus elleni kezeléseket, vakcinákat, ő lesz a felelős az európai szintű oltási kampányért. Származását tekintve ír. Halkan jegyezzük meg, aligha van olyan befolyása, mint bármelyik uniós tagállam miniszterelnökének.

A harmadik helyen szintén egy nő van, akinek neve viszont már ismerős lehet: Christine Lagarde. Az IMF igazgatóból lett EKB-elnök tartja kézben az európai monetáris politikát, ami a mai világban erős pozíciónak számít. Jelenleg rá hárul majd a feladat, hogy kordában tartsa az eurót, akár lesz közös hitelfelvétel, akár nem (ez az újjáépítési alap része). Más kérdés, hogy Lagarde aligha fog másként cselekedni, mint ahogy a tagállamok (vagy németek) kívánják. Legalábbis, még nem adta jelét, hogy szakítva elődje, Mario Draghi gyakorlatával, új gazdaságpolitikai felfogást követne.

Orbán az élen

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a negyedik helyen végzett. A Politico a „kelet-európai blokkolóként” jellemezte. Nem csoda, a lap szerint nem a „keleti blokk” idomult Európához, hanem az EU Kelet-Európához, és ez Orbán hibája. A lap elismeri, hogy a migrációs vitát Orbán Viktor nyerte meg. Természetesen azt is a szemére veti, hogy szövetkezve „a lengyel nacionalista kormánnyal” blokkolja az uniós költségvetést. Provokációként egy kérdéssel zárják le a vétóügyről szóló részt: „Miért van Magyarország még mindig az EU-ban?”.

A magyar ellenzék és az ellenzéki sajtó az elmúlt héten rendre arról cikkezett, hogy Magyarország és Lengyelország elszigetelődött. A Politico listája most alaposan rácáfolt ezekre az állításokra. Az Orbán Viktornak ítélt előkelő helyezés legfontosabb üzenete, hogy bármennyire is ellenséges érzelmeket táplál a mainstream a magyar kormányfővel szemben, megkerülhetetlennek tartják. Nem beszélve Magyarország kezdeményező és megfontoltan építkező szerepéről a Visegrádi Négyek és a Három Tenger Kezdeményezés keretében.

Ha azt nézzük meg, hogy kiket sorolt Orbán elé a Politico, az az érzésünk támad, hogy mintha szándékosan tettek volna kevésbé fajsúlyos döntéshozókat a magyar kormányfő elé, nehogy egy kelet-közép-európai, pláne konzervatív politikus kerüljön az élre.

Macron is méltatlan helyen

Orbán Viktor után Emmanuel Macron francia államfő következik. Most kell leszögeznünk, hogy politikai nézetektől függetlenül mindkét államférfinek a lista élén kellene szerepelnie, Conténál, Lagardenál és Cooknál ugyanis sokkal irányítóbb szerepet játszanak. Macron helyezése azért igazságtalan, mert Franciaország az elmúlt időszakban elképesztő tempójú külpolitikát diktál.

Konfrontálódott Törökországgal a görögök mellé állva, kiterjeszti befolyását a Földközi-tenger térségére, hadsereget fejleszt, és önálló európai katonai haderő kiépítését szorgalmazza. Jóval aktívabb, mint a saját sorsa elől menekülő németek. Ennek ellenére a megalázó 5 helyet kapta meg csupán. Persze ennek is megvan a maga oka.

A progresszívok egykori kegyeltje kiesett a pixisből. Macron ugyanis a francia terrortámadások után a radikális iszlám ellen szólalt fel, amivel akaratlanul is bevándorlásellenes húrokat pendített meg, ami nyugaton megbocsáthatatlan bűn. A mainstream sajtó nekiesett, ma pedig a rendőrség jogköreinek kiszélesítése miatt támadják, többek között konzervativizmussal vádolták meg. A listán egyébként Macront Recep Tayyip Erdogan török államfő követi, akivel rendszeres szócsatákba keveredik.

A bajkeverők és látnokok

A „bajkeverők” kategóriájában lényegében a balliberális világképet veszélyeztető elemek kaptak helyet. Ott van Pavel Durov, a Messenger orosz alternatívájának, a Telegramnak a kifejlesztője, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Thierry Breton belső picért felelős francia uniós biztos (ő a francia ambíciók szorgalmazója, ezért került a rendbontók közé). De ott van például a 8. helyen Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, aki függetlenségi népszavazást akar rendezni jövőre Skóciában, és ha esetleg létrejönne egy független Skócia, azt visszavezetné az EU kebleire… Lenne ebből fejfájása Brüsszelnek elég, talán még a Brexitnél is nagyobb feszültségek forrása lenne egy ilyen helyzet.

Az álmodók, vagy látnokok között az első helyen Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök végzett. A Politico szerint legfontosabb feladatai, hogy az Európai Bizottságot asszertívabbá tegye (nyilván a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal szemben), kiterjessze az LGBTIQ-jogokat, bevezesse az uniós minimálbér, csökkentse a károsanyag-kibocsátást, és létrehozza az egységes európai egészségügyi hálózatot.

A listán az atlanti térség másik vezető bürokratája, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár van a második helyen. Sokat elárul, hogy sem ő, sem von der Leyen nem kapott helyet a „cselekvők” között. Az álmodók listáján ott van Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék vezéralakja is.

Körkép.sk