Nyitókép forrása: pixabay.com

 

Leginkább a szlovákokat, legkevésbé a romákat kedvelik a csehek – derült ki abból az országos közvélemény-kutatásból, amely azt mérte fel, milyen a többségi cseh lakosság viszonya az országban élő más nemzetiségű kisebbségi lakossági csoportokhoz.

 

A kutatásban a második helyen a vietnamiak, a harmadik helyen a lengyelek, míg a negyediken a magyarok végeztek.

 

Az országos felmérést, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra, a CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet készítette 861 fős mintán január 31-e és március 20-a között.

 

A csehek számára a szlovákok messze a legrokonszenvesebbek: míg a szlovákokat a csehek 79 százaléka kedveli, a vietnamiakat 50 százalékuk, a lengyeleket 47 százalékuk, a magyarokat pedig 33 százalékuk.

 

A másik oldalon – tehát kit tartanak a csehek ellenszenvesnek -, a szlovákokat a megkérdezettek 2 százaléka, a vietnamiakat nyolc, a lengyeleket kilenc, a magyarokat pedig tíz százalékuk jelölte meg. Az emberek többsége erre a kérdésre válaszolva a „rokonszenves is, meg nem is” vagy kisebb mértékben a „nem tudom” válaszlehetőséget jelölte be.

 

A rokonszenvlistán az ötödiktől a tizedik helyig a következő a sorrend: németek, zsidók, bolgárok, kínaiak, ukránok, románok és oroszok.

 

Tekintettel az ukrajnai háborúra érdemes felfigyelni arra, hogy a legutóbbi, 2020-ban készített hasonló témájú felméréssel összehasonlítva az oroszok megítélése romlott, de az ukránoké csak mérsékelten változott. Az oroszok iránti rokonszenv az elmúlt három év alatt 25 százalékról 15 százalékra csökkent, míg az irántuk megnyilvánuló ellenszenv 34 százalékról 48 százalékra emelkedett. Az ukránok most, akárcsak három éve a megkérdezett csehek 25 százalékának szimpatikusak. Az ukránok iránti ellenszenv 35 százalékról 32 százalékra mérséklődött. A CVVM arra hívja fel a figyelmet: nem tudni milyen módon befolyásolta a felmérést az a tény, hogy a háború következtében több mint 300 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az ukrán vendégmunkásokkal együtt a jelenleg Csehországban élő ukrán állampolgárok száma meghaladja a félmilliót. Közöttük a kárpátaljai magyarok száma a cseh sajtó szerint néhány százra tehető.

 

A tizedik helyen levő oroszok után a kedveltségi listát az arabok és a romák zárják. Ez a két nemzetiség évek óta tartósan a legkevésbé kedveltek közé tartozik a cseheknél. Az arabok a csehek nyolc százalékának, a romák pedig öt százalékának szimpatikusak. Az arabok elutasítottsága 56 százalékos, míg a romáké 60 százalékos. A CVVM szerint a két nemzetiség elutasítottsága elsősorban az idősebb generációk, és az alacsonyabb életszínvonalú rétegek körében a legmagasabb. A fiatalabbak és a magasabb képzettséggel rendelkezők körében az elutasítottságuk jóval alacsonyabb.

 

A szlovákok a Csehszlovákia felbomlása (1992) utáni években rendszeresen az első helyen állnak minden hasonló felmérésben, míg a romák szintén hagyományosan az utolsók. A CVVM elemzése szerint az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a vietnamiak, a kínaiak és a magyarok iránti rokonszenv, míg az arabok, az oroszok és a lengyelek megítélése romlik.

 

Csehországban a legutóbbi, 2021-es népszámláláskor mintegy tízezer ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A rendszerváltás utáni első népszámláláskor (1991) még 20 ezren voltak. Szakértői becslések szerint a csehországi magyarok reális száma ma mintegy 12-13 ezerre tehető. Míg másfél évtizede a magyarok a csehek rokonszenv-listáján általában a 8.-9. helyet foglalták el, az utóbbi időben előreléptek a 4.-5. helyre.

 

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.