Potápi: magyarnak lenni hátrány helyett újra előny

Nyitókép: mti

Magyarnak lenni hátrány helyett újra előny, a magyarság mára „egységes világnemzetté vált” – emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a hétvégi magyar iskolák online találkozóján pénteken. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: 2010-ben nem szimplán kormányváltás történt, radikális irányváltás kezdődött a magyar nemzet életében, és ez igaz a magyar nemzetpolitikára is. Mára újraegyesítették a magyar nemzetet, egységes Kárpát-medencében gondolkodhatnak az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a média területén egyaránt – mondta, hozzáfűzve: mindehhez szorosan kapcsolódik a diaszpóra magyarsága.

Minden magyarnak otthona Magyarország, és ha úgy döntenek – akár a diaszpórában élő magyarok is -, hogy visszatérnek, Magyarország mindig szívesen látja őket – hangsúlyozta az államtitkár. Azt mondta: nehéz ma olyan diaszpórát találni, amelyet a nemzetpolitika az elmúlt években ne ért volna el, a magyar szervezetekkel, közösségekkel, mentorokkal napi szintű kapcsolatot tartanak, a világ magyar közösségeinek rendszerszintű támogatását valósították meg az elmúlt években.

Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt a nemzetpolitikai programokat át kellett hangolni, és online formában kellett megvalósítani. Ugyanakkor pozitív hozadéknak nevezte, hogy online formában több százezer gyermeket, fiatalt tudtak elérni, amire maguk sem számítottak. Jelezte: 2020-ban a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai márciustól online tudták tevékenységüket folytatni. A programot, ahogy a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-programot is, megváltozott formában szeretnék majd újraindítani. A felhívásokat várhatóan a nyár folyamán teszik közzé, és szeptemberben indulhatnak újra a programok – közölte.

   

Potápi Árpád János emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezlet döntése nyomán 2021 a nemzeti újrakezdés éve. Megerősítette: a járvány lecsengése után szeretnék a programjaikat elindítani, és újakat is kezdeményeznek, hogy azt a sikersorozatot, amit a 2010-es években a nemzetpolitika maga mögött tudott, ismét újra tudja teljesíteni. Kitért arra is, hogy 2021-ben nemcsak egy tematikus évet valósítanak meg, hanem tematikus hónapokat is hirdettek. Januárban a sport volt a középpontban, februárban a gyermekegészség, míg március a közösségek hónapja lesz. A folytatásban az oktatás és a kultúra mellett számos egyéb program is terítékre kerül – ismertette.

Beszámolt arról is, hogy jelenleg 82 nemzeti jelentőségű intézményt és 12 nemzeti jelentőségű programot támogatnak, az utóbbin keresztül összesen 192 tevékenység megvalósítását segítik. Az államtitkárság az ez évre vonatkozó nyílt pályázatokat a tervek szerint március 10-e körül hirdeti meg.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy évente több ezer identitást megőrző programot segítenének. Kiírják a „Szülőföldön magyarul!” programot, zajlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, eddig három ütemben 850 bölcsőde és óvoda építéséhez, fejlesztéséhez, felújításához járult hozzá a magyar kormány. Amennyiben az év második felében a rendezvényeket, fesztiválokat újra meg lehet tartani, akkor ezeket is támogatni fogják – jelezte.

Potápi Árpád János hangsúlyos helyen említette a gazdaságot, kiemelve, hogy mentorhálózatot építenek ki a Kárpát-medencében. Ez a Vajdaságban már megtörtént, most zajlik a kialakítása Erdélyben. Folytatódik a családok támogatása is, és szeretnék a nyári táborokat is megtartani. Ha erre lehetőség lesz, akkor próbálnak Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjast, vagy egyéb ösztöndíjast küldeni a szervezési munkákat segítendő.

MTI