Nyitókép: Getty Images
Javában zajlanak a nyári kirándulások. A gyermeke is külföldre utazott, és attól tart, hogy nem tér haza? Olvassa el a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ tanácsait a szülői elrablással (a gyermek jogosulatlan áthelyezése vagy fogva tartása külföldön) kapcsolatban.
A gyermek lakóhelyének megváltoztatása fontos ügy, amelyben mindkét szülőnek meg kell állapodnia, függetlenül attól, hogy házasok, elváltak, együtt vagy külön élnek. Amennyiben a gyermek az egyik szülő kizárólagos felügyelete alatt áll, akkor sincs joga a szülőnek gyermeke lakóhelyének megváltoztatására (akár Szlovákián belül, akár külföldön) a másik szülő beleegyezése nélkül. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, egyikük javaslatára a bíróság hozza meg a döntést.
A nemzetközi szülői elrablás a gyermek végleges áthelyezését vagy visszatartását jelenti a gyermek szokásos (tényleges) tartózkodási helyétől eltérő országba az egyik szülő által úgy, hogy a másik szülő ebbe nem egyezik bele.
A gyermek szokásos tartózkodási helye az az ország, ahol a gyermek él, ahol családi és szociális háttérrel rendelkezik, azaz ebben az országban él a családja, barátai, és ebben az országban jár óvodába vagy iskolába.
A nemzetközi szülői elrablás számos negatív következménnyel jár – bűncselekménynek tekinthető, rossz hatással lehet a gyermek pszichéjére, fokozhatja a szülők közötti vitát, vagy bírósági eljáráshoz vezethet.
Gyermeke nem tért vissza külföldről (például nyaralásról), ahova a másik szülővel ment? Egy másik országba szeretne költözni gyermekével? Nem tudja, hogy szüksége van-e a másik szülő beleegyezésére a külföldre utazáshoz? A Központ ezekben és más, a gyermek külföldi utazásával kapcsolatos kérdésekben is segíthet Önnek.
Ki léphet kapcsolatba a Központtal?
A szülő vagy más természetes, illetve jogi személy, akinek a felügyeleti jogát megsértették a gyermek elrablásával.
Hogyan zajlik a folyamat?
Az a szülő, akinek gyermekét jogellenesen helyezték át vagy tartják külföldön, a Központon keresztül kérheti gyermeke visszavitelét, vagy közvetlenül annak az államnak a bíróságához fordulhat, ahová a gyermeket jogellenesen szállították. A Központ segít a kérvényezőnek a kérelem, a szükséges nyomtatványok és dokumentumok kitöltésében, amelyeket továbbít a külföldi központi hatósághoz. A Központ ezt követően információt szerez a külföldi partnerszervezettől arról, hogy a gyermek valóban a másik szülőnél tartózkodik-e ezen ország területén, melyik bíróságon kell a gyermek visszavitelét kérelmezni, milyen ingyenes lehetőségek vannak jogi segítségnyújtásra (jogi képviselet a bírósági eljárásokban a visszatéréskor), vagy milyen lehetőségek vannak a helyzet peren kívüli megoldására stb. Ezután a megszerzett információkról értesíti a kérelmezőt. A Központ felhívja a figyelmet, hogy az együttműködés minősége és a gyermek visszatérésének lehetősége az adott államtól függően változik.
A gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatéréséről mindig annak az államnak a hatósága dönt, ahová a gyermeket elrabolták. Például, ha egy szülő gyermekével a Szlovákiából Ausztriába költözik a másik szülő beleegyezése nélkül, az ausztriai bíróság dönt a visszatéréséről. Figyelembe kell tehát venni, hogy a bírósági eljárás külföldön zajlik majd, függetlenül a gyermek állampolgárságától. A gyermek visszaviteléről szóló bírósági határozat a gyermeknek a szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszaküldésének kötelezettségét jelenti, de nem azt a kötelezettséget, hogy a gyermeket visszavigye az eredeti háztartásba vagy a másik szülő gondozásába.
Mikor nem biztosítható a gyermek visszatérése?
-ha a gyermek visszavitelét kérelmező nem élt felügyeleti jogával,
– ha a kérelmező megbékélt a gyermek áthelyezésével,
– ha több mint egy év telt el a gyermek jogosulatlan külföldre szállítása/fogvatartása óta,
– ha fennáll a veszélye annak, hogy a visszaküldés a gyermeket testi vagy lelki sérülésnek tenné ki, vagy más módon elviselhetetlen helyzetbe hozná,
-ha a gyermek nem járul hozzá a visszatéréshez (ha elérte azt a kort és érettségi szintet, amelyben indokolt figyelembe venni a véleményét).
A külföldi jogrendszerek eltérően értékelhetik a szülői elrablást – gyakran bűncselekményként tekintenek rá. Az elhagyott szülő büntetőfeljelentést tehet, majd a szerepkört a bűnüldöző hatóságok veszik át, akiknek ki kell vizsgálniuk a bűncselekményt, esetleg meg kell büntetniük azt.
Facebook/Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: elvált szülők gyermek áthelyezése gyermek fogva tartása külföldi utazás Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ szülői elrablás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
