A magyarság jelenéről és jövőjéről Komáromban Ferencz Orsolyával, Bencsik Andrással és Tarics Péterrel

Nyitókép: Körkép.sk

A Széchenyi István Polgári Társulás Tarics Péter főszervezésében magas színvonalú, több témát felsorakoztató NEMZETI ESTET tartott Komáromban, a Selye János Gimnázium dísztermében. Az eseményre 2023. november 30-án került sor, melynek vendégelőadói Ferencz Orsolya miniszteri biztos, űrkutató, valamint Bencsik András a Magyar Demokrata főszerkesztője voltak. A komáromiak körében közismert tény, hogy Tarics Péter újságíró, író már több évtizede nemzeti-konzervatív keresztény érzelmű közéleti személyiségeket hív meg beszélgető estjeire, erősítve ezt az eszmét, melyre napjainkban is nagy szükség van.

A házigazda a jelenlegi rendezvényen a magyarság jelenéről és jövőjéről kérdezte vendégeit, és ennek keretében sor került a Magyar Demokrata által kiadott „Csillagfordulás” című Orbán Viktorról szóló kötet bemutatására is.
A határozottan kellemetlen időjárás ellenére nagyszámú érdeklődő jött össze a gimnázium aulájában.

   

Tarics Péter nyitó szavaiban üdvözölte az est jeles vendégeit, és valamennyi jelenlévőt, majd pedig ez egyik legidőszerűbb témával indította a beszélgetést: a magyar kormány újabb nemzeti konzultációt indított, amelyben több stratégiai és a nemzet jövőbeli sorsát meghatározó kérdésben kérdezi meg Magyarország polgárait. Az eddigi nemzeti konzultációk megerősítették a kormány politikai és közéleti szándékait és a kétharmadok mellett rendkívül erős meghatalmazást adtak Orbán Viktor kormányának. 

Arra a kérdésre, hogy jelenleg mi várható, Ferencz Orsolya valamint Bencsik András egymást váltva fejtették ki gondolataikat. A beszélgetés folyamatában szóba került, hogy több törvénytervezetet is benyújtott a kormány az elmúlt időszakban, hogy megvédje Magyarország polgárait: szuverenitási törvény, idegenrendészeti törvény, az alaptörvénybe korábban beleírták, hogy az apa férfi, az anya nő, hogy védjék a családokat.
A két politikus hangot adott annak, hogy sajnos ennyire felfordult a világ – ilyen intézkedéseket kell hozni evidens dolgok védelmében. Mindeközben szóba került az egyes drogok legalizálása és ennek veszélyei némely nyugat-európai államban, sőt, Ukrajnában; továbbá a migráció kérdése, amely felboríthatja, megváltoztathatja az európai népesség összetételét. Tudhatjuk a történelemből, azé a föld, aki benépesíti.

Ferencz Orsolya többször is hangsúlyt fektetett a keresztény értékrend szerepére, amelyre Európa évszázadokon át építkezett. Többször idézett a Bibliából, amelyekkel alátámasztotta, csakis ezen az úton haladva maradhat meg jelenlegi létformánk: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”… (János evangéliuma, 14 – 6)

További témaként a Visegrádi Négyek sorsát, helyzetét boncolgatták.  Magyarország az együttműködés mellett tette és teszi le a voksát, eddig Szlovákia gyenge láncszemnek bizonyult, most Fico  kormánya a visegrádi szövetség mellett érvelt nemrég Prágában. Csehország is látszólag és szavakban a V4-ek együttműködése mellett van. Ott azonban sem a kormány, sem a miniszterelnök, sem pedig az államfő nem igazán dolgozik ezen. 

Bencsik András a lengyelországi helyzetet ecsetelgette részletesebben, ahol a kormányzó szuverenista Jog és Igazságosság párt (PiS) kapta a legtöbb szavazatot a parlamenti választáson, de nem biztos, hogy tud kormányozni. Bár néhány nappal ezelőtt sikerült kormányt alakítania, de ha a lengyel parlament nem szavazza meg a Mateusz Morawieczki kormányát, akkor minden bizonnyal a Brüsszelből hazatérő Donald Tusk lesz a miniszterelnök, aki köztudottan globalista politikus.

Az ilyen politikai konstellációban kérdéses, milyen lesz, milyen lehet Lengyelország jövője, illetve a Visegrádi Négyek sorsa.

 Tarics Péter felvetette azt témát is, hogy Magyarország 2024. július 1-jétől december 31-ig átveszi az uniós elnökséget, pontosabban az Európai Unió Tanácsának elnöke lesz fél évig, amitől Brüsszel úgy fél, mint a tűztől. Felmerült a kérdés, miért ez a félelem, és mit tehet majd Magyarország a fél év alatt.

A két politikus kifejtette, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európai polgárok – pontosabban az Európai Unió országaiban élő polgárok – azt akarják, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése megváltozzon. A Nyugat-Európából idelátogató turisták látják, hogy teljesen más a valós magyarországi helyzet, mint amit a nyugati baloldali hírközlés terjeszt, hiszen a szólásszabadság, a vélemény-nyilvánítás szabadsága teljesen egyértelmű. A magyarok szeretik hazájukat, nemzetüket, ugyanakkor barátságosak a vendégekkel. 

Tarics Péter a következő téma kapcsán azt fejtegette, hogy a nemzetközi jog nem érvényesül az Európai Unió mindennapijaiban. Nem érvényesül akkor, amikor Magyarországot és Lengyelországot büntetik. Amikor valakire ráfogják, hogy holocausttagadó, azonnal nyilvános meghurcoláson megy keresztül és rögtönítélő bíróság elé állítják, viszont ha valaki tagadja a kereszténységet és ezzel még kérkedik is, simán elfogadják.
A politikusok azt a kérdést boncolgatták, miként lehet ezen segíteni, mi kell ahhoz, hogy ez a gondolkodás megváltozzon. Tudvalévő, hogy kereszténység napjaink legüldözöttebb vallása, s merthogy Európa e hitre alapozta társadalmait, létformánk megtartása saját életvitelünkön is múlik, fel kell vállalni, mi az, amit természetesnek tartunk, s mi az, ami természetellenes.

További témaként szóba került, hogy 2012-ben szervezték meg az első Békemenetet Magyarországon, mégpedig egy civil szervezet, a dr. Csizmadia László vezette Civil Összefogás Fórum szervezésében. Azóta több békemenet is volt, amelyek szervezésében Bencsik András oroszlánrészt vállalt. Ezek a Békemenetek egyértelműen és határozottan demonstrálták az emberek többségének akaratát, amelyeken megnyilvánult, hogy a magyar emberek igenis, szeretik hazájukat, büszkék saját nemzetükre, és ezt az identitást, ezt nemzeti önazonosságot meg is akarják tartani.
A politikusok szerint Magyarországnak soha nem volt ilyen erőteljes és egyértelmű nemzetpolitikája, mint most, az Orbán-kormány idején. Ez azért (is) rendkívül jelentős, mert – ahogy Csoóri Sándor fogalmazott egykor – Magyarország körös-körül sajt magával határos… Az összetartásban, az összetartozásban is rejlik a jelenlegi magyar nemzetpolitika erőssége.

Az est záró témájaként Tarics Péter házigazda a Magyar Űrhajós Programról kérdezte Ferencz Orsolyát:  Milyen volt az eddigi felkészülés, milyen feladatok várnak még az űrhajósjelöltekre. 

Megtudhattuk, 2023 márciusában bemutatták azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki második hivatásos magyar asztronautaként – tehát nem űrturistaként – kijuthat a világűrbe. A 247 jelentkező közül már csak négyen vannak versenyben: Cserényi Gyula 33 éves  erősáramú villamosmérnök, Kapu Tibor 31 éves fejlesztőmérnök, gépészmérnök, Schlégl Ádám 33 éves klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőgép-tervező mérnök.

A Hunor elnevezésű Magyar Űrhajós Program válogatási és képzési vezetője pedig Magyari Gábor, annak a Magyari Bélának a fia, aki 1978-tól 1980-ig Farkas Bertalannal együtt készült az űrutazásra az Interkozmos program keretén belül.

Az űrrepülés 2024 végén, 2025 elején valósul meg, és a kiválasztott magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson végezhet tudományos munkát.

Az elhangzott témákkal kapcsolatosan számos kérdést tettek fel a közönség soraiból, amelyeket a vendégelőadók készséggel megválaszoltak.

Az est folyamatában bemutatásra került még egy könyv, „Összetartozunk – Magyarország 2010 – 2020. A felemelkedés krónikája” címmel. A könyv Bencsik András főszerkesztésével készült, több mint húsz szerző közreműködésével. Az ötszáznál több színes képpel és számos grafikonnal illusztrált kötet Magyarország egy évtizedes fejlődését mutatja be, olvasmányos formában. A könyv lapjait a jelenlévők érdeklődéssel forgatták.

 A műsor végén Tarics Péter köszönetét fejezte ki Ferencz Orsolya miniszteri biztosnak, valamint Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztőjének, hogy elfogadták a meghívást, és egy tartalmas beszélgető-esten osztották meg gondolataikat a komáromi közönséggel. 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei