Nyitókép: Körkép.sk
A Komáromi Zsidó Hitközség, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ, valamint Komárom város közös szervezésben 2023. szeptember 3-án a zsidó kultúra európai mapját ünnepelték Komáromban. A korábbi évek hagyományaitól eltérően, mely szerint az ünnepséget a Menházban tartották, most a tartalmas rendezvénynek a Tiszti Pavilon elegáns díszterme adott otthont.
A délelőtti program „A komáromi zsidóság rejtett kincsei” címen egy tartalmas sétát foglalt magába, majd pedig Lang Tamás könyvbemutatójára került sor.
A déli órákban egy gasztronómiai bemutatónak örülhetett a közönség, ahol elegáns terítéken hagyományos zsidó ételeket tálaltak, és természetesen minden jelenlévőt megvendégeltek.
Talán a nap kiemelkedő programjának tekinthetjük a Seress Rezső életútját és ezen belül művészi pályáját bemutató dramatizált zenés előadást, ami iránt a komáromiak nagy érdeklődést mutattak és a végén szűnni nem akaró vastapssal jutalmaztak.
Seress Rezsőről elsősorban azt érdemes tudni, hogy gyermekéveit Komáromban töltötte, ezért a város a magáénak tudja: utcát is neveztek el róla, amely a hetes lakótelepen, a Terno áruház mögött található.
A jelenlegi előadásban a három amatőr, ám profi szinten játszó és éneklő művész igazi komáromi lokálpatrióták, Dobi Ákos, Pfeiferlik Tamás és Grassl Ferdinánd a lehető leghűségesebben mutatták be a világhírnévre is szert tett, mégis tragikus sorsú, kottát sem ismerő dalszerzőt, zongoristát.
A prezentációban magát a zeneszerzőt Dobi Ákos személyesítette meg, aki a néhai Dobi Géza zeneiskolai igazgató fia, jelenleg pedig Magyarországon él és orvosként praktizál. Így hatványozottan tiszteletre méltó, hogy hazajött, és elvállalta ezt a szereplést.
Az előadásból megtudhattuk:
Seress Rezső bár Budapesten született, gyermekéveit Komáromban töltötte. 1889-ben látta meg a napvilágot egy kereszténységre áttért zsidó családban, eredeti neve Spitzer Rudolf. A szájhagyomány szerint nagyon rossz, szófogadatlan gyerek volt, így egy szép napon az éppen Komáromban járó vándorcirkuszosokkal elszökött otthonról, és artistának állt. Pályáját segítette apró termete, mert felnőtt korára sem nőtt meg 156 cm-nél magasabbra. Azonban egyszer, sima gyakorlás közben leesett a trapézról, és a baleset következtében majdnem életét veszítette.
Felépülését követően ismerkedett meg Bilicsi Tivadarral, és az ő javaslatára a színészkedéssel próbálkozott. Nem ért el ugyan nagy sikereket, de a színházban figyeltek fel zongorajátékára, s egyik jóakarója beajánlotta őt a Kulacs vendéglőbe.
Az I. világháborút követően még nagyon népszerű volt a kávéházi, kocsmai muzsikálás, hiszen a hanglemezfelvételek, a rádió, a televízió még nem rabolták el a közönséget a vendéglőkből. Seress Rezső saját dalai komponálásába, előadásába kezdett, és hatalmas sikereket ért el. Dalai általában szomorkásak, mélabúsak, tele mély érzelmekkel, melyek felszínre merik hozni a fájdalmat is. Ezek mulatozás közben a mai napig gyakran elhangzanak, például, Szeressük egymást gyerekek, Én úgy szeretek részeg lenni, Még egy éjszaka, Engem még nem szeretett senki…
Világhírre a Szomorú vasárnap vers megzenésítésével tett szert, melyet 28 nyelvre fordítottak le, és híres előadóművészek szólaltattak meg a világ minden tájékán. Ennek kapcsán a dal jogdíjaiból 370 ezer amerikai dollár halmozódott fel egy neki nyitott számlán, amiért azonban nem volt lehetősége elutazni Amerikába, az átutalás abban az időben pedig lehetetlen volt.
A mesés gazdagság élvezése helyett a nélkülözés, a II. világháború idején pedig munkaszolgálat várt reá. A kegyetlen körülmények közül egy német tiszt mentette meg, aki régebben hallotta őt Budapesten muzsikálni.
Az 1956-os forradalom időszakát sem használta fel arra, hogy Amerikába utazzon. Egyre nagyobb szegénységben élt, az ötvenes évek vége, a hatvanas évek eleje véget vet a kávéházi, kocsmai zenélés korábbi sikerének, ekkor már a rock and roll, a beatzene hódít, a Beatles feltörésével egy új korszak kezdődik…
A csupa érzelem Seress Rezső, a gyönyörű dalok szerzője kilátástalan helyzetében 1968-ban önkezével vetett véget életének.
Maga a vasárnapi színpadi előadás a Szeressük egymást gyerekek örökzöld dallamával ért véget, melyet a közönség együtt énekelt az előadókkal.
A programok folyamatában egy kültéri kiállítás is nyílott a Tiszti Pavilon előtt, amely Seress Rezső életútját, slágereit, zenei munkásságát mutatja be. Ünnepi beszédet mondott Keszegh Béla, Komárom város polgármestere, maga a tárlat pedig a Duna Menti Múzeum közreműködésével készült.
A nap egy nagyon szép eseménnyel folytatódott, amikor ünnepélyes keretek között átadták az idei Kehila díjakat az arra érdemes személyeknek. A kitüntetettek a következők: Kapusta Krisztina, Klement Jozef, Kövesdi Mónika, Litomericzky Nándor és Peragovics Ferenc.
A zsidó kultúra európai napjának sokszínű ünnepét a Samaria Klezmer Band zárta. A néhány éve Somorján alakult együttes főként hagyományos kelet-európai zsidó zenét játszik, amely most is méltó befejezése volt az egész napos ünnepnek.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Címkék: komáromi zsidó hitközség Seress Rezső zsidó zsidó kultúra Zsidó Kultúra Európai Napja zsidóság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
