Zsarolás monopolhelyzetből: A Google a keresőalkalmazásai blokkolásával fenyegette meg Ausztráliát

Nyitókép forrása: bbc.com

A Google megfenyegette Ausztráliát, hogy blokkolja az országban keresőszolgáltatásait, ha az ottani kormány kitart új törvénytervezete mellett. Ausztrália  a világon elsőként kötelezné törvényben arra a nagy IT-vállalatokat (Google, Facebook, stb.), hogy fizessen a gyártóknak jogdíjat az oldalaikon közzétett hírtartalmak  után. Az amerikai multik erre fenyegetőzni kezdtek.

Nem véletlenül. A Facebook és a Google nem gyárt érdemben tartalmakat az internetre, hanem másokét használják fel. Gyakorlatilag monopolhelyzetüket felhasználva megsarcolják a tartalomgyártókat, akik követőiknek és kedvelőiknek csak töredékét érik el fizetett Facebook-hirdetés nélkül. A Google hasonlóképp működik, a reklámszolgáltatásainak bevételei olyan oldalakon történő hirdetésekből származik, amelyeket nem ő készít.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a BBC közlése szerint kijelentette, hogy nem enged a multik zsarolásának. Bár Ausztrália nem jelent kulcsfontosságú piacot a nagy IT-vállalatok számára, egy ilyen törvény hatályba lépése veszélyes precedenst teremtene számukra. Főleg, hogy a járvány előtt többször is napirendre került ez a kérdés az EU-ban – ami már jóval fontosabb és több pénzt jelentő piacot testesít meg.

Veszélyben a jövedelmező egyeduralom

Az ausztrál törvény a Google-t és Facebookot kötelezné, hogy szerződéses megállapodást kössön az ország kiadóival és hírközlő médiumaival a tartalmak áráról. A Google egyelőre keménykedik, és a keresőszolgáltatás leállításával fenyegette meg az ausztrál kormányt, az viszont a jelek szerint nem fog meghátrálni.

“Világszerte ez megy. Ki akarnak vonulni minden piacról? Vagy arról van szó, hogy blokkolni akarja a precedenst?”

szegezte neki a kérdés a Google képviselőinek Rex Patrick szenátor a héten zajló meghallgatáson.

Az ausztrál kormány kvázi elvenné a Google monopolhelyzetének élét. A keresőszolgáltatása jelentős piaci fölényt biztosít számára, amellyel akár vissza is élhet. Úgy versenyezteti az egyes hírszolgáltatókat, hogy közben őt semmilyen következmény nem terheli. A hírszolgáltatók azonban már régóta meg akarják törni a Google és a többi IT-multi hatalmát. Miközben a Google nem létezhetne internetes tartalomgyártás nélkül, a tartalom előállítóinak nem hogy nem fizet semmit, de még meg is zsarolja őket hirdetések címén túszként tartva olvasó/néző táborukat.

Ami a sajtónak mínusz, az a Google-nek többszörösen plusz

Az nem titok, hogy az elmúlt 15 évben a hírközlés soha nem látott és gyökeres változásokon ment keresztül. Ez alól Ausztrália sem kivétel. 2005-ben az ausztrál sajtó reklámbevételei 75 százalékkal estek vissza. Ma pedig minden 100 dollárnyi hirdetésből 81 dollár a Google és a Facebook zsebébe vándorol. Közben a Google évi 4 milliárd dollárt kaszált csak az Ausztrália területén megvalósult hirdetésekből, de csak 45 millió dollárnyi adót fizetett (ez mindössze 1,1 százaléka bevételnek).

Az ausztrál kormány több fronton harcol az IT-mogulok ellen, korábban már megvádolta a Google-t és Facebookot, hogy nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket arról, milyen személyes adataikat használják fel, mi célból és milyen módon. A digitális hirdetések piaca kapcsán pedig bizottsági vizsgálat indult.

Fenyegetések

A Google és a Facebook azzal érvelnek, hogy az információ szabad áramlását akarják megvédeni. A múlt héten a Google azt is elismerte, hogy az ausztrál felhasználók 1 százalékánál blokkolta az országban működő híroldalakat a keresési eredmények között – állítása szerint csak tesztelte az online sajtó olvasottságát.

A Facebooboktól sem áll messze a fenyegetőzés, tavaly kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja a felhasználókat a hírportálok bejegyzéseinek megosztásában, ha az ausztrál kormány átnyomja a vitatott törvénytervezetet. Mindkét vállalat igyekszik teljesen kifordítani a valóságot, és azt állítják, hogy semmilyen hasznuk nincs a hírtartalmak elérhetővé tételéből.

Azt már nem tették hozzá, hogy a Google uralja a keresőalkalmazások piacának 90 százalékát, és szinte teljes bevétele a hirdetésekből származik.

Körkép.sk