Krisztina
  • HUF: 354.80
  • USD: 1.18
  • 16 °C
  • 27 °C
Mindennapjaink

Brüsszel Szlovákiát és Máltát dicséri, míg Magyarország és Lengyelország mellett már Szlovéniát is elmarasztalja

Az uniós jogállamisági jelentésekben liberális forrásokból dolgozva, liberális politikusok munkáját magasztalják

Nyitókép forrása: SITA/Johanna Geron, Pool via AP

 

A kedden nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentéscsomag után aligha maradhatott bennünk kétség afelől, hogy Brüsszel politikai indíttatásból és kettős mércét alkalmazva írta meg az országjelentéseket. Míg Máltát és Szlovákiát az Európai Bizottság dicséri (mindkét országban a baloldali kormányhoz kötődő korrupciós ügyeket felderítő újságírót gyilkoltak meg pár éve), addig Lengyelországot és Magyarországot ismételten elmarasztalták. Sőt, mivel Szlovénia kormányfője többször nyilvánosan az előbbi két ország mellett foglalt állást, most már ez az ország is a „problémások” közé került.

 

Ahogy Brüsszel látja

 

Az ideológiai politikai elfogultság tapintható a Szlovákiáról szóló jelentésben is. A brüsszeli jelentés szerint Szlovákia „fontos erőfeszítéseket tett a szlovák igazságszolgáltatás függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására”. Ezt egyébként már a 2020-as jelentésben is méltatták a brüsszeli bürokraták.

 

Fontos eredményként könyvelték el, hogy új főügyészt és új speciális ügyészt választott a parlament, ugyanakkor kiemelték az „európai szabványok” betartásának fontosságát. A jelentés szerint Szlovákiában javult a bíróságok megítélése a vállalati szférában, ennek ellenére a lakosság két harmada továbbra sem bízik ebben a hatalmi ágban.

 

A jelentés szerint Szlovákia lassú pozitív változást ért el a korrupció elleni harcban. Ugyanakkor nem látnak nagy problémákat a média pluralizmusa, az információkhoz való hozzáférés és a sajtójogok kapcsán. Brüsszel szerint „számos ítélet született a Kuciak-gyilkosság” ügyében, és pozitívan értékelte, hogy a feltételezett értelmi szerzőre (Marian Kočnerrel) vonatkozó elsőfokú felmentő ítéletet a Legfelsőbb Bíróság semmissé tette, így az ügy visszakerült ismét első fokra.

 

Ugyanakkor Szlovákia esetében is aggódnak – de nem a nemzeti közösségek jogaiért, hanem az NGO-k finanszírozásának korlátozásai miatt, főleg a nemi egyenlőséggel foglalkozó NGO-k esetében.

 

Szlovákiából nézve…

 

A jelentés tartalmával Szlovákiából nézve elég nehéz egyetérteni. Nem csak arról van szó, hogy a forrásaik között továbbra is liberális hátterű „nem kormányzati szervezetek” szerepelnek, mint a Via Iuris (egykor Soros György is pénzelte a szervezetet, ebből a szervezetből nőtte ki magát Zuzana Čaputová államfő is). És persze a fő források között még mindig ott találjuk a Transparency Internationalt.

 

A Brüsszel által dicsért igazságszolgáltatási reform – bár ezt konkrétan nem írják le – Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter munkájához kötődik. Ő jelenleg saját pártján belül hozott létre egy liberális frakciót, korábban szorosan együttműködött Richard Sulíkkal és az SaS-szel saját kormányuk meggyengítésében. Nem mellesleg Kolíková államtitkár volt a III. Fico-kormány, tehát a Kuciak-gyilkosság idején, és erről az igen beszédes tényről a szlovák sajtó nagy része előszeretettel feledkezik el.

 

De mivel Kolíková liberális, és a kulisszák mögött az is suttogták, hogy Čaputová őt tette volna meg az ügyvivő kormány élére, ha az SaS-nek márciusban sikerült megdöntenie a kabinetet, az általa képviselt reform Brüsszelben is helyzeti előnnyel indulhatott.

 

Ugyanakkor jelenleg Szlovákiában a bíróságok ugyanúgy működnek, mint eddig, a reform ugyanis még adós marad a gyakorlati megvalósítással. A szűk rétegeket kiszolgáló bírók egy részét lecsukták, a vállalati szektor joggal érzi úgy, hogy nagy teret kapott érdekei érvényesítéséhez, de a bírósági ügyek átlagos hossza érdemben még nem javult (sőt a COVID-19 miatt drasztikusan megnőtt), így a kisemberek nagyon keveset éreznek a Brüsszel által leírt áldásokból. Valóban jelentős előrelépések az igazságszolgáltatás terén történtek, ám eredmények (értsd: bírósági ítéletek) még nem nagyon születtek.

 

Ráadásul a jelentés arra az igen aggasztó körülményre ki sem tér, hogy jelenleg a rendőrség, a NAKA, az ügyészség, a speciális ügyészség és a belügyminisztériumi belső felügyelet valóságos belharcot vívnak a nagy korrupciós ügyek kapcsán, egymást vádolva be a hatalmi térnyerés érdekében. Az átlagember lassan már tényleg nem tudja, hogy kinek higgyen. Erről persze a jelentés említést sem tesz.

 

Věra Jourová európai értékekért felelős biztos azt hangoztatja, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, de épp ennek ellenkezőjére hivatkozva kaszálták el a Minority Safepack kezdeményezését. Ugyanakkor, ha mégis olyan fontos az uniós jog, szentelhettek volna némi figyelmet a jelentésben a szlovák járványintézkedések káoszára, vagy a népszámlálásra, hogy a kettős állampolgárságot tiltó törvényről ne is beszéljünk.

 

A jelentés továbbra sem saját kutatásokon alapul, hanem Brüsszel számára megfelelő látásmódú NGO-k jelentéseire hivatkoznak. A legtöbb, ami miatt aggodalmukat fejezik ki, az a nemi egyenlőtlenség és a roma közösségek hozzáférése az egészségügyi vagy oktatási rendszerhez.

 

A szlovák média oligarchakötődéseit – ahogy a 2020-as jelentésben – idén sem akarták észrevenni.

 

Bezzegországok

 

Bezzeg Magyarországon. Ott egyetlen újságírót sem öltek meg, de Brüsszel olyan hisztériát csap a “független” sajtó „védelmében”, mintha háborús övezetről lenne szó. Az Index már régi ügye mellett a Klubrádió frekvenciahosszabbításának elmaradását is felrótták.

 

És persze az Amnesty Internationalra hivatkozva arra panaszkodnak, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény elfogadásakor Budapest „nem gyakorolta megfelelően feladatát” az alapvető jogok biztosítására. Általános vádakat fogalmaznak a korrupció elleni mechanizmusok hiányáról (megjegyezzük, ezen az alapon hiányoljuk az elmarasztaltak közül Szlovákiát is).

 

Ám minden brüsszeli csúsztatás legfontosabbika és legárulkodóbb mozzanata mégis az, hogy Lengyelország és Magyarország mellett már Szlovéniát is elmarasztalták. Szlovénia jelenleg az EU soros elnökségét látja el, és nemrég Janez Janśa kormányfő azt találta mondani, hogy nem szabad különbséget tenni liberális vagy nem liberális demokráciák között, mert mindkettő demokrácia. Szlovénia az utóbbi időben több kérdésben is a magyar álláspontot tette magáévá. Aligha tévedünk sokat, ha a brüsszeli jelentéstevők ez alapján döntötték volna el, ki kaphat piros pontot, és ki nem.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 25 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Édes Erdély
2021. Júl. 21. 09:39

A brüsszeli Soros lobby az oszd meg és uralkodj taktikét alkalmazza!

Csicsay Tibor
2021. Júl. 21. 10:22

...csókoltatom a cseh,tarka tehénkét !

B, Gy.
2021. Júl. 21. 14:55

A brusszeli ek Szlovakiat akarja kiszakitani a V-4-bol a hizelgesukkel, de az igazsagtol tavol.Kigyo a paradicsomban ezt valalta most Jurova.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket