Ezúttal Horbulák Zsolt írását közöljük.

Napjaink egyik forró témája a kettős állampolgárság kérdése. A megalakuló magyar kormány több politikusa is megszólalt, és valamennyien egyértelműen kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett. Természetesen még több részletkérdést kell tisztázni, de ilyen nyilvánvaló elkötelezettség után már nem lehet visszakozni.

A részletkérdések azonban fontosak. Szlovákiai magyar részről jelenleg az merül fel, hogy meg kellene várni az itteni választások eredményét, hogy ne válhasson a kettős állampolgárság kampánytémává. Az ellenérv erre az, hogy Magyarországnak nem lehet valamennyi környező ország minden fontos belpolitikai eseményéhez igazítania ezt a Kárpát-medencei magyarság összességét érintő döntését. Szlovákiában a magyar kártya mindig is téma volt, aktuálisan éppen a kerek Trianon-évforduló miatt.

További érdekes felvetés, hogy mi lesz a magyarigazolványokkal, amik a külhoni magyarok részére megalkotott kedvezmények körét jelentette? Ha tulajdonosai esetleg magyar állampolgárságot is kapnak, továbbra is jogosultak lesznek a kedvezményekre?

Az egyik fontos probléma azonban az, mire jogosít majd a külhoni állampolgárság. A válasz akár egyszerű is lehetne: arra, amire az eddigi kettős állampolgárság. De hogy ne kerüljük meg a kérdést: jár-e illetve járni kellene majd szavazati joggal is? A magyarországi válasz erre általában az, hogy nem. Ahhoz életvitelszerűen kellene Magyarországon lakni.

Az egyik legalapvetőbb kérdés mégis az, szükség van-e rá? Ha nem jár valamilyen megfogható jogbővüléssel, akkor minek? Nos, erre a kérdésre nehéz a válasz. Tudjuk, hogy a kettős állampolgárság intézménye bevett gyakorlat. Tulajdonképpen minden demokratikus ország, Magyarországot és Szlovákiát is beleértve, alkalmazza. Mi több, ezt a kérdést már többször megválaszolták: ez egy szimbolikus lépés. A magyar állampolgárságtól jogi úton fosztották meg több millió tulajdonosát, saját akarata ellenére. A tervezett lépés ugyanakkor demokratikus is, hiszen nem lesz kollektív. Csak az kapja meg, aki igényli.

 hirdetes_400x285  

A problémának van magyarországi és magyarságon belüli vetülete is. Magyarországon 2004-ben volt egy népszavazás. Azóta a kettős állampolgárságot ellenző pártok már módosították véleményüket. A magyarországi közvélemény egy része azonban továbbra is másként látja a kérdést. Fél attól, hogy a külhoni magyarok választási jog révén beavatkozhatnak a magyarországi politikai életbe, illetve jogosultként bizonyos szociális ellátásokra lennének jogosultak. Azaz, a magyarországi adófizetők pénzén jutnának előnyökhöz.

A kettős állampolgárság kérdésénél általában Magyarország és a környező államok viszonyát szokták vizsgálni, a magyarságon belüli véleménykülönbségek már kevesebb publicitást kapnak.  A legjobb az volna, ha olyan megoldás születne, amelyet az összmagyarság lehető legszélesebb csoportjai támogatnának, és hogy a végső megoldás a lehető legkevésbé terhelje meg a magyarországi költségvetést. Az állampolgárságnak azért mégis csak akkor van valamilyen értelme, ha valamiféle többletjog is járul hozzá. Tanulni vagy egészségügyi ellátást igénybe venni viszont már eddig is lehetett. Nagy a valószínűsége annak, hogy az esetleges többletjog mégis a választói jog lesz. Ebben az esetben a külhoni magyarság is dilemma elé kerül: mennyire tartozik rá a magyarországi pártpolitikai helyzet, mennyire kötelessége, hogy részt vegyen benne?

A magyarigazolvány és a kettős állampolgárság esetében napi szinten, de a magyar alkotmányban elvi szinten is meg van fogalmazva, hogy az anyaország felelősséget vállal az összmagyarság ügyében. Ilyen formában nincs leírva, de mégis helyénvaló lenne kijelenteni, hogy a határon túli magyaroknak is csak olyan mértékű anyaországi segítséget szabad elfogadniuk, amely nem ró túlságosan nagy terheket a magyar költségvetésre, és nem avatkozik be a magyar belpolitikába az őket megillető mértéken túl.

Amennyiben a kettős állampolgárság mégis szavazati joggal járna, az lenne a legjobb, ha a külföldi magyarok önkéntesen távol maradnának a magyarországi urnáktól. Ha pedig valamilyen szociális kedvezmény járulna az állampolgársághoz, ezt csak valóban indokolt esetben vennék igénybe.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!