Mindennapjaink

Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat – két felvidéki a díjazottak között (Videó)

"Kallós Zoli bácsitól tanultuk azt, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk."

Nyitókép: Körkép.sk/Király Zsolt

 

Augusztus 19-én, Budapesten a Karmelita kolostorban kerültek átadásra a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak. Magyarország miniszterelnöke 1995 óta ismeri el díjazással a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet.

 

“Kallós Zoli bácsitól tanultuk azt, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk.”

 

kezdte ünnepi beszédét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, majd két kérdést fogalmazott meg: Az első az, hogy miért jó magyarnak lenni, a másik, hogy miért maradjunk meg magyarnak.

 

“Egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Mert ez a nemzet nagyszerű dolgokat adott az emberiségnek. Például nincs még egy család a történelemben, aki több szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház. Nincs még egy nép a történelemben, aki arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.”

 

emelte ki Semjén, aki szerint más nyelven, mint az anyanyelvünk nem tudnánk ugyanazokat az eredményeket elérni.

 

“Azért fontos, hogy magyarul tudjuk látni a világot, Zoli bácsi szavaival, zenei anyanyelvünkkel és beszélt anyanyelvünkkel, mert egy olyan csodálatos kincsnek az örökösei vagyunk, amely a teljes emberi szellem kibontakozását lehetővé teszi, mégpedig olyan értékgazdagságban, amit más nyelven, más kultúrában nem tudnánk megtenni.”

 

Semjén hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt Szent István örökségéhez, és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha erről az úttól eltért. Kiemelte, hogy minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb. Szerint épp ezért is “kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.

 

Az idei díjazottak

 

Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező (Románia)

Meleg Vilmos színművész (Románia)

Haszman Pál Múzeum (Románia)

Komáromi Jókai Színház (Szlovákia)

Dr. Simek Viktor rajztanár, karnagy (Szlovákia)

Egység Művelődési Egyesület (Szerbia)

Hét Nap hetilap (Szerbia)

Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (Szerbia)

Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (Ukrajna)

Csöbörcsök Néptáncegyüttes (Németország)

 

A felvidéki díjazottak

 

A Komáromi Jókai Színház

 

A Komáromi Jókai Színház a kassai Thália-színház mellett a Szlovákiában működő két magyar nyelvű színház egyike. Az indoklás szerint az 1952-ben alakult Magyar Területi Színház (Matesz) utódjaként fontos szerepet tölt be a szlovákiai magyarság közművelődésében. 1990-ben vette fel jelenlegi nevét, fenntartója Nyitra megye önkormányzata. 1996-ban a Mečiar-kormány megszüntette jogalanyiságát, melyet csak 1999-ben szerzett vissza. A színház jelenlegi modern épülete a komáromi Megyercsi út és a Petőfi utca sarkán áll, a Kikötői városrész északi szélén. Több mint egy évtizeden át építették, 1987-ben adták át rendeltetésének. A színház továbbá ellátja a népszínházi funkciót is, hiszen a tájolás kapcsán a legkisebb felvidéki falvakba is igyekszik elvinni az igényes színházművészetet.

 

Dr. Simek Viktor

 

Dr. Simek Viktor rajztanár és karnagy, Zoboralja szülöttje. Kántor-tanító családban született Zsérén. Művészi tevékenysége szerteágazó. Hét éven át a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Zenei Tanszékén karvezetést és vezénylést tanított. A magyar énekkar karnagya volt. Oktató és nevelő tevékenységének jelentősebb állomásai: Nagykér, Gímes, Kolon, Csitár és Zsére. A zoboraljai népdalok csodálatos világán keresztül jutott el e táj népviseletének tanulmányozásához és művészi ábrázolásához. Alkotásai között találunk több olajfestrményt, akvarellt, pasztellt, valamint néhány temperát és több rajzot. Az énekkari mozgalomban elért eredményekért, valamint a határon túli magyar kulturális örökség megőrzéséért több elismerést is kapott. 2002-ben Budapesten a Magyar Kultúra Napja alkalmából lovaggá ütötték. Átvette a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címet.

 

A díjról

 

A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadását követően, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

 

A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.

 

Évente legfeljebb tíz díjat adományoznak oda, melyek átadására minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával kerül sor. A díjat a MÁÉRT 2018-as évi ülésének javaslatára módosították Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra.

 

A díjat a nemzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára ítélik oda, a döntésben a miniszter kikére a nemzetpolitikáért felelős államtitkár és a MÁÉRT határon túli tagszervezeteinek véleményét. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá személyenként vagy szervezetenként egymillió forint jutalom jár.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket