A Magyar Nemzet közölte a magyar-lengyel-német kompromisszum kulcstételeit

Nyitókép forrása: news.org

A Magyar Nemzet birtokába jutott néhány kulcsfontosságú tételmondat az német soros uniós elnökség, illetve Magyarország és Lengyelország közti kompromisszum szövegéből.

A dokumentumban több jogi, jóval kevesebb politikai szempont szerepel, mint az Európai Parlament és a németek előző rendelettervezetében. Kormányzati források lapunknak azt mondták: komoly magyar-lengyel siker lesz, amennyiben a többi EU-ország rábólint a javaslatra – írja a lap.

A Magyar Nemzet szerint a következőket tartalmazza a szöveg:

• A feltételrendszer alkalmazása objektív módon, igazságosan, pártatlanul és tények alapján fog megvalósulni. Mégpedig a tisztességes eljáráshoz való jog, a diszkrimináció-mentesség, illetve a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elvek mentén. (magyarra lefordítva: garancia kell arra, hogy nem alkalmaznak kettős mércét)
• A szubszidiaritás elvét is követni fogja a mechanizmus alkalmazása, tehát a jogállamisági fékeket csak ott alkalmazzák, ahol az Európai Uniónak egyébként nincs hatékonyabb, az EU-büdzsé védelmére irányuló eszköze. (A kulcskifejezés az „EU-büdzsé védelme”, tehát nem a jogállamiság védelme, illetve a megfogalmazás ara utal, hogy csak végszükség esetén veszik ki a tagállamok kezéből a büdzsé védelmének biztosítását).
• Önmagában annak a kimondása, hogy sérült az uniós jog, még nem eredményezheti a jogállamisági szankciók aktiválását. (Ez a politikailag motivált és mesterségesen felfújt eljárásokkal való visszaélést akadályozná meg)
• A jogsértőnek titulált államot minden esetben meg kell hallgatni, a jogorvoslathoz való lehetőséget is biztosítva számára. (Ez önmagáért beszél, mindenesetre, nem egyszerű betartatni, emlékezzünk, hogyan engedték el a magyar érveket a fülük mellett például a Sargentini-jelentés esetén)
• Amennyiben a már szankcionált tagállam vagy az Európai Bizottság jelzi, azonnal megvizsgálják az ügyet legkorábban az Európai Tanács döntését követő egy éven belül. (A legkevesebb, hogy a jogállamisági klauzulát ne lehessen a tagállamok kiéheztetésére és politikai nyomásgyakorlásra használni)
• Adott tagállam kérésére az Európai Tanács elnöke napirendre veheti a kilátásba helyezett szankciók ügyét, amelyről a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki. (Ez szorosan kötődik az előbbi ponthoz)
• Az EU költségvetése, illetve a járvány miatti mentőalap védelemre szorul a csalással, a korrupcióval és az összeférhetetlenséggel szemben. (Ez visszatérés az eredeti, júliusi uniós csúcson hangoztatott elvekhez. Ez a mondat azt jelenti, hogy nem ködös „jogállamisági”, LMBTIQ-jogi vagy migrációs szempontok érvényesülnek a szankcióknál, hanem az EU költségvetésének védelme).
• Az Európai Bizottság csak akkor véglegesítheti a mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos metodológiát, miután az Európai Bíróság döntést hozott az ügyben. Erre akkor kerül sor, ha valamelyik tagállam az uniós bíróság előtt semmisségi keresettel él.

   

Körkép.sk