Nyitókép: Körkép.sk
Mottó:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
A gömörpéterfalai plébánia bevezette és rendszeressé tette a szentmiséik és egyéb rendezvényeik közvetítését a legnagyobb közösségi platformon. Most, nagyhét alkalmával az érdeklődő hívők élő adásban követhetik nemcsak a szentmiséket, hanem a passiójátékokat is.
Mi a passiójáték?
A passió, mint ismert, olyan sajátos tárgyú oratórium, amely Krisztus szenvedésének és keresztrefeszítésének története, evangéliumi szöveggel. Első nagy mestere a német Heinrich Schütz, betetőzője Johann Sebastian Bach: Máté és János evangéliuma alapján írt két passiója a műfaj csúcsának számít.
Az első magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves megyei Mikófalván, 1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek. A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a passiót.
A passiójáték tartalma a következő történésekből áll:
Bevonulás Jeruzsálembe, Lábmosás, Utolsó vacsora, Krisztus az Olajfák hegyén, Krisztus elfogatása, Péter tagadása, Krisztus kigúnyolása, Krisztus Kaifás előtt, Krisztus Pilátus előtt, Töviskoronázás, Ecce homo, Krisztus ostorozása, Keresztvitel, Keresztrefeszítés, Levétel a keresztről, Krisztus siratása, Sírbatétel, Szent sír.
A nagyhéten két esetben adnak elő passiójátékot a római katolikus templomokban. Virágvasárnap a Máté evangéliuma szerintit, nagypénteken pedig a János evangéliuma szerinti passiót adják elő. A szereplők általában hazai, elkötelezett emberek, akik vállalt kötelezettségüket – minden jel szerint – szeretettel csinálják.
A passiójáték alkalmából Dr. Juhász Attila plébános szentbeszédet tartott, amelynek tartalmáról érdemes pár szót szólni.
Az írások beteljesedtek. Amikor feltekintünk a megfeszített Jézusra, azt kérdezzük: Miért ez a szenvedés, Uram? És hát, miért én, miért pont én szenvedek, Uram? Hiszen én jó ember vagyok, nem ártottam senkinek, nem vagyok bűnös ember.
De ez nem függ össze. A jó vagy rossz nem függ össze a szenvedéssel. Hiszen láthattuk, Törökországban nagyon sok ember meghalt, akik nem voltak bűnösek. A szomszédban zajló háború napról napra bizonyítja, hogy mennyit szenvednek ártatlan emberek.
Miért, mi a válasz?
A válasz az emberi gonoszságban van. Az emberi gonoszságnak nincs határa. Nagyot léptünk előre a kultúra és a műszaki fejlődés terén, de az emberi gonoszság megmaradt nekünk.
Itt is ez történt: Feszítsd meg! – zúgta a nép. Jézus engedelmes volt, engedelmessége – az evangéliumok szerint – az emberiség üdvössége lett. Jézus nem szállt le a keresztről, kitartott a szenvedésben. Ezt vállalni kellett, ezzel óriási dolgot tett. Megmutatta a hit erejét, megmutatta, hogy a szenvedés valójában szeretetet jelent, amire minden további tanítását építette.
Az atya beszélt arról is, hogy ma az embereket megtévesztik a jó és a rossz fogalmát illetően. Azt mondják nekik, ti vagytok Isten, ti mondjátok meg, mi a jó és mi a rossz. Ez farizeus álláspont, ez után következik mindig a Feszítsd meg! – ezt kell felismernünk, ez váltja ki a szenvedést.
Mede Géza
forrás: videófelvétel a passióról (Facebook.com)
Wikipédia
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
