A szabadságharcra emlékeztek Rimaszombatban

Nyitókép: Körkép.sk

Rimaszombat magyarsága szép számban emlékezett meg nemzeti ünnepünkön az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Az emberek most is bebizonyították, hogy a nemzeti érzelmük, a magyarságuk iránti vonzalom és tisztelet még nem veszett ki belőlük. Eljöttek koszorúzni, meghallgatni az ünnepi beszédet, megnézni, milyen műsort készítettek számukra a szervezők. Eljöttek a szép időben friss tavaszi levegőt szívni, köszönteni a barátokat, ismerősöket, megnézni, ki hiányzik közülük, kik jöttek el, vannak-e újak közöttük. Rimaszombatban most is sokan voltak.

Az ünnepséget a Csemadok Városi Alapszervezete rendezte, hagyományosan a Tompa Mihály-téren, a Petőfi-szobornál. Itt csatlakoztak hozzájuk a Petőfi-háztól induló, katonásan felvonuló cserkészek is, hogy díszőrséget álljanak, hogy koszorúzzanak.

   

A kultúrműsort Ádám Gábor, a Tompa Mihály Alapiskola tanulója kezdte hazafias szavalattal, majd Rimaszombat büszkesége, a Blaha Lujza Vegyeskórus következett. Ők a Szózatot énekelték el, később még az ünnepi beszéd után lehetett őket hallani.

Az ünnepi beszédet Berényi József, a Magyar Szövetség alelnöke, Európa Parlamenti képviselő-jelölt tartotta. Viszonylag rövid, jól összefoglalt beszédében hangsúlyozta, hogy minden a reformkorban indult. A magyar politikusok megérezték a cselekvés, az összetartás lehetőségét és erejét. Sokszor személyeskedtek egymással, de összetartottak a cél elérésének érdekében. A cél pedig az önállóság kivívása volt.

Beszélt arról, hogy a márciusi forradalom 12 pontja ma is több pontjában aktuális, például, hogy a magyar katonákat hozzák haza. Ma azt akarjuk, hogy itthon maradjanak, ne menjenek harcolni Ukrajnába, védjék meg itthon Magyarországot.

A szabadságharc sok áldozatot, szenvedést hozott a magyarságra, ugyanezt mondhatjuk el az utána következő Bach-korszakról is. A magyarság színe-java elvérzett.

Ám, eljött a kiegyezés, amely óriási fejlődést hozott. A sokat szenvedett magyarság nagy elégtételt kapott. Hogy tudta ezt elérni? Az áldozathozatal által. Ekkor derült ki, hogy megérte az összetartás, a harc vállalása, megérte a sok szenvedés.

Szerinte ma is van értelme púrhuzamot vonni. Ha bátran kiállunk, ma is van eredmény. Példa erre, hogy az Brüsszel már visszavonja a hibás mezőgazdasági politikáját. A gazdák összefogtak és eredményesen tüntettek.

Szólt az elkövetkető választásokról is. A köztársasági elnök-választásokon 11 jelölt indul, ebből egy magyar. Hasonlata szerint arra kell gondolnunk, hogy sok focicsapat között a mi csapatunk is indul. Nem szurkolunk-e neki szívvel-lélekkel? Dehogynem, hiszen a miénk. Kérte, hogy mi is segítsük a jelöltünket. Kérte azt is, hogy tanuljunk a múltból.

Ezekután a jelenlevők elhelyezték az emlékezés koszorúját Petőfi Sándor köztéri szobrának talapzatánál.

A Körkép.sk megkérdezte a jelenlevőket, mi a véleményük az ünnepi megemlékezésről, teljesítette-e az elvárásukat, hagyott-e esetleg bennük hiányérzetet? Ime a válaszok:

Vörös Attila, öregcserkész örül, hogy ilyen sokan eljöttek ma, a rendezvény színvonalával elégedett. Elmondta, hogy különösen elégedett a cserkészek csapatának a teljesítményével, akik szépen felvonultak, sorfalat álltak. Büszke rájuk. Fiatalok, de szerinte látni, hogy tudják a felelősségüket.

Pelle Tibor, a katolikus kör vezetője és a felesége:

„Nagyon szép, méltóságtaljes ünneplés zajlott ma Rimaszombatban. Különösen megfogott bennünket az ünnepi beszéd. A szónoknak csak gratulálni tudunk, látni, hogy profi szónok, és hogy érti a dolgát. Így kell!”

Mede Géza

Képek: Mede Géza felvételei