Emlékkonferenciával tisztelegtek Komáromban a 20 éves Selye János Egyetem előtt – Képekkel

Nyitókép: Körkép.sk

A Selye János Egyetem 2024. február 21-én EMLÉKKONFERENCIÁT tartott az önálló szlovákiai magyar felsőoktatás megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A nagyszabású ünnepségre az egyetem Konferencia-központjában került sor.

A felvidéki magyarság történelmében mérföldkövet jelentő dátum 2003. október 23-a, amikor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elfogadta azt a törvényt, amellyel a szülőföldjén élő felvidéki magyar közösség több évtizedes jogos igényét valósíthatta meg. E bátor, elszánt történelmi lépésnek köszönhetően megalakult a Selye János Egyetem, ahol anyanyelvén tanulhat a szlovákiai magyar nemzeti közösség. Az őshonos magyarság számára három karon, a Református Teológiai Karon a Tanárképző karon, valamint a Gazdaságtudományi karon indult el az anyanyelvi képzés.

Az emlékkonferencia elején a rendezvény szóvivője hosszú sorban üdvözölte a határom túli, valamint a hazai társadalmi-, politikai-, egyházi- és kulturális szervezetek magas rangú protokolláris képviselőit.

   

Juhász György, a Selye János Egyetem rektora köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik szívvel és lélekkel dolgoztak és dolgoznak az egyetemért; az egyetemi oktatóknak, munkatársaknak, támogatóknak, de a diákoknak is, akik ezt a felsőoktatási intézményt választották.  A rektor külön köszönetet mondott Potápi Árpád Jánosnak, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának, valamint Hankó Balázsnak a felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkárnak, akik mindig támogatták az intézményt, ha szükség volt rá. Ugyanígy köszönetét fejezte ki Komárom város mindenkori polgármesterének, hogy keresik és megtalálják a közös hangot és a közös célokat.

Hankó Balázs a felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkár ünnepi köszöntőjében így szólt:  A nemzetünk felelőssége messze túlterjed határainkon. A Kárpát-hazának, a Kárpát-hazában élő magyarok ügyéért kell felelősséget vállalnunk… Ennek egyik meghatározó kristályköve, ékköve a Selye János Egyetem, immár 20 éve…

Az emlékkonferencia a továbbiakban három szekcióban folytatódott. Az első szekció vezetője Nagy Melinda, a Selye János Egyetem rektorhelyettese volt, és a pulpitusra kérte Albert Sándort, az egyetem (első) emeritus rektorát, Tóth Jánost, az egyetem (második) emeritus rektorát, valamint Juhász Györgyöt, az egyetem jelenlegi rektorát, aki jelenleg a második ciklusban tölti be hivatását.

Albert Sándor emeritus rektor a politikusok közül Csáky Pál, valamint Szigeti László nevét emelte ki, akiknek részük volt az egyetem alapításának folyamatában. Megemlítette azt is, hogy voltak olyanok (a magyarok közül is), akik ellenezték a magyar egyetem alapítását, megkérdőjelezték annak létjogosultságát. Albert Sándor történelmi példával illusztrálta, miért van szükségünk magyar egyetemre: 

Amikor IV, Károly megalapította a Károly Egyetemet, a hasonló kérdésekre azt válaszolta,  hogy ezért van szükség cseh egyetemre, hogy a diákok a hazai tudás gyümölcséből táplálkozzanak, és ne kelljen külföldön alamizsnáért könyörögniük…

Az egyetem alapítás régen a királyoknak volta kiváltsága, most viszont a parlament hatáskörébe tartozik. Szerencsére 2003-ban ott ültek a Magyar Koalíció képviselői a parlamentben.

Albert Sándor visszaemlékezésében felidézte, hogy a magyar egyetem létrehozásról szóló törvénytervezet szavazásán 77 képviselő szavazott igennel, 49 nemmel, és 7-en tartózkodtak a szavazástól. Az eredmény hangulatról pedig így szólt:

A húsz magyar honatya arcán mély meghatottság honolt, átérezték a történelmi pillanat súlyát, és bizony volt, akinek könny csillant a szemében… valóra vált egy álom…

Tóth János emeritus rektor kiemelte, hogy a szlovákiai magyarságnak öt évtizedes álma vált valóra – magyarul tanulni az óvodától az egyetemig; mindezért köszönetét fejezte ki.

Kiemelten szeretném megköszönni Komárom városának mindenkori segítségét és támogatását, a Szlovák Köztársaság kormányának támogatását… Hálával tartozunk Magyarország Kormányának az egyetem megalapítása óta mindennemű anyagi és erkölcsi támogatásáért… 

Az emeritus rektor lépésről-lépésre felvázolta ez egyetem állandó, fokozatos fejlődését, végül beszédét a következő gondolattal fejezte be:

Az egyetem alkalmazottjaként büszkén mondhatom, a lassan már 20 éve fennálló Selye János Egyetem egy igazi sikertörténet. Én is hálás vagyok azért, hogy ennek a húszéves fejlődési folyamatnak mindvégig részese lehettem.

Juhász Györgyöt, az egyetem jelenlegi rektora két témakör köré főzte gondolatait. Az első saját személye és az egyetem kapcsolata, a második pedig az egyetem közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt. Elmondta, hogy saját maga ezen az egyetemen egy befogadó környezetre talált, ami megkönnyítette számára az átállást. Beszédében kiemelte azt az óriási jelentőségű tényt, hogy Komáromban a fő kommunikációs nyelv a magyar.

Éreztem a közeg és a város szellemiségét, annak a kulturális közegnek a jelenlétét, amelyet a Jókai Színház, vagy a Duna Menti Múzeum testesít meg. Ez a közeg egy valós magyar szocializációs hálót von az egyetem, annak hallgatói, oktatói és munkatársai köré.

Egyetemi vezetőként azonban megtanultam, hogyha érvényesíteni akarjuk az egyetem érdekeit a szlovák akadémiai közegben, akkor ugyanúgy kell teljesítenünk, mint más egyetemeknek, kommunikálni kell velük, együttműködni, és keresni a közös pontokat.

Elmondhatom, hogy a szlovák akadémiai közegben is számos támogatónk és sok partnerségünk van…Úgy érzem, szerves részévé váltunk a szlovák akadémiai közösségnek, és ugyanezt érezzük az anyaországi intézmények felől is, akik szintén elfogadnak, támogatnak és segítenek bennünket.

Juhász György a továbbiakban beszélt a pandémia okozta nehézségekről is – ezekben az időkben szintén bizonyítani kellett az egyetem önállóságát, problémamegoldó készségét. Beszéde végén elmondta, az akkreditációs ügynökség döntése alapján 2024. február 8-i dátumozással, az egyetem minőségbiztosítási rendszere megfelel az előírt felsőoktatási szabványoknak, és ennek alapján az említett öt tanulmányi szakon jogosultak új tanulmányi programok létrehozására, működtetésére. 

A második szekció vezetője Szarka László történész, egyetemi docens volt, tagjai pedig Martin Fronc egykori oktatási miniszter, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bárdos Gyula voltak.

Szarka László bevezetőjében kiemelte, Martin Fronc oktatási miniszter vezetésével sikerült megszerezni az egyetemi alapítás törvénytervezetéhez a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői szavazatainak a többségét. Ezt követően az egykori oktatási miniszter, Martin Fronc szlovák nyelvű visszaemlékezését hallhattuk, s megtudhattuk, ez az időszak számára is egy nagy kihívás volt.

Szarka László a továbbiakban elmondta, egyetemünk alapításában a magyar és a szlovák kormánynak sikerült megteremtenie egy modellértékű együttműködést, melyben Szlovákia örömmel vette, hogy ezt a célt a Magyar Kormány is támogatni kívánja. 

A következőkben Potápi Árpád János államtitkár szólt; beszéde elején Kőrösi Csoma Sándorról emlékezett meg, aki minden magyarnak és különösen a magyar tudományos közösségnek jó példa arra, hogy mit lehet elérni, ha odaszenteljük magunkat egy célra.

Ki gondolta volna, hogy az az elszánt kíváncsiság, amely gyerekkorától dombtetőről, dombtetőre hajtotta, egyszer majd Nagyenyedre, s onnan majd – Európa után – keletre vezeti őt. A kicsiny, talán a jelentéktelennek tűnő kezdetből egy világra szóló sikertörténet kerekedett. Hasonlóképpen érdemes tekinteni a Selye János Egyetem történetének kibontakozására is. 

Potápi Árpád János a Selye János Egyetem megalakulását igazi „hegymenetnek” nevezte, megemlítve Duray Miklós nevét, majd Albert Sándor nevét, majd így folytatta:

Az újonnan megalakult egyetem elsődleges feladata, hogy növelje a magyar nemzetiségű hallgatókat… adjuk meg a lehetőséget, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, és ott élhessenek, ahol születtek.

2003. október 23-a nemcsak ’56 miatt, hanem a parlamenti szavazás miatt is ünnepnap. Albert Sándor így örökítette meg a szavazás utáni pillanatot: Néma csend, sem örömujjongás, sem taps. A húsz magyar honatya arcán mély meghatottság honolt, átérezték a történelmi pillanat súlyát, és  volt, akinek könny csillant a szemében…

Ma, valamivel több mint 20 esztendővel később… a  Selye János Egyetem – a valósággá vált álom. 

A magyar nemzetpolitikában ez az esztendő „Az együttműködő nemzet éve”… de természetesen… el kell mondanunk, hogy egységes Kárpát-medencében gondolkodunk, hiszen nincsenek határok a médiában, a kultúrában, történelmünkben, nyelvünkben, felsőoktatásunkban. Legyünk arra büszkék, hogy közösen teremtettük meg itt Szlovákiában is, hogy a magyarság a bölcsődétől az egyetemig rendelkezik oktatás-intézményhálózattal, amelyet nekünk kötelességünk mindig támogatni, s azt erősíteni.

A harmadik szekciót Somogyi Alfréd docens, az egyetem Református Teológiai Karának dékánja vezette, csoportjának tagjait Lévai Attila, a Teológia Kar dékánhelyettese, Keszegh Béla, Komárom Város polgármestere, valamint Baka Patrik, a Tanárképző Kar adjunktusa alkották.

A két lelkész visszatekintésében érzelemdús, lelkiekben gazdag beszédet mondott, megemlékezve Molnár Jánosról is, a pár éve elhunyt emeritus professzorról, a Teológia Kar egykori dékánjáról.

Továbbá hallhattunk arról is, hogy a 2004. január 1-én induló egyetem alapját a Calvin János Teológiai Intézet képezte, amelynek teljes infrastruktúrája és felszerelése átkerült az egyetem tulajdonába.

Keszegh Béla polgármester főként az egyetem és a város pozitív jellegű egymásra hatását emelte ki. A zárszót Baka Patrik adjunktustól hallottuk, aki már az új generációt képviseli, hiszen a Selye János Egyetemen szerezte diplomáját, majd pedig doktori fokozatát, jelenleg az egyetem magyar nyelv és irodalom, valamit történelem szakos tanára. A fiatal tanár felvázolt egy életutat, amelyet neki már 20 évvel ezelőtt kivívott magyar egyetem teremtett meg.

Az előadások folyamatában két szlovák politikus, a már említett Martin Fronc, valamint Pavol Hrušovský  – aki az egyetem alapításának az idejében Szlovák Nemzeti Tanács elnöke volt  – neve többször elhangzott. Nekik szintén nagy érdeme van abban, hogy a Selye János Egyetem megalakulhatott. 

Az emlékkonferenciát a helyi Művészeti Alapiskola zenei tagozata művésztanárainak magas szintű, élvezetes hegedűjátéka színesítette. 

A Selye János Egyetem megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia a Szózat hangjaival zárult.

Buday Mária
A képek a szerző felvételei