Emléktáblát avattak Komáromban Duray Miklós tiszteletére

2024 január 8-án a Felvidéki Értékőrzők és a Kárpátia Sport Polgári Társulás főszervezésében, továbbá az INTERCAD vállalat, valamint több civil, társadalmi, politikai szervezet képviselőinek, és a történelmi egyházak lelki vezetőinek közreműködésével emléktáblát avattak Komáromban DURAY MIKLÓS politikus, közíró, címzetes egyetemi docens tiszteletére, s mindennek keretében megemlékeztek az 1994. január 8-án tartott Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulójáról.

Az emléktábla elhelyezésére az Eötvös utca 3. szám alatti INTERCAD hajótervezési vállalat épületének külső falán került sor. Az ünnepséget Mihacs Szilvia, a Felvidéki Értékőrzők alelnöke nyitotta meg, név szerint üdvözölve a magas pozíciókat betöltő anyaországi, erdélyi, és felvidéki küldötteket. 

Elsőként Keszegh Béla, Komárom város polgármestere emlékezett Duray Miklósra, akinek módjában állt a jeles politikust személyesen ismerni, hiszen ifjú korában, politológiai tanulmányai idején annak asszisztense volt. Visszaidézése szerint Duray minden egyes szavának súlya volt, megfontoltan, lassan érvelt, de szavai mindig hitelesek voltak. Az általa tanúsított hitelesség példája változtathatna ma is a felvidéki közösség jelenkori helyzetén.

   

A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, aki szavaiban hangsúlyozta:

Nehéz, de tanulságokkal teli volt a 2023-as esztendő. Elég, ha csak a felvidéki magyarság megmaradása szempontjából fontos választásra gondolunk, ahol sajnos ismét elmaradt az áttörés, sajnos ismét elmaradt a siker.

Fontos ugyanakkor átgondolni a jövőt, tanulságok levonásával mihamarabb újra kalibrálni a közösség rövid-, közép-, és hosszú távú céljait. Úgy, ahogy néhány esztendővel ezelőtt maga Duray Miklós is megfogalmazta: ahhoz, hogy felvirágoztassuk egymást, az egyéni érdekeket a közösségi érdek mentén kell támogatni…

Duray Miklós halálával mind a felvidéki magyarság, mind az anyaországi magyarság elvesztett egy igazi hídembert, aki politikai, kulturális, nemzetstratégiai szempontból maradandó hidakat épített az Anyaország és a Felvidék között.
Amikor ma itt, Komáromban a magyar történelem egyik legfontosabb helyszínén, amely kettéosztottsága ellenére is egyként él szívünkben, emléktáblát avatunk, tekintsünk bizalommal a jövőbe. Csak közösségben, együttműködve, és érdekeink határozott képviseletével tudjuk a felvidéki magyarság jövőjét biztosítani…

Minden értelmes emberben ott lakozik az a vágy, hogy életével jelet hagyjon maga után az utókornak. Duray Miklós igen, jelet hagyott maga után. Cselekvésre ösztönző, mindenkinek szóló felkiáltó jelet. Életében a felvidéki magyarság gerince volt. Gerinc, melyet sem meghajlítani, sem megtörni nem tudott az aktuális hatalom… Duray Miklós ránk hagyta jövőt – a magyarság, az összmagyarság jövőjét…
Ezzel együtt ránk hagyta, hogy ne féljetek megmaradni magyarnak, minden körülmények között, a szülőföldön. Úgy legyen!

Dr. Lomnici Zoltán beszédét, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, Ropog József, José olvasta fel, aki hangsúlyozta: Duray Miklós felkészültsége, tapasztalatai az egész felvidéki magyarság számára értéket képviseltek.

Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke utalt rá, sokan párhuzamot vonnak Eszterházy János és az egy éve elhunyt Duray Miklós között, aki a jelenkor felvidéki magyarságának legnagyobb politikusa volt – aki nemzetben gondolkodott. Soha nem magát, mindig a közösség érdekeit helyezte előtérbe, és ezért áldozatot is kész volt hozni. Azt tette, amit gránitkemény erkölcsi érzéke megkövetelt.

Az ünnepség színvonalát két jeles Kossuth-díjas színművész Boráros Imre, valamint Dráfi Mátyás tették emelkedetté.

Szükség van arra nemzetem, hogy élj!
Mert bár hibád sok s bűnöd sorja nagy,
Van egy erényed, mely fényt vet te rád,
S melyért az Isten mindent megbocsát –
Hogy a szabadság leghűbb véde vagy!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!
(Ábrányi Emil: Él a magyar)

A Turi Török Tibor szobrászművész által megalkotott domborműves emléktáblát  több jeles vendég, köztük Duray Miklós fia, Duray Áron Bálint leplezték le.

Mons. Kiss Róbert atya, általános érseki helynök, kanonok, esperes-plébános a jelenlévőkre kiterjesztett áldásában Istenhez fohászkodott:

Segíts minket, Uram, hogy a jó győzzön és ne a gonosz, az igazság és ne a hamisság, az erő és ne az erőszak. Kérünk Urunk, hogy a szeretet győzzön, ne pedig a gyűlölet, a józanság és ne az indulatok, a megfontolás – ne a kapkodás, az okosság – ne az ostobaság, a szorgalom – ne az irigység, a tehetség győzzön és ne a könyöklés.
Szabadíts meg Uram minket a gonosztól és minden rossztól, oltalmazz és védelmezz minket a súlyos csapásoktól…Kérünk vezess bennünket belső megújuláshoz, hogy sorsunk a helyes és neked tetsző eszmék felszításával alakuljon tovább a megerősödés felé.

Somogyi Alfréd református lelkész, egyetemi docens néhai Duray Miklós emlékére és a felvidéki magyarságra kérte Isten áldását.

A színvonalas rendezvényt Nátek Eszter bátorkeszi alapiskolás diáklány csengő hangja tette még ünnepélyesebbé, aki ezennel Bródy János – Szabadnak születtél című számát adta elő.

Duray Miklós emléktáblájának felavatása, amelyen nagyszámú magyar közösség vett részt, a Szózat hangjaival kezdődött, és nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével fejeződött be.

Buday Mária