Szép Erzsébet, a felvidéki pedagógiai bábjáték alapjainak megszilárdítója születésének kerek jubileumához érkezett

Szép Erzsébet, a komáromi Béke Utcai Alapiskola, mai nevén Jókai Mór Alapiskola egykori pedagógusa kerek jubileumot ünnepel; 2024. február 29 – én nyolcvanadik életévét tölti be. Neve a bábjáték művészetével kapcsolódik össze, amely által gyermekek seregének teremtette meg az örömteli játék lehetőségét, segítette önkifejezésüket, jutatta őket hatalmas sikerélményhez. Mindeközben formálta bennük a valós emberi értékeket, fejlesztette esztétikai érzéküket, s a szép magyar szó erejével erősítette nemzeti öntudatukat.

Szép Erzsébet csupán négy évenként ünnepelhet valós születésnapot, hiszen 1944. február 29-én, éppen a szökőnapon látta meg a napvilágot.

Február közepe táján váratlanul tértem be otthonába, Komárom csatolt városrészében, a ma is falusias jellegű Gadócon, mert éppen arrafelé jártam. A ház mögötti kiskertjében tevékenykedett, ahol már nyíltak az első tavaszi virágok, melyeket örömmel mutatott. Sportos szabadidő ruhát viselt, vidám, piros színű felső résszel. Szerettem volna lefotózni, ahogy a kertben tevékenykedik, de tiltakozott ellene. Pedig így is csinos volt; saját, vicces kedvében elejtett, régebbi mondását idéztem fel, amely szerint azt senki sem vitathatja, hogy ő SZÉP, hiszen még a személyi igazolványába is beírták. De nem akart fotón szerepelni; végül ráállt, hogy fényképalbumából küld majd néhányat.

   

Szép Erzsébet, születési nevén Gunda Erzsébet pontosan 20 éves korában, 1964. február 29-én kötött házasságot Szép Lajossal, az akkori gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola tornatanárával; így alakult, hogy Gadócon teremtették meg otthonukat. 

1970-től egészen nyugdíjba vonulásáig a komáromi Jókai Mór Alapiskola (az intézmény megalakulásakor II. lakótelepi, később Béke Utcai Alapiskola, végül a jelenlegi név) pedagógusa, ahol napközis tanítónőként nevelte a rábízott gyermekek sokaságát, s mindeközben szélesítette a pedagógiai bábjáték különféle módszereit.

Szép Erzsébet, közismert becenevén Csöpi, 1975-ben megalapítja a Napsugár bábcsoportot, és 1977-től rendszeres résztvevője az előző évben indult Duna Menti Tavasznak, amely a szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás napjainkban is élő, nagyszabású seregszemléje.

Külön kiemelendő, hogy a pedagógiai bábművészet alapjait addig még nem rakták le, így a lelkes pedagógus az előadásra szánt darabok forgatókönyvét is saját maga írta, sőt, minden egyes bábut bámulatos esztétikai érzékkel és ügyességgel saját maga tervezett és készített el. A Napsugár bábcsoport bő két évtizedes tevékenysége idején számos díjat nyert el a Duna Menti Tavaszon, csúcsát 1991-ben érte el, amikor elhozta a verseny Nagydíját, valamint  A legjobb rendezésért járó díjat. 

Karrierjének csúcsán a Komáromi Városi Egyetem (amelynek keretében 1992-től három magyarországi felsőoktatási intézmény – köztük a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola kihelyezett, levelező tagozatos képzést biztosított) felkérte őt az óvodai pedagógiai bábjáték alapjainak oktatására.

Pedagógiai tevékenységének megvalósításához segédkönyvet is szerkesztett Bábjáték a pedagógiai munkában címmel, (KT Kiadó, 2000), melynek nyitószövegében Batta György méltatta a szerzőt:

…„Pályájának kicsúcsosodása talán ez, az évek óta kiadásra váró módszertani munka, melyet ezúttal valamennyien haszonnal forgathatunk. Kezdte, mint sokan mások, a semmiből, de mert a hivatásának élt, nem elégedett meg a sablonokkal. Tudatosította, hogy a báb csodaeszköz lehet a gyermeknevelésben, mert finomítja a lelket…Aztán a munka eredménye az iskolán kívül is beérett: sorra nyerték az országos fesztiválokat a Béke Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói…Szép Erzsébet azonban nem elégedett meg ennyivel…összeállította könyvét…Tapasztalatait évek óta adja át a Komáromi Városi Egyetem hallgatóinak; mindent elért hát, amit az ő posztján a pedagógusi pályán el lehet érni.” 

Szép Erzsébet a komáromi Béke Utcai Alapiskola 1995-ben megjelent legelső évkönyvében, mely a kezdeti időszaktól 40 év történéseit foglalja össze, így ír saját tevékenységéről:

… Az eltelt idő alatt … a bábozás alapjaitól eljutottunk a bábjáték művészetének sikerélményeket adó szakaszáig… 

Nevünk is – Napsugár – olyan természeti jelenségből ered, amely minden ember számára …megadatik…
A gyermek életkori sajátossága az érzelmi és értelmi fogékonyság, tulajdonuk a tisztaság, az emberi kapcsolatok szépsége, az igazságosság utáni vágy. A gyerekek nagyon szeretnek mesélni, játszani… közben megismerik a világot, fantáziájuk kibontakozik…

1975-ben a szülők készítették első paravánunkat, és első előadásunk az iskola ebédlőjében volt. A következő évben a járási és kerületi verseny első helyezése eljuttatott Dunaszerdahelyre, a II. Duna Menti Tavasz elnevezésű Országos Gyermekfesztiválra, ahol elnyertük a legjobb műsorválasztás díját. Ez mérföldkövet jelentett bábcsoportunk életében. Akkor még nem sejtettem…hogy akkor ott egy országos mozgalom, alappillérét raktuk le…

A sikeres versenyeken kívül rangos meghívásoknak tettünk eleget: kétszer képviseltük a Szlovákiai Magyar Amatőrmozgalmat a Túrócszentmárton-i  (Martin)  „Scénická žatva” elnevezésű országos fesztiválon.

Résztvevői voltunk magyarországi és erdélyi fesztiválnak is. (A csoport jutalomként Szatmárnémetin és környékén vendégszerepelt, ami nagy élményt jelentett a tanulók számára.) Rendszeres fellépői vagyunk a Jókai napoknak, Komáromi Napoknak, többször szerepeltünk a városi óvodákban és a televízióban is. 

 

…Valahányszor a nézőtéren az előadások után fölcsattan a taps, s a színfalak mögül nézem a csillogó szemű gyerekeket, csak egyet gondolok – megérte!…

 

Mindezeken túl érdemes szót ejteni arról is, hogy a lelkes pedagógus fennmaradó szabadidejében aktívan bekapcsolódott a SZMPSZ tevékenységébe, ugyanígy a Csemadok életébe is, és hosszú éveken át vezetőségi tagként tevékenykedett. A Concordia Vegyeskar lelkes alapító tagja, sőt, a kórus létének egyik megteremtője, ahol kerek három évtizedig énekelt, s koncertjeik, vendégszerepléseik által eljutott több európai városba, de a tengeren túlra – Amerikába is. 

Szép Erzsébetnek megadatott, hogy szép kort éljen meg. Napjai tartalmasak, jelenleg a kertészkedés, az olvasás tölti ki idejét. Nem szűnik az új ismeretek iránti örökös érdeklődése, aktívan használja a világháló nyújtotta lehetőségeket, így sok új információhoz hozzájut. Sajnos már egyedül él gadóci otthonukban, mert férje három éve végérvényesen eltávozott a világjárvány idején. De nem magányos: két fia, két unokája, három dédunokája rendszeresen látogatja, és vidám órákat töltenek együtt. Legidősebb dédunokája szintén február 29-én született, így most együtt ünnepelnek. A gyermek 8 esztendős, a dédi pedig 80, amiben számjegyileg csak egy nulla a különbség, s ez egy különös hangulatot ad az ünnepségnek.

Szép Erzsébet nyolcvan évesen is teljes testi és szellemi frissességnek örvend, korából akár húsz évet is letagadhatna, ha akarna. De minek? Virágoskertje és veteményese mellett saját maga tartja rendben szép, népi motívumos dísztárgyakkal, sok-sok virággal hangulatossá varázsolt otthonát. Az unalmat nem ismeri: a kertjében megtermesztetett zöldséget, gyümölcsöt befőzi; rengeteg finomságtól roskadoznak éléskamrája polcai, és nyáridőben, ha jönnek az unokák és dédunokák, a virágokkal körülvett udvari hűsölő asztalán a gondoskodó nagyi saját készítésű süteménye kerül a terítékre.

Most egy csodálatos, kerek számhoz érkezett, ami okot ad a visszatekintésre, de vitalitása, életkedve a jövő felé mutat, így bizakodhatunk, hogy további gazdag tartalmakkal tölti majd meg a felvidéki magyarság kincseskamráját.

Napsugaras Szép Erzsébet, kívánjuk, hogy a Jóisten éltessen még nagyon sokáig, erőben egészségben! 

Buday Mária

A fotók Szép Erzsébet privát albumából származnak, valamint a szerző felvételei