Nyitókép forrása: mandiner.hu
Miközben tájainkon újra és újra be kell mutatnunk az állami hivataloknak a már kismilliószor leadott dokumentumainkat és okmányainkat, addig az online térben villámgyorsasággal adjuk ki személyes adatainkat, gyakran tudtunk nélkül, amelyeket aztán gondosan el is raktároznak a szervereken. Jó esetben azért, hogy „fokozzák a felhasználói élményünket”. A Facebookot azonban egyre gyakrabban veszik elő felhasználói személyes adatainak gondatlan kezeléséért. Legutóbb a 2016-os amerikai elnökválasztás idején egy 90 millió embert érintő szivárgás verte ki a biztosítékot. Most több mint félmilliárd felhasználó adatai kerültek illetéktelenek kezébe. Az eset három éve történt, Zuckerbergék lazán elsunnyogták a biztonsági fiaskót.
Egyáltalán nem túlzunk, ha úgy fogalmazunk, hogy a nemzetállamok elvesztették monopóliumukat a saját lakosaikról gyűjtött információk tekintetében. A probléma az, hogy míg egy valamire való nemzetállam saját jól felfogott érdekében nem fogja idegen kézbe átjátszani (tömegesen) ezeket az adatokat, addig az online birodalmakra ez már nem feltétlenül igaz.
A facebook legutóbbi gigaszivárgását okozó biztonsági rést a cég – saját bevallása szerint – még 2019-ben elhárították. Az EU adatellenőrei nincsenek meggyőzve, ahogy a nemzetállamok elemzői sem. Az ír adatvédelmi bizottság kedden közölte, hogy átfogó vizsgálatot kezdeményez az ügyben. A biztonsági fiaskó során Facebook-felhasználók telefonszámai, születési dátumai, teljes nevei kerültek illetéktelenek kezébe.
A szivárgást a Hudson Rock kiberbűnözéssel foglalkozó hírszerző cég szúrta ki. A 2019-ben befoltozott résen valószínűleg 2017 júniusa és 2018 áprilisa között húztak ki adatokat ismeretlen elkövetők.
Nem jelentették…
A Facebook arra hivatkozva nem jelentette az európai hatóságoknak a szivárgást, hogy az még a GDPR bevezetése előtt történt. Bár, csak a GDPR hatályba lépését követően sikerült befoltozniuk a problémát jelentő adatléket. Az az EU szerint a szabálysértés ténye vitán felül áll, az adatszivárgást 72 órával annak bekövetkezte után jelenteni kell(ene) a hatóságoknak. A Facebook ezt elmulasztotta.
A legérintettebb európai ország Olaszország (35 millió felhasználó), de 20 millió francia facebook-felhasználó adatait is ellopták. Szlovákia nem szerepelt a nyilvánosságra hozott listán, Magyarország (377 ezer felhasználóval) viszont igen. Németország több mint 6 millió személy adatai kapcsán érintett.
Ráadásul ezzel nem ért véget a probléma. Az ellopott adatokkal visszaélők adathalász vagy csalás célú SMS-eket küldhetnek, szöveges vagy messenger üzenetekkel bombázhatják az embereket, és az utóbbi időben elszaporodó emeltdíjas hívásokat kezdeményező csalók is hasznát vehetik ezeknek az információknak. A telefonban pedig további adatokhoz férhetnek hozzá, elég ha a felhasználó gyanútlanul rákattint egy linkre, vagy megnyit egy üzenetet.
A Politico.eu szerint a hatalmas adattömeg nem kizárt, hogy a Facebookkal szemben kártérítési pereket is indíthatnak brutális kártérítési igényekkel. Pusztán a „hackelési kockázat” fennállása miatt több száz euróra lehet jogosult egy felperes – nem beszélve arról, ha utólagos károkozás is történik.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: adathalásat adatlopás adatszivárgás biztonsági rés Facebook hackerek kiberbiztonság kiberbűnözés személyes adatok
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
