Ha Balassagyarmat lakossága is ugyanabba a letargiába süllyed 1919. január 29-én (…), mint a történelmi Magyarország többi városa, akkor a település ma Balázové Darmoty néven szerepel a térképen. De mert karakán népek lakták a nógrádi várost már akkor is, nemcsak megőrizték a régi elnevezést, még ki is egészítették ekképp: Balassagyarmat, a legbátrabb város.

 

 

(Ha megkésve is, 2005-ben az Országgyűlés törvényben emlékezett meg a palóc főváros helytállásáról.) Ahogyan Sopront a hűség, a szatmári Zajtát a lelemény – Balassagyarmatot a bátorság mentette ki a mohó utódállamok karmaiból.

 

 

 hirdetes_300x300  

1919 elején a cseh hadsereg átlépte az Ipolyt, hogy megkezdje az előkészületeket a Vác–Gyöngyös–Miskolc-vonal megszerzésére, s a később Trianonban szentesítettnél jóval délebbre tolja ki az új csehszlovák állam határát. Arcátlanságért sosem mentek a szomszédba a Balassagyarmatra január 15-én bevonuló „győztesek”. (Pár hónappal korábban a cseh csapatok még a Monarchia katonáiként tették le a fegyvert az antant előtt.)

 

 

Elfoglalták a laktanyát, a postát és a vasútállomást, majd nekiláttak az adminisztráció megszervezésének. Dacára annak, hogy a lakosság zöme magyar volt, kimondták a terület „önkéntes” csatlakozását a megszülető Csehszlovákiához, lecserélték a közintézmények magyar feliratait is.

 

 

Az agresszív nyomulás azonban megbosszulta magát, január 29-én a civil lakosság – polgárok, diákok, vasutasok – a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével egyetlen nap alatt elkergette a latrokat.

 

 

A kérdés azóta is bennünk mocorog: ha más elszakított városban is sarkára állt volna a magyar?

 

 

Mno.hu, Pilhál György – Nem lett Balázové Darmoty

Megosztás:
Címkék: Balassagyarmat csehszlovákia katonák legbátrabb város Monarchia trianon
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!