Botrány! – Fasisztának nevezi 1956 szabadságharcosait az új orosz történelemkönyv

Nyitókép: Körkép.sk/Orbán Gábor felvétele (minden jog fenntartva)

Bemutatták az új orosz történelemtankönyveket. A tankönyvek térképei a Krímet és a többi megszállt területet is Oroszország részének mutatják. Az a korábbi narratíva is megjelenik a tankönyvekben, amely szerint  nincs olyan, hogy ukrán nép, mivel az orosz és az ukrán valójában egy népnek számít. Külön érdekesség, hogy több Putyin-idézet is szerepel bennük.

A Meduza szerkesztőségén keresztül több érdekes információhoz hozzájutott a G7, amelyet a Mandiner közölt. A lap elsősorban az új tankönyvek magyar vonatkozásaira volt kíváncsi. Az orosz tankönyv ezt írja az 1956-os forradalomról:

„A tüntetők kritizálták Magyarország vezetését és annak szovjetpárti irányultságát, Magyarország kilépését követelték a Varsói Szerződésből. Miután a SZU (Szovjetunió; megj.) teljes joggal azt feltételezte, hogy a magyar krízis katalizátorai a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék voltak, a SZU katonákat küldött Magyarországra, és segítette a magyar kormányerőknek leverni a lázadást.”

   

A mellékelt képhez azt írták: „Sztálin ledöntött emlékműve Budapesten. Magyarország, 1956. A felkelő radikálisok, akik között a korábbi fasiszta Magyarország fegyveres erőinek nem kevés harcosa jelen volt, a felkelés során nem csak a szovjet emlékművekkel és szimbólumokkal szembeni vandalizmussal »tüntették ki« magukat, de a Magyar Munkáspárt számos tagjának, a rendvédelmi szervek számos dolgozójának és családtagjaiknak megölésével is. Az állatias leszámolások áldozatául estek zsoldosok is, akik a rezsim objektumait védték.”

A gulágokról annyi derül ki, hogy „a megszállók egykori kollaboránsait következetesen azonosították és börtönökbe, táborokba zárták”. A kelet-európai rendszerváltásokról pedig ez áll a tankönyvben:

„1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt,mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta.”

Mandiner nyomán