Nyitókép forrása: Wikimedia Commons
260 évvel ezelőtt, 1763. június 28-án rázta a régió történetének eddigi legsúlyosabb földrengése Komárom szabad királyi városát. Több száz épület omlott le, ledőltek a Szent András-templom tornyai, a lezuhanó harangok pedig áttörték az épület boltozatát. A pusztításban becslések szerint 200-300 ember veszítette életét.
A földrengés epicentruma Keszegfaluban volt. A magyarországi szeizmológusok két évvel ezelőtti tanulmánya szerint a Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földmozgásról lehetett szó.
„A korábbi adat 5,8-as magnitúdót említett, de a legfrissebb kutatás, amely a pusztítás mértékéből indult ki korabeli dokumentumok alapján (…), 0,5 fokkal nagyobb magnitúdót becsültek fel”
idézte a TASR szlovák hírügynökség Róbert Kyselt, a Szlovák Tudományos Akadémiai geofizikai munkatársát.
A komáromi földrengés volt az egyik legerősebb Európában, amelyet kisebb rengések előztek meg. A katasztrófa napján kora reggel 5:30 körül volt egy kisebb rengés, majd negyed órával később elkezdődött az elemek igazi tombolása.
A fölrengés az egész városban súlyos károkat okozott, a földmozgást érezték Budapesten is, de még Belgrádban és Temesvárban is.
„Ami az erősségét illeti, az 1763-as komáromi földrengés volt az eddigi legerősebb, ami a mai Szlovákia területén történt. Az archív dokumentumok szerint (…) Komáromban akkor 1169 házat tartottak nyilván. A földrengés 279-et teljesen megsemmisített, 353-at részben ledöntött. Másik 213 ház helyreállítható sérüléseket szenvedett. A városban súlyos vagy kevésbé súlyos sérüléseket szenvedett az épületek 91 százaléka”
mondta Kysel.
A szakértő elmondta, hogy a legismertebb adatok 63 halálos áldozatot és 102 sérültet rögzítettek.
„A friss kutatások szerint azonban a halálos áldozatok száma 200 és 300 közé tehető. A 63 áldozatról szóló információ a katolikus egyház forrásaiból származik, ám nem tartalmazza azokat az embereket, akiket más egyházak összedőlt épületeinek romjai alatt találtak. Sajnos a földrengés épp akkor csapott le Komáromra, amikor az emberek többsége a templomokban volt”
fogalmazott.
A komáromi földrengést Európa egyik legsúlyosabb földmozgásaként tartják számon. A legdurvább rengésre Portugáliában került sor, Lisszabonnál 1755-ben. Ez 8,7-es erősségű volt, és 10 méteres cunami koronázta meg. Becslések szerint 70-100 ezer ember veszhetett oda.
A komáromi földrengés is ráirányította a korabeli tudósok figyelmét a földmozgásokra, így sokat fejlődtek a rengésekről készített feljegyzések. Az első földrengésmérő eszközt azonban csak 1901-ben üzemelték be.
Szlovákia területén a legelső dokumentált földrengésre a 15. században került sor, és Selmecbányát sújtotta. A legutolsó erősnek mondható rengésre 1906-ban került sor Jókőn.
Teraz.sk, Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
