Keményen indulhat az új év – az Omikron-rejtély miatt stresszel a világ és a globális gazdaság

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Rick Bowmer

A bizonytalanság az egyetlen biztos dolog az Omikron-variáns kapcsán. Ahogy a világszerte ismét emelkedőre fordult a járványgörbe, úgy találgatja mindenki, hogy vajon milyen lesz a szupervariáns okozta hullám. A nyugati országok szinte már rutinosan azonnal a szolgáltatói és idegenforgalmi ágazatokat korlátozták be, hogy legalább részben megvédjék az ellátási láncainak összeomlása miatt ezer sebből vérző ipari és feldolgozóipari termelést. Ám egyre inkább úgy tűnik a koronavírus világjárvány történetének eddig legnagyobb járványhulláma jöhet.

A november végén felfedett Omikron-variánst nem véletlenül emlegeti szupervariánsként. Több mint 50 helyen mutálódott a Delta-variánshoz képest, a vakcinák hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú tüskefehérjén pedig 30 mutációval rendelkezik.

Már a kezdetektől azt feltételezték a kutatók, hogy az Omikron esetében az eddig 85-95 százalékra teljesítő vakcinák is erőteljesen korlátozott védettséget fognak biztosítani. Európában már az emlékeztetőoltásokat propagálják hetek óta, ám még mindig nem tisztázott, hogy mekkora védelmet kapunk majd a szupervariáns ellen.

   

A legutóbbi – kis mintavétele miatt nagy hibahatárral dolgozó – tanulmányok arra utalnak, hogy az Omikron kisebb eséllyel küldi kórházba a betegeket, de jóval fertőzőképesebb, kétszer háromszor gyorsabban terjedhet a Deltánál. És pontosan emiatt veszélyesebbnek ítélik, mint elődeit, mert arányaiban lehet, hogy szelídebb, de abszolút számokban akkor is összeroppanthatja az egészségügyi rendszereket.

Ami a vakcinák védettségét illeti, ott sincsenek egyelőre megbízható adatok, legutóbb arról cikkeztek a nyugati sajtóban, hogy a Pfizer esetében a harmadik oltás hatékonysága a beadást követő kilencedik hétre jelentősen visszaesik. Azt már kevésbé hangsúlyozták ki, hogy a 90 százalék feletti védettség helyett eleve 70-75 százalékról esik vissza az immunitás 40-45 százalékra. Lehet találgatni, hogy az adatok hiánya vagy a raktárban álló vakcinákkal kapcsolatos üzleti érdekek okozzák a bizonytalanságot.

Kína nem viccel

Kínában a 13 millió lakost számláló Hszian városát már egy hete totálisan lezárták, még a városon belül is korlátozták az emberek mozgását, és a lockdown ötödik napján elkezdték a teljes népesség általános tesztelését. Mindezt úgy, hogy hivatalosan Kínában messze nincs annyi megerősített eset, mint például Európában. Ugyanakkor Kína már a második járványhullám idején sem sokat teketóriázott, és a legkisebb gyanúra is drasztikus intézkedéseket vezetett be az érintett városokban.

Ugyanakkor tény, hogy Peking most még tud tenni az Omikron ellen, mert Kínában még nem nagyon mutatta meg a magát a szupervariáns. Nem mellesleg, Kína igen ügyel rá, hogy könnyelműségből ne veszítse el azt a gazdasági versenyelőnyt, amellyel rendelkezik. Ha az Omikron elkezdene terjedni Kínában, akkor az hatással lenne a nemzetközi hírek miatt egyébként is csökkenő kereskedelmi forgalomra, a tőzsdei árfolyamokra és az ingatlanpiacra is.

További problémát jelent, hogy egy múlt héten megjelent hongkongi tanulmány szerint a kínai Sinovac vakcina nem termel elég antitestet az Omikron ellen.

Az európai gazdaság Omikron nélkül is biceg

Európában már jóval előrehaladottabb a helyzet. A viszonylag magas átoltottsági arány ellenére az Omikron tempósan terjed. Gazdasági szempontból itt is igen bizonytalanok az elemzők, az Omikron alig egy hónapos ismertsége még igen kevés ahhoz, hogy érdemben megjósolják, milyen lesz a jövő év eleje. Vélhetően az előrejelzések a vakcinák hatékonyságáról és az Omikron egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásáról szóló információkra várnak. Sok jóra nem nagyon számíthatunk, Európa Omikron nélkül is brutális inflációval és termelési torzulásokkal küzd, amelyeket többek között a chiphiány is táplál.

Körkép.sk