Megszólalt a szakértő: ezért nem kértek a kínai vakcinából a nyugati döntéshozók

Nyitókép forrása: pixabay.com

Európában tombol a vakcinahiány, a nyugati világban vakcinháború bontakozik ki, az Európai Unió mégsem iparkodik engedélyeztetni a keleti vakcinákat. Nem érdeklődnek sem a kínai sem az orosz vakcina iránt. Szlovákia már hetekkel ezelőtt csatlakozott azon országok köréhez, amelyekbe érkezett orosz vakcina, ám a Szputnyik V előnyeit egyelőre itt is csak a kísérleti tengerimalacok élvezhetik. Magyarországon közben orosz és kínai oltóanyaggal is immunizálják a lakosságot. Miért nem kértek a kínai vakcinából a nyugati döntéshozók? Miért idegenkednek, ha vitán felül áll, hogy a járványt csak a vakcina állíthatja meg?

„Természetesen más európai országok is megtehették volna, hogy engedélyezik a kínai vakcinákat, de az ottani döntéshozók inkább bevállaltak pár tízezer pluszhalottat, csak azért, hogy a kínai vakcina behozatalával ne csökkentse az adott kormánypártnak a népszerűségét.”

mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kínai Tanszékének egyetemi docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Vasárnap.hu-nak adott interjújában.

A szakértő szerint a kínai vakcinának nincsenek kockázatos mellékhatásai, ha lennének, azt már biztosan felhasználta volna a kínaiak ellen az ellenérdekelt nyugati sajtó. Csak Kínában mintegy 64 millió embert oltottak be a Sinopharm készítményével.

   

Salát Gergely szerint az  Európai Unió azért nem engedélyezte eddig a kínai vakcinát, mert a gyártó ezt nem is kérte. A regisztrációt ugyanis a gyártónak kell kérvényeznie.

„Egész egyszerűen nincsenek rászorulva sem az európai, sem az amerikai piacokra. Nem nyugaton akarnak eladni és profitot elérni. Van még hatmilliárd ember, aki szívesen venne kínai vakcinát, és ezeknek az igényeknek a kielégítése számukra is komoly kihívást jelent. Rájuk koncentrálnak, nem az esetlegesen akadékoskodó európaiakra. Ugyanis az uniós engedélyeztetés során benne lenne a pakliban, hogy esetleg beleszaladnának valamilyen pofonba, rosszindulatúan kezelt adminisztratív hibába.

 

Lehet, hogy az ügy elbírálásával az Európai Gyógyszerügynökség addig ülne, amíg az egész járvány véget nem érne. „

fogalmazott a szakértő.

A kínai járványkezeléssel kapcsolatban elmondta, hogy Kína sem volta  helyzet magaslatán az első hullám idején, megpróbálták eltussolni az eseteket. De mikor felismerték a veszélyt Vuhanban, hatékony intézkedéseket vezettek be. Arra is rájöttek, hogy hamis adatokkal, félretájékoztatással nehezebb rávenni az embereket az együttműködésre. Ha kellett, gyors és drasztikus lépésekre szánta el magát, ahogy tette ezt Kínán kívül Tajvan, Japán és Dél-Korea is.

„A nyugati országokban a kormányok azon gondolkodtak, hogy mennyi lehet az az esetszám, amelynél már nagyobb a politikai káruk, ha nem zárják le az országukat…”

tette hozzá.

Teljes interjú ide kattintva olvasható el.