Szijjártó Péter: újabb Ipoly-híd került átadásra Magyarország és Szlovákia között

Nyitókép forrása: Ipolyvarbó, 2023. december 1. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Õrhalom és Ipolyvarbó között megépült Ipoly-híd átadásán a felvidéki Ipolyvarbón 2023. december 1-jén. MTI/Komka Péter

Új Ipoly-hidat adtak át Magyarország és Szlovákia között, az egyik oldalon Őrhalomnál, a másikon pedig Ipolyvarbónál, ami megkönnyíti a határ menti közösségek életét, s a gazdaságfejlesztés szempontjából is fontos – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az avatóünnepségen emlékeztetett rá, hogy 2010-ben még csak huszonkét határátkelési pont volt a két ország között, míg most a harminckilencediket adták át.

Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia is stratégiai fontosságot tulajdonít határai törvényes átjárhatóságának. Szavai szerint különösen igaz ez annak tükrében, hogy hazánk leghosszabb határa épp a szlovák, eközben a szomszéd ország ráadásul a harmadik legfőbb kereskedelmi partnernek számít.

   

„Tehát nekünk az a stratégiai feladatunk, hogy minél több átkelési lehetőség legyen Magyarország és Szlovákia között. Ez jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak és jó a magyaroknak a határ mindkét oldalán”

– szögezte le beszédében.

Az új szlovák kormány felállása kapcsán kiemelte, hogy a megegyezést, amelynek alapján ez az új átkelő is elkészülhetett „ugyanezzel az összetételű kormánnyal írtuk alá ugyanilyen összetételű kormányként, minthogy Robert Fico és Orbán Viktor 2014-ben kötött megállapodásába foglaltuk bele azokat az Ipoly-hidakat, amelyeket most megépítünk”.

Rámutatott, hogy méltatlan állapotot számoltak fel, ugyanis Ipolyvarbó és Őrhalom között legalább fél órát kellett autózni, 23-24 kilométert kerülve, és ez most pár percre, néhány száz méterre csökkent.

„Az újabb híd is világosan bizonyítja, hogy Magyarország és Szlovákia kiválóan együttműködve kiválóan használja fel a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. Mindez mutatja azt is, hogyha megkapnánk a jog szerint nekünk járó európai uniós forrásokat, jól bánnánk velük”

– húzta alá.

Majd az EU társfinanszírozásával 2,5 milliárd forintból megvalósult fejlesztést ismertetve tudatta, hogy a 30,5 méteres híd mellett Magyarországon 1100 méter, Szlovákiában pedig 400 méter utat építettek.

„Ez tehát a harminckilencedik átkelési pont, de nem állunk meg”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a jövő év elején újabb átkelési pontot adnak át Drégelypalánknál.

Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor közel sem volt természetes a nyugodt és akadálytalan átkelés a két ország között. Leszögezte: legutóbb a koronavírus-járvány idején vált világossá, hogy a szabad átkelés a határon olyan, mint a levegő. „Ha van, észre sem vesszük, ha nincs, akkor pedig azonnal hiányzik mindenkinek” – fogalmazott.

„És arra is emlékezhetünk, hogy volt időszak, amikor a politikai gyűlölködés miatt nem tudtunk hidakat építeni, sem a szó szoros, sem annak átvitt értelmében. Mára azonban mindez teljesen megváltozott”

– hangsúlyozta.

„Magyarország és Szlovákia együttműködése kölcsönös tiszteleten alapuló sikertörténetté vált. Fontos ügyekben erősítjük egymást, hozzájárulunk egymás gazdasági növekedéséhez, valamint egymás fizikai biztonságához. És ezt kell most megőriznünk”

– figyelmeztetett.

A miniszter végezetül kitért arra is, hogy napjaink nehézségei még inkább felértékelik a kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló jószomszédi kapcsolatok jelentőségét.

„A legutóbbi szlovákiai parlamenti választások eredménye megerősíti, elősegíti azt, hogy Szlovákia és Magyarország továbbra is a kölcsönös tisztelet talaján állva, kölcsönösen fontos eredményeket elérve tovább építse az együttműködését”

– összegzett.

Illetve rámutatott, hogy határ mentén élni különleges élethelyzetet jelent, amelynek milyenségét az határozza meg, hogy ez a határ elválaszt vagy összeköt, ellehetetleníti a két oldal közötti gazdasági, társadalmi, családi, baráti kapcsolatokat, vagy elősegíti ezeket.

„Ez attól függ, hogy a határ átjárható-e. Tehát, hogy a határon mindazok átkelhetnek-e kellő sűrűséggel és kellőképp akadálymentesen, akik azt a törvények tiszteletben tartásával, barátsággal és tisztességes szándékkal teszik”

– mondta.

Raši: A kétoldalú kapcsolatokat is jelképezi az Ipolyon most átadott szlovák-magyar határhíd

A Ipolyon most átadott szlovák-magyar határhíd fontosságát és jelképes szerepét hangsúlyozta az ünnepségen felszólalva Richard Raši, Szlovákia beruházási, regionális fejlesztésekért felelős és informatikai minisztere. Egyúttal köszönetet mondott a magyar kormánynak a jó partneri kapcsolatokért a folytatódó fejlesztésekben, s arra is rámutatott, hogy az új szlovák kormány – tekintettel arra, hogy jelentős mértékben vidéki jellegű országról van szó – kiemelt fontosságot kíván tulajdonítani a regionális fejlesztéseknek.

Az új híd fontos regionális infrastrukturális beruházásnak számít, s hosszú évtizedek után jelentősen lerövidíti a Szlovákia és Magyarország közti határfolyó két oldalán, egymástól csupán 1,5 kilométerre lévő Ipolyvarbó és Őrhalom közúti összeköttetését. Korábban az egyik településről a másikra 20-25 kilométeres kerülő utat kellett megtenni. A két település között megépült, 31,5 méteres fesztávolságú, szabadnyílású acélgerendahíd 2,6 millió euróból (mintegy 980 millió forint) épült meg, a beruházást a felek egyenlő arányban biztosították.

A szlovák megyét képviselő Ondrej Luntner beszédében egyaránt fontosnak nevezte a „fizikai és metaforikus” hidak építését.

Az új Ipoly-híd megépítése a Határtalan természet – Ipoly híd nevet viselő projekt része, amely az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési program keretében valósult meg több, mint 6,7 millió euró összköltséggel (mintegy 2,5 milliárd forint), amelyből 5,7 millió eurót (mintegy 2 milliárd 130 millió forint) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroztak.

MTI